Egy történelemtanárral mentem el vakrandizni.
A pasi bemutatkozott, és lelkesen újságolta, hogy most épp meg tud hívni vacsorázni, mert nála van az osztálypénz.

A vőlegény érdeklődik a leendő feleségénél:
- Na szívem, mit szóltak a barátnőid az eljegyzési gyűrűre amit neked vettem? Irigykedtek ugye?
- Nem csak irigykedtek, ketten fel is ismerték...

- Bocsánat kisasszony! - szólítja meg a fiatal, csinos hölgyet az ismerkedni vágyó fiatalember - Biztosan emlékszik még rám, az előbb már a majomketrecnél is bámultam önt!
- Persze, hogy emlékszem! És mondja, hogyan szabadult ki?

A kispolszkis felszed egy bombázó stoppos csajt:
- Nem rónád le a viteldíjat természetben?
- De, állj meg a kiserdő mellett!
Így is lesz.
- Megyek a bokor mögé, levetkőzöm, majd gyere!
A csaj várja pasit, de nem jön. Visszaszalad az autóhoz, hogy mi van? A hapsi csak benn olvassa a kezelési utasítást.
- Mi van, miért nem jössz?
- Keresem a könyvben a leírást, hogy hogy lehet ebből álló farokkal kiszállni.

Vagány csávó megy a barátnőjével az utcán éjszaka. A lány meglát egy üzletet, ahol bundákat árulnak.
- Jaj, de szép bundák! Úgy szeretnék egyet!
A fickó fog egy téglát, és betöri a kirakatot. Kiveszi a kabátot és odaadja a lánynak.
Mennek tovább, majd egy Mercedes-kereskedés előtt a barátnő újra megszólal:
- Jaj, de szép autók. Majd meghalok egy ilyenért! Vegyél nekem egyet!
Erre a fickó:
- Na, vegyél már vissza! Mit gondolsz, lopom én a téglát?