- Jean, kérem öntözzön meg!
- Miért uram?
- Ki akarok kelni magamból!

- Jean, maga tökéletes inas! Már 30 éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.

- Jean, mondja, élnek maga szerint a Holdon emberek?
- Nem, uram.
- Akkor miért világítják ki minden este?

- Jean, mi ez a nagy dübörgés a szekrényben?
- Csak a ruhák mennek ki a divatból uram!

Jean! Nem jó a teaszűrőnk, valami gond van vele!
- Rendben uram, holnap elviszem egy szűrővizsgálatra...

- Jean, nem tudja miért szorít annyira a lakkcipőm?
- Mert bent maradt a nyelve, uram.
- Ugyan, Jean! Ha kidugom a nyelvem, akkor is szorít...

- Jean, mi ez a csikorgás a fürdőszobában?
- A mosópor fékezett habzású, uram!

- Jean, ma este egy kedves, zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor majd cintányéron tálalok.

- Jean! Mondja, milyen időnk lesz ma?
- Estére be fog borulni az ég, uram.
- Akkor támassza ki!

Jean, öntse ki ezt a lavór vizet az ablakon!
- Igen, uram.
- Jean, mi volt ez a sikoltás? Volt valaki a lavórban?