Arisztid éppen tévét néz, amikor az inas belép és egy táviratot nyújt át tálcán. Arisztid kibontja, elolvassa, majd így szól:
- Gyászhírről értesítettek, Jean. Legyen kedves átkapcsolni a tv-t színesről, fekete-fehérre!

- Jean! Mondja, milyen időnk lesz ma?
- Estére be fog borulni az ég, uram.
- Akkor támassza ki!

- Jean, nagyon hideg van. Hány fok van idebenn?
- 16 fok, uram.
- És odakint?
- 5 fok, uram.
- Akkor nyissa ki az ablakot hagy jöjjön be az az 5 fok is!

- Jean, ma este egy kedves, zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor majd cintányéron tálalok.

- Jean, kérem öntözzön meg!
- Miért uram?
- Ki akarok kelni magamból!

Jean és a úr felszállnak a villamosra.
Jön az ellenőr és kéri a jegyeket.
- Mondja, Jean, van nekünk jegyünk?
- Nincs, uram.
- Sajnálom, ellenőr úr, de nincs jegyünk.
- Uram, akkor ebből büntetés lesz. Pénzük van?
- Mondja, Jean, van nekünk pénzünk?
- Nincs, uram.
- Sajnálom, de pénzünk sincs.
- Hát akkor mijük van?
- Tényleg, Jean, ha nekünk se jegyünk, se pénzünk, akkor mink van?
- Bérletünk, uram!

- Jean, hallotta, hogy tegnap elütöttek egy kéményseprőt?
- Hát ez döbbenetes! Úgy látszik, már a háztetőn sincs biztonságban az ember!

- Jean, mi ez a nagy nyögés a nyitott ablakunk alatt?
- Az alkalom szüli a tolvajt uram!

- Jean, hozza ide a tegnapi szódavizemet!
- De uram, annak már nincs semmi ereje.
- Nem baj, nem verekedni akarok vele.

Jean, ma egy zenész barátom jön hozzám vacsorára.
- Rendben uram, akkor cintányéron tálalok.