A házasság olyan kapcsolat, melyben az egyik félnek mindig igaza van, a másik pedig a férj...

Egy fiatal pár túrázik a hegyekben, velük van a hatéves kisfiuk is. Az
út felénél az apa boldog arccal felkiált:
– Emlékszel drágám arra a napra, mikor legelőször jöttünk fel ide?
– Persze, csodálatos volt!
A kisfiú megkérdi:
Apu, én is veletek voltam akkor?
– Igen, felfelé én vittelek, lefelé már anyád hozott…

- Úristen Gusztáv, mit akarsz azzal a nyitott borotvával?!
- Nézd szívem, ha ebben a cipőben az ágy alatt nincs senki, akkor megborotválkozom...

A nászéjszaka után a férj megkérdezi a feleségtől:
-Mi lesz reggelire?
-Szex. - válaszol az asszonyka.
Délben a férj megint megszólal:
-Drágám mi lesz ebédre?
-Szex
Vacsora előtt a férj előveszi farkát, és rárakja a radiátorra.
-Mit csinálsz?- kérdi a felesége.
-Melegítem a vacsorát.

- Uram!Mi a közös önben és a feleségében?
- Egy napon házasodtunk...

- Tűnj a házból! - ordítja a feleség a férjének.
- Látni se akarlak többé!
A férj elindul az ajtó felé.
- Remélem boldogtalan életed lesz, minden percedet elemészti önmagad sajnálata és végül fájdalmasan, kínok között halsz meg! - kiált utána a felesége.

A férj visszafordul.
- Most akkor mégis azt akarod, hogy maradjak?

Az ifjú házasok megérkeznek a szállodába.
- Egész hétre szeretném kivenni a szobát. - mondja az ifjú férj.
- Magának szerencséje van, hölgyem - mondja a szállodaportás - az úr máskor mindig csak egy éjszakára szokott megszállni...

- Pincér! Milyen bort ajánlana a házassági évfordulónkra?
- Az attól függ uram, hogy ünnepelni szeretnének, vagy felejteni!

Csörög a telefon:
– Halló! Szia itt a papa! Adnád a mamát egy pillanatra?
– Most nem tudom papa, mert fent vannak a hálószobában a Béla bácsival.
– Légy szíves tedd mellé a kagylót, és szaladj fel. Csak kiálts be: a papa telefonált, hogy mindjárt hazaér.
A gyerek nemsokára visszatér:
– Papa, bekiabáltam. Erre a mama nagyon megijedt. Megbotlott a függönyben, és kiesett az ablakon.
A Béla bácsi is nagyon megijedt, és ő is kiugrott az ablakon, egyenesen a fürdőmedencébe. De
elfelejtette, hogy nincs benne víz. Így azt hiszem mindketten meghaltak...
Kis szünet a vonal másik végéről:
– Medence??? Ez nem a 585-3587?

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy "Igen!" kimondása után.
Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
- Nem tudok most, nincsen kedvem... Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit.
- Miii??? - mondtam - ez most mit jelentsen?
És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:
- Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet.
A furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled?
Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam.
Következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek.
Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudta eldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót.
Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat.
Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt, hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam, hogy próbára tesz amikor kérte a tenisz csuklópántot, mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam:
- Persze, drágám.
Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól. Végre mosolyogva szólt:
- Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
- Nem tudok most, nincsen kedvem.
Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:
- Miii???
Akkor elmondtam:
- Csak azt akartam, hogy az öledben tartsad egy kicsit ezeket a ruhákat... Te egyszeűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat, amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek.
És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked?
Szóval, ma este sem lesz dugás...