Kovácsné temeti a férjét. A férjen a fekete öltönye van, de Kovácsné azt kéri a temetkezési vállalkozótól, hogy kék öltönyben temesse el.
A vállalkozó szabadkozik, hogy nagyon nehéz átöltöztetni a halottakat, megfelelő méretű öltönyt találni, de a feleség köti az ebet a karóhoz, mondván, a pénz nem számít, de az elhunyton kék öltöny legyen!
Másnap újra bemegy a ravatalozóba, látja, hogy a férjen egy kék öltöny van, mintha csak ráöntötték volna.
- Sokba került az öltöztetés? - kérdi.
- Nem, ezt grátiszban megszámítom - mondja a vállalkozó. - Tegnap hoztak egy másik elhunytat, akin kék öltöny volt. Megkérdeztem az özvegyet, nem szeretné-e, ha fekete öltönyben temetnénk. Mivel nem volt ellene kifogása, ezért egyszerűen megcseréltem a fejüket.