- Szóval azt állítja, hogy eltűnt az anyósa?
- Igen.
- Mikor?
- Úgy egy évvel ezelőtt.
- Ember! Akkor miért csak most jelenti be?
- Valahogy eddig nem mertem elhinni.

- Üdvözlöm!
- Egy jegyet szeretnék kérni Nápolyba.
- Csak egyet?
- Igen, mert az anyósomnak veszem, aki tegnap azt mondta: "Nápolyt látni és meghalni..."

Takács úr a feleségével és az anyósával nyaral Jeruzsálemben. Egyik nap az anyósa hirtelen belázasodik, és meghal. Egy temetkezési vállalkozó felajánlja, hogy itt helyben eltemetik az elhunytat.
- Nem, köszönöm, inkább hazaszállíttatjuk - hárítja el az ajánlatot a férfi.
- De miért? Nagyon szép ceremóniát tudunk szervezni - próbálkozik a temetkezési vállalkozó.

- Nézze, uram! Itt most az anyósomról van szó. Kétezer éve eltemettek itt egy fiatalembert, aki három nap múlva feltámadt. Nem akarok kockáztatni.

A paraszt szánt a földjén. Arra megy az egyik barátja.
- Hé, Béla, meghalt az anyósod!
A paraszt nem válaszol, csak szánt tovább.
- Hé, Béla, hát süket vagy?

- Nem, csak előbb a munka, aztán a szórakozás!

Aztán mit mondott az orvos, mama?
- Azt mondta, hogy jót tenne egy kis testmozgás, méghozzá magaslati levegőn.
- Nagyszerű! Úgyis régen volt már kitakarítva a padlás.