Két ügyvéd az erdőben túrázik, amikor meglátnak egy vicsorgó, támadni készülő medvét. Az egyik ügyvéd azonnal előveszi a futócipőjét, és elkezdi felhúzni.
- Megőrültél? - kérdi a másik. - Esélyed sincs, hogy elfuss egy medve elől, sokkal gyorsabb nálad!
- Nem is akarok nála gyorsabb lenni. Nekem elég, ha csak nálad leszek gyorsabb!

- Mikor volt az első nézeteltérésük? - kérdi a válóperes ügyvéd a házaspártól.
- Az esküvőnk előtt két órával. - feleli az asszony. - Én az esküvőre akartam menni, ő meg inkább az ágyban maradt volna.

Egy ügyvédi iroda két tulajdonosa kiszemeli magának a csinos titkárnőt. Egyikük be is cserkészi, és másnap meséli társának:
- Meg kell mondjam barátom, hogy kicsit csalódtam. A feleségem sokkal jobb.
Erre a másik is ráhajt a titkárnőre, pár nap múlva neki is összejön. Kérdezi tőle a társa:
- Na, milyen volt?
- Hát, öregem, igazad volt. A feleséged tényleg jobb.

A bíró fejcsóválva mondja a vádlottnak:
- Ember, maga háromszor tört be ugyanabba az üzletbe! Miért?
- Tudja, én csak egy ruhát loptam az asszonynak, de kétszer kicseréltette velem.

Bekopogtat a város egyik legsikeresebb ügyvédjéhez a lelkész adományért:
- Uram, Ön tudtommal nagyon sikeres ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egyház javára!
- Tisztelendő úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze elment az ápolására?
- Nem, nem hallottam.
- És arról hallott, hogy a bátyám a háborúban elvesztette mindkét lábát, és segélyekből kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
- Nem hallottam.
- És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
- Nem. Sajnálom.
- Nos, gondolja, hogy ha nekik nem adok egy fillért sem, akkor majd pont az egyháznak fogok?

A repülőn elromlik az egyik hajtómű, ezért a pilóta rádión kéri az utasokat, hogy üljenek le, csatolják be magukat, mert kényszerleszállást hajtanak végre. A bejelentés után megkéri a stewardesst, ellenőrizze az utasokat, végrehajtották-e az utasítást:
- Mindenki leült és becsatolta magát?

- Igen, már csak egy ügyvéd osztogatja a névjegykártyáját.

Zsebtolvajt állítanak elő a bíróságon.
- Meg ne próbálja elhitetni velem, hogy azért vette el ezt a levéltárcát, mert azt hitte, hogy a magáé! - kiabál rá a delikvensre a bíró. - Láthatta, hogy ez idegen tárca!
- A tárca igen, de a bankjegyek olyan ismerősnek tűntek!

- Vádlott! Próbáljon meg már végre más ember lenni!
- Én megpróbáltam bíró úr, de akkor meg 3 évet kaptam okirat hamisításért.

Bekopogtat a város legsikeresebb ügyvédéhez a városi lelkész adományért:
- Uram, Ön az egyik legsikeresebb ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egyház javára.
- Tisztelendő úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze elment az ápolására?
- Nem, nem hallottam.
- És arról hallott, hogy a bátyám a háborúban elvesztette mindkét lábát, és segélyekből kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
- Nem, ezt sem hallottam.
- És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
- Nem. Sajnálom.

- Nos, gondolja, hogy ha nekik nem adok egy fillért sem, akkor majd pont az egyháznak fogok?

Kihallgatás folyik a rendőrségen, a vádlott egy külföldi fickó. A rendőr azt mondja a tolmácsnak:
- Ha a vádlott bevallja, hol található az arany, akkor kisebb büntetéssel megússza, ha pedig nem, akkor kivégzés lesz a vége.
A tolmács lefordítja a gyanúsítottnak, mire az elmondja a tolmácsnak, hogy hol található az arany. Erre a tolmács ezt feleli a rendőrnek:
- A gyanúsított azt mondta, hogy nem fél a haláltól.