- Ügyvéd úr, szeretnék végrendeletet írni, de sajnos nem tudom, hogyan kell. Segítene megírni?
- Persze, hagyja csak rám az egészet!
- Nos, gondoltam, hogy Ön szeretné a legnagyobb részt, de én azért szeretném, ha a gyerekeimnek is jutna belőle!

Egy fickót feljelentettek, mert betanította a papagáját, hogy azt mondja: "Dögöljön meg Rákosi elvtárs!" A pasi a tárgyalás előtt az utolsó pillanatban kicserélte a papagáját a pap papagájára, így a bírák sehogy sem tudták rávenni a papagájt, hogy elmondja az említett szöveget, így nem volt meg a bizonyíték.
Elhatározták, hogy kórusban mondják: dögöljön meg Rákosi elvtárs, majd csak megszólal a madár. Rá is kezdtek a bírák, mire a papagáj:
- Uram! Hallgasd meg könyörgésüket!

- Ügyvéd úr, szeretnék végrendeletet írni, de sajnos nem tudom, hogyan kell. Segítene megírni?
- Persze, hagyja csak rám az egészet!
- Nos, gondoltam, hogy ön akarja a legnagyobb részt, de én szeretném, ha a gyerekeim is kapnának valamennyit belőle.

Egyik rab mondja a másiknak:
- Te hogy kerültél ide?
- Hát, a tapasztalatlan fiatalság az oka.
- De, hiszen te már mindjárt 50 éves vagy.
- Én igen, de az ügyvédem csak 25 volt...

A repülőn elromlik az egyik hajtómű, ezért a pilóta rádión kéri az utasokat, hogy üljenek le, csatolják be magukat, mert kényszerleszállást hajtanak végre. A bejelentés után megkéri a stewardesst, ellenőrizze az utasokat, végrehajtották-e az utasítást:
- Mindenki leült és becsatolta magát?

- Igen, már csak egy ügyvéd osztogatja a névjegykártyáját.

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
- Persze, hogy ismerlek! Gyerekkorod óta ismerlek és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek! Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze! A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá két nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem! A védőügyvéd sokkot kapott.Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, majd nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi, hogy ismer-e engem, esküszöm, a börtönben fog megrohadni!

Egy cégnél jogtanácsost keresnek. Bemegy a jelentkező, a felvételis megkérdezi:
- Tudja, nekünk becsületes ügyvédre van szükségünk. Ön annak tartja magát?
- Igen. Mondok egy példát: apám 12.000 dollárt költött a taníttatásomra, amit azonnal visszafizettem neki, amint vége lett az első peremnek.
- És mi volt az első ügye?
- Az apám beperelt a tandíjért!

- Vádlott, próbáljon végre más ember lenni!

- Én megpróbáltam bíró úr, de akkor meg három évet kaptam okirat hamisításért.

A bíróságon tárgyaláshoz készülödnek. A vádlott ellen azt hozták fel, hogy házilag főzött pálinkáját árulta illegálisan.
A védőügyvéd megkezdi védőbeszédét:
- Tisztelt bíróság! Kérem, nézzenek rá védencemre! El tudják Önök azt képzelni, hogy védencem akár egyetlen csepp pálinkát is képes volna másnak adni?

A bíró fejcsóválva mondja a vádlottnak:
- Ember, maga háromszor tört be ugyanabba az üzletbe! Miért?
- Tudja, én csak egy ruhát loptam az asszonynak, de kétszer kicseréltette velem.