Kovács már nagyon unja, hogy állandóan parancsolgat neki az anyósa. Az egyik nap úgy dönt, hogy erélyes lesz vele. Hazamegy és kiabálni kezd:
- Ki az úr a házban?
Nem kap választ. Megint megszólal:
- Kérdeztem, hogy ki az úr a házban?
Megint semmi. Kimegy a konyhába, és elkezdi csapkodni az asztalt:
- Ki az úr ebben a házban?
Erre az anyósa szó nélkül fejbe vágja a sodrófával. Kovács aléltan tér magához:
- Már kérdezni sem szabad?

Hány fogra van szüksége egy anyósnak?
Kettőre: egy, hogy mindig fájjon neki a másikkal meg, hogy bontsa a sört!

- Hallottad, a Tibi tegnap elájult az anyósa temetésén.
- Furcsa. Nem tudtam, hogy ennyire oda volt az anyósáért.
- Hát nem is. Tudod, 5 éve már egyszer azt hitték hogy meghalt, de elejtették a koporsót és föléledt az anyós. Még tíz évet élt. Most az egyik koporsó vívő megbotlott, na, akkor ájult el a Tibi.

Mondja szomszéd!Mi volt maguknál tegnap az a nagy ordítozás?
- Semmi különös, csak vízimentőst játszottunk a gyerekkel és az anyósom nem akart belefulladni a medencébe...

- Mennyi ideje vagy házas haver?
- 5 éve.
- Na, és nem ért még valami családi öröm?
- Dehogynem! Tavaly temettük az anyósomat.