Esküvője után kérdezik Kovácsot a kollégái:
- Na, és milyen a házasélet?
- Tudjátok, hamarosan megáld minket az Isten egy pufók, visító, fogatlan teremtménnyel.
- Csak nem babát vártok máris?
- Nem, anyósom hozzánk költözik.

Kovács egyszer dühbe jön, és csúnyán elveri az anyósát. Az asszony persze szalad a rendőrségre, és feljelenti.
- Hogy merte megütni az anyósát? - förmed rá a rendőr. - Nem tudja, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga?
- Én nem bánom - feleli Kovács -, itt a botom, akkor üsse maga!

Anyósom halálának természetes oka volt...
Összevesztünk, kizártam a házból, és megfagyott.

- Anyuka drága, miért nem telefonált, hogy jön? - kérdi a vő az anyósától.
- Azért fiam, mert látni akartalak.

Szenteste összeül a család és bontogatják az ajándékokat.Az anyós is boldogan csomagolja ki az ő ajándékát.
Miután kibontja mérgesen odaszól a vejének! De, hát ebben vatta van! Mire a veje! Mama, hát nem fülbevalót kért!

- Üdvözlöm!
- Egy jegyet szeretnék kérni Nápolyba.
- Csak egyet?
- Igen, mert az anyósomnak veszem, aki tegnap azt mondta: "Nápolyt látni és meghalni..."

- Hétvégén ünnepelünk.Eljössz?
- Mit ünnepeltek?
- Lakodalom lesz.
- És,ki nősül?
- Az anyósomat vette el a jóisten.

Két anyós beszélget:
- Úristen, neked meg mi történt a szemeddel?
- Megsértette egy kötőtű.
- Kötés közben?
- Nem, a kulcslyukon keresztül.

Az anyós mereven néz a tükörbe:
- Istenem, de csúnya vagyok!
- Csak ne panaszkodjon mama. Maga csak akkor látja az arcát, amikor a tükörbe néz. Én meg egész évben...

Kovács úr és neje egy kertes házban lévő ismerősnél van látogatóban. A házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi:
- Ezt a fát akkor ültettem, amikor összevesztem az anyósommal.
- Nem rossz ötlet, - fordul feleségéhez Kovács - ha én is ezt tettem volna, mostanra már milyen szép nagy erdőnk lehetne!