A finn háború után egy angol újságírónőt Finnországba küldenek, hogy készítsen riportot a leszerelő katonákkal. A riporternő több katonát is megállít az utcán, és a háborúról kérdezi őket. Megszólít egy szembejövő fickót:
- Elnézést, maga is kint volt a fronton?
- Igen, múlt héten értem haza.
- És mit csinált legelőször, amikor hazaérkezett?
- Azonnal megdöntöttem a feleségemet.
A fiatal újságírónő kicsit elpirult ettől, és próbálta másfelé terelni a témát.
- De amikor ezen túl volt, akkor mit csinált még?
- Még egyszer jól megdöngettem az asszonyt.
- Jó-jó, de mindezek után mi volt az első dolga itthon?
- Hát, lecsatoltam a síléceimet és letettem a hátizsákomat.

A rendőrnek még nem volt gyereke, akárhogy próbálkoztak. A felette lakó szinten a barátjának meg már 4 is volt.
- Te Gézu, hogy lehet, hogy nektek ennyi gyereketek van, nekünk meg egy sem?
- Egyszerűen megoldható a dolog - mondja a barátja. - Fogj egy lavór vizet, szappant, mosókefét meg egy seprűt...
- És utána ?
- Beülteted az asszonyt a kádba, alaposan beszappanozod, lecsutakolod.
- És mire való a seprű?
- Felkopogsz a plafonon, és azonnal jövök!

Férj: – Te naplót vezetsz a veszekedéseinkről?
Feleség: – Igen!Miért mi a baj vele?
Férj: – Az, hogy decemberig előre ki van töltve!

- Te Gézu, ki az a lotyó, akinek a
rúzsnyomai a bokszereden találhatók?
– Nos drágám, ő Mónika, az új titkárnőm.
– Ráadásul ugyanaz a keresztneve, mint nekem?
– Így van drágám. De ez nem megcsalás, ezt úgy hívják, hogy márkahűség!

- Ki telefonált az előbb drágám? - kérdezi az asszony a férjétől.
- Téves hívás volt. Valami fickó azt hitte, hogy ez a meteorológiai intézet. Megkérdezte, hogy tiszta-e a levegő.

Egy férfi iszonyú fejfájással, másnaposan ébred. Próbál erőt venni magán, hogy felkeljen az ágyból.
Az ágya mellett talál két szem aszpirint egy pohár vízzel.
A széken kikészítve tiszta, vasalt ruha, az egész szobában gyönyörű rend.
Az asztalon egy üzenet:
- Drágám, reggeli a konyhában. Elmentem bevásárolni, sietek haza. Szeretlek.
Kitámolyog a szobából, az egész lakásban minden a helyén, a konyhában meleg reggeli illatozik, mellette friss újság.
A fia az asztalnál ül és reggelizik.
- Mondd, fiam, mi történt itt az éjszaka?
- Úgy volt, apu, hogy hajnali ötkor hulla-részegen betámolyogtál az ajtón, összetörtél néhány bútort, odahánytál a nappali szőnyegére, és aztán beverted a fejed a szobaajtóba.
- És akkor, hogy-hogy ilyen rend van, és finom reggeli vár?
- Amikor anyu bevonszolt a fürdőszobába és próbálta rólad lerángatni a nadrágot, azt mondtad neki:
- Asszonyom, vegye le rólam a kezét, én nős ember vagyok!

A fiatal házaspár vesz egy új szekrényt.
A férj hajnalban elmegy dolgozni és amikor reggel az első villamos elmegy a ház előtt, a szekrényajtó magától kinyílik.
A feleség becsukja, de a következő villamosnál megint kinyílik.
Ez így megy egész nap, mire a feleség megunja és felhív egy asztalost, hogy szerelje meg.
Áll a szerelő meg a feleség a szekrényajtó előtt, és amikor a villamos jön, az mindig kinyílik.
– Hölgyem, sajnos innen nem látok semmit, lehet, hogy belül van a baj, én beállok a szekrénybe, csukja rám az ajtót, hátha belülről látom, mi a hiba. – mondja a szerelő.
Amikor a szerelő beáll a szekrénybe, a feleség rácsukja a szekrényajtót, pont megérkezik a férj, veszi le a kabátját, és be akarja akasztani a szekrénybe, amikor meglátja bent a szerelőt.
– Maga mit csinál itt? – kérdi.
– Mondja, elhiszi nekem, ha most azt mondom, hogy a villamosra várok?

- Drágám, mit tennél, ha én váratlanul meghalnék? - kérdi a férj.
- Ez nehéz kérdés... - gondolkodik el a feleség. - Azt hiszem, újra kellene gondolnom a lehetőségeket. Itt ez a nagy ház, nehezen tudnám fizetni a rezsit, meg a banki részleteket, ezért szerintem kiadnék 3 szobát három özvegy nőnek, vagy diáklánynak. És te mit csinálnál, ha én halnék meg?
A férj is elgondolkodik:
- Hmmm... Azt hiszem, ugyanazt, amit te...

- Mondja, miért őrzi ezt a hajtincset, asszonyom?
- Ez az utolsó emlék a férjem hajából.
- De hiszen még él a férje!
- Igen, de már teljesen kopasz.

Fizetés napján hazamegy a férj, és a feleség kéri tőle a konyhapénzt.
A férfi megáll a tükör előtt, odahívja az asszonyt, felmutatja a pénzt és így szól:
- Na fiacskám, látod ezt? Ami a tükörben van az a tiéd, a többihez semmi közöd!
Másnap délben hazamegy a férj:
- Kaját ide, de gyorsan!
A felesége elé rak mindent, hurkát, kolbászt, sülteket.
- Hát te honnan teremtetted ezt elő, hiszen nem adtam neked egy fillért sem? - kérdi álmélkodva.
Erre a feleség odaáll a tükör elé, felemeli a szoknyáját, letolja a bugyiját és odainti a férjét:
- Látod ezt? Ami a tükörben van az a tiéd, az igazi meg a hentesé!