A feleség kibérel egy hotelban egy szobát, hogy ott a szeretőjével szerelmeskedjenek. Egyszer csak valaki dörömböl az ajtón:
- Biztos a férjem! Ugorj gyorsan ki az ablakon! - kiáltja a nő.
- De hát a 13. emeleten vagyunk!
- Jajj már, csak nem vagy babonás!

A feleségem tegnap rendőrnőnek öltözött és kacéran így szólt:
-Uram maga le van tartóztatva !
-De miért? - kérdeztem.
-Azt hallottam,hogy túl jó az ágyban - kuncogott.
Aztán 3 perc múlva, bizonyíték hiányában ejtette a vádat...

Gyerekek, ki tudna mondani egy példát a harmonikus házaséletre? - kérdezi a tanárnő.
Móricka jelentkezik:
- Az én nagyszüleim harmonikusan élnek. A nagypapa horkol, a nagymama meg süket.

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy "Igen!" kimondása után.
Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
- Nem tudok most, nincsen kedvem... Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit.
- Miii??? - mondtam - ez most mit jelentsen?
És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:
- Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet.
A furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled?
Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam.
Következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek.
Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudta eldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót.
Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat.
Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt, hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam, hogy próbára tesz amikor kérte a tenisz csuklópántot, mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam:
- Persze, drágám.
Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól. Végre mosolyogva szólt:
- Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
- Nem tudok most, nincsen kedvem.
Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:
- Miii???
Akkor elmondtam:
- Csak azt akartam, hogy az öledben tartsad egy kicsit ezeket a ruhákat... Te egyszeűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat, amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek.
És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked?
Szóval, ma este sem lesz dugás...

A feleség egy nap összepakol, és így szól a férjéhez:
- Elegem van belőled! Nem tudom elviselni, hogy állandóan csak a focival foglalkozol! Megismerkedtem egy másik férfival, holnap hozzá költözöm!
Mire a férj:
- Igen? És ő melyik csapatnak szurkol?

Az ezüst lakodalmon az egyik vendég megkérdezi a férjtől:
- No, és mi a különbség a mai este és a huszonöt évvel ezelőtti között?
- Nagyon sok! Akkor a feleségem szégyellte magát, most meg én...

Egy férfi a bíróságon...
- Az ön tette minden kritikán aluli. Ahhoz, hogy az esküdtszék ne életfogytiglanit adjon önnek, nagyon meggyőző magyarázatot kell adnia.
- Tisztelt bíró úr, az én feleségem olyan buta volt, hogy egyszerűen nem tudtam magamat kontrollálni és kidobtam az ablakon.
- Az ön magyarázata nem elég, és ha azt szeretné, hogy még azelőtt elítélnék az esküdtek, hogy befejezi a mondandóját, hát jobban teszi, ha hihetőbb magyarázatot ad.
- Akkor elmesélem... Egy tízemeletes házban lakunk a legfelső emeleten. A földszinten egy törpe család lakik. A szülők egyméteresek, a gyerekek 12 és 14 évesek, 70 és 90 centi magasak. Azon a napon azt mondtam a feleségemnek:
"Borzalmas lehet törpének lenni. Szegény család, mind ilyen kicsik."
"Igen," mondja a feleségem, "igazi pireneusiak."
"Pigmeusokat akartál mondani..."
"Nem, pigmeus az, ami az ember bőre alatt van, amitől szeplős leszel."
"Az pigment..."
"Hagyjál már... A pigmentre a rómaiak írtak."
"Drágám, az pergamen."
"Hogy lehetsz ilyen kulturálatlan? Pergamen, amikor egy író publikálja írása egy részét."
Bíró úr, elképzelheti, hogy itt nyeltem egyet, és hogy ne folytassam a beszélgetést, fogtam egy újságot és elkezdtem olvasni. Alig helyezkedtem el a kedvenc fotelomban, mikor a feleségem mellém állt egy könyvvel a kezében és azt mondja:
"Nézd, ez az amit egy író ír és könyv a neve, ha nem ismernéd még. Vedd és olvasd a "Pompadúri márkízát"!" Kezembe vettem a könyvet és mondtam:
"Drágám, ez egy francia nyelvű könyv "Marquise de Pompadour", ne próbáld lefordítani a címét."
"Ez szép... Te adsz nekem francia leckéket, mikor engem egy egyetemi vektor tanított!"
"Annak nem vektor a neve, hanem lektor!"
"Nem vagy normális, Lektor egy ókori görög hős volt."
"Az Hector volt és trójai..."
"Hector egy területi mértékegység, te idióta!"
"Az hektár, drágám."
"Nagyon meglep a kulturálatlanságod. Hektár az istenek itala."
"Az nektár - mondom én nagyot sóhajtva."
"Fogalmad sincs neked, én tudom biztosan, még egy dal is volt amit két barátnő duóban énekelt."
"Nem duónak mondják, hanem duettnek."
"Már kezdesz idegesíteni, hogy vagy ennyire begyepesedett?"
Bíró úr, itt elfeketedett minden előttem, nem tudtam uralkodni magamon és kidobtam az asszonyt az ablakon.

A teremben csend... a bíró nagyot csap a kalapáccsal és azt mondja:
- Ön szabad, önvédelem volt. Én már Hektornál kidobtam volna.

Az ifjú Szabó bejelenti a rokonai előtt, hogy nősül. Elveszi feleségül a Molnárék által nevelt szegény lányt.
- Azt a csúf kis spinét? - fanyalognak a nagynénik.
- Aki még nem is tisztességes. - teszi hozzá a nagymama.
- És ráadásul úgy öltözködik, mint egy kakadu. - toldja meg egy nagybácsi.
- Még ha lenne egy kis hozománya. - szól az apa is.
- De van egy hatalmas előnye! - mondja erre a vőlegény.
- Mi az?
- Nincsenek rokonai.

Az esküvői lakomán a menyasszony feje hirtelen megfájdul, és a vőlegény kikíséri. Mikor visszajön, a barátja megkérdezi tőle:
- Minden rendben van?
- Persze. Adtam neki egy kis nyugtatót, és most alszik.
- Oké, de ne felejtsd el majd behúzni a patika cipzárját, mert kilátszik az adagoló.

Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének.
- Hát jó – így a nő -, bevallom. Háromszor.
- Elmesélnéd, édesem?
- Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy…
- Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor?
- Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre?
Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy…
- Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor?
- Hááát…emlékszel, amikor polgármester akartál lenni?
- Igen.
- És akkor hiányzott még ezerkétszáz szavazatod…