Takács úr a feleségével és az anyósával nyaral Jeruzsálemben. Egyik nap az anyósa hirtelen belázasodik, és meghal. Egy temetkezési vállalkozó felajánlja, hogy itt helyben eltemetik az elhunytat.
- Nem, köszönöm, inkább hazaszállíttatjuk - hárítja el az ajánlatot a férfi.
- De miért? Nagyon szép ceremóniát tudunk szervezni - próbálkozik a temetkezési vállalkozó.

- Nézze, uram! Itt most az anyósomról van szó. Kétezer éve eltemettek itt egy fiatalembert, aki három nap múlva feltámadt. Nem akarok kockáztatni.

Egy férfi elviszi a kutyáját az állatorvoshoz:
- Doktor úr, vágja le a kutyám farkát!
- Miért tennék ilyen szörnyűséget?
- Mert mindig csóválja a farkát, és holnap vendégségbe jön az anyósom. Nem szeretném, ha azt hinné, hogy bárki is szívesen látja...

A bíró kihallgatja Lajost a vádlottat.
- Maga ellen az a vád, hogy megölte az anyósát. Miért tette?
- A feleségem kért meg rá...
- Hogy mondhat ilyet? Szégyellje magát! Hiszen a felesége imádta az édesanyját!

- Igaz, bíró úr, de mielőtt aznap elment, azt mondta nekem: "Lajos, ha a mamát alvás közben egy légy is zavarja, ne keltsd fel, hanem üsd agyon!!!"

- Az én vejem áldott jó ember! - dicsekszik az anyós a vendégeknek - Mindenhová elvisz, ahova kérem...
A vő idegesen teszi hozzá:

- Ez igaz. De a drága mama sajnos mindenhonnan visszatalál.

Kovács egyszer dühbe jön, és csúnyán elveri az anyósát. Az asszony persze szalad a rendőrségre, és feljelenti.
- Hogy merte megütni az anyósát?- förmed rá a rendőr. - Nem tudja, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga?

- Én nem bánom - feleli Kovács-, itt a botom, üsse akkor maga!