Egy család kiköltözik Kanadába, és a kisfiúkat beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
- Hölgyem, kérem vigyék majd el pszichológushoz a gyereket, mert szokatlan kegyetlenség és agresszivitás látszik rajta.
- Miért, mit csinált?
- Égő csigát rajzolt - mondja az óvónő.
- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki...Talán volt más is?
- Mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat - mondja az óvónő.
- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy Csip, csip, csóka, vak varjúcska?
- Na, jó, de azért a csonka tehén már mégiscsak durva.
- Csonka tehén? Ja, igen. Erről is van egy nagyon helyes kis dalocskánk: Boci boci tarka, se füle, se farka...
- Mondja, kedves anyuka, semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?
- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak...

A szüleim nagyon prűdek voltak, aminek természetesen én ittam meg a levét.
Gyerekkoromban láttunk az utcán két kutyát összekapaszkodva. Amikor megkérdeztem, hogy mit csinálnak, anyám ezt válaszolta: "Táncolnak".
Ne tudjátok meg, mit kaptam az igazgatótól az első iskolai diszkó után...

Apu, egyest kaptam az iskolában, mert nem tudtam, hol van Afrika. Te tudod?
- Én sem tudom, kisfiam, menj, kérdezd meg anyádat!
- Anyu, hol van Afrika?
- Nem tudom, de nem lehet túl messze, mert dolgozik nálunk a gyárban két néger nő, és biciklivel járnak haza.

Három tanuló felvételizik. Az egyiküknek nagy protekciója van a másiknak csak éppen hogy van, a harmadiknak pedig egyáltalán nincs.
Bemegy az első!
- Üdvözlöm, mikor volt az első világháború?
- Valamikor az 1900-as évek elején!
- Rendben, fel van véve!
Bemegy a második!
- Mikor volt az első világháború?
- 1914-1919 között!
- Rendben, és hány halottja volt?
- Körülbelül 20 millió!
- Köszönjük kimehet, felvettük!
Bemegy a harmadik, a szerencsétlen, akinek semmi protekciója nincs!
- Mikor volt az első világháború?
- 1914-19 között.
- És hány halottja volt?
- 20 millió.
- Rendben...Most kérhetném őket név szerint?

Tanító néni az iskolában:
- Andika, mit fogsz csinálni, ha olyan nagy leszel, mint én?
- Fogyókúrázni!

- Apu, mit szólnál, ha egy szép kulcstartót kapnál tőlem a születésnapodra?
- Kedves vagy kisfiam, de egy jó bizonyítványnak jobban örülnék.
- Késő. A kulcstartó már megvan!

Zsófika ellenőrzőjébe az osztályfőnök ezt írta:
"Semmi baj a kislánnyal, de egyfolytában beszél órán. Ha nincs ellene kifogásuk, kipróbálnám egy ötletemet, hogyan lehetne csendre szoktatni."
Másnap Zsófika mutatja az tanárnőnek az ellenőrzőjét, amibe az apja ezt írta:
"Semmi kifogásom ellene. Ha beválik, akkor majd mondja el nekem is, kipróbálnám az anyján..."

Egy egyetemista az ebédlőben le szeretett volna ülni egy üres helyre az egyik tanára mellé, de az így válaszolt:
- Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak.
- Jó, akkor továbbrepülök! - válaszolt a diák.
A tanár ezen vérig sértődött és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja, így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki.
A diák azonban a dolgozatában parádés válaszokat adott, ezért a tanár - hátha mégis megbuktathatja az áldozatát - mindent eldöntő kérdést ad:
- Mész az úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban pedig ész van. Melyiket választod?
- Az aranyat.
- Én sajnos a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot, mert az fontosabb, mint a pénz.
- Mindenki azt választja, ami neki hiányzik - vágja ki magát a diák.
A tanár majd megőrül és azt írja a dolgozatra: "Szamár".
A diák anélkül, hogy belenézne, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, visszateszi a dolgozatát és így szól:
- Elnézést, a tanár úr aláírta, de nem írt rá jegyet!

A kis Zsófika nem túl jó tanuló, különösen hittanból gyenge. Egyik hittanórán a tanár feltesz neki egy kérdést:
- Na, Zsófi meg tudod mondani, ki teremtette a világot?
Zsófika gondterhelten ül a helyén, emlékei között kutat, de nem tudja a választ, amikor a mögötte levő padban Pistike megszúrja egy tűvel.
- Úristen! - ugrik fel Zsófika.
- Kitűnő - mondja elégedetten a tanár. Kicsit később újabb kérdést tesz fel a kislánynak:
- És, hogyan hívják a Megváltót, Isten fiát?
Pistike ismét beledöfi a tűt Zsófikába.
- Jézus! - ugrik fel ismét a lány.
- Helyes a válasz - dicséri meg a tanár.
- És azt is meg tudod mondani, mit mondott Éva Ádámnak, amikor megszületett a 23. gyerekük? Pistike ismét megszúrja.
- Ha még egyszer belém döföd azt a micsodát, letépem a tökeidet! - kiáltja a kislány.

- Van házid?
- Van, tölthetek?