Egyik éjszaka Ádám későn jön haza a Paradicsomban. Éva dühösen nekitámad:
- Már megint hol jártál? Biztos valami nőcskéhez járkálsz!
- De Éva! Te is tudod, hogy rajtad kívül nincs itt másik nő!
Éva megnyugszik, de amikor elalszanak, Ádám arra ébred, hogy Éva böködi az oldalát. Felsóhajt:
- De Éva, mit csinálsz?
- Számolom a bordáidat !

- A férjemmel nem tudok elmenni az Operába, mert már az első felvonásnál állandóan sírva fakad.
- Az semmi, az én párom már akkor sírva fakad, ha jegyet akarok venni.

Tasziló 75 évesen megnősül. Az esküvő után megkérdezi Arisztid a barátja:
– Mond, mit csináltatok a nászéjszakán?
– Malackodtunk.
– Mi az, hogy malackodtatok?
– Hát kérlek, Anasztázia húzta a farkamat, én meg visítottam!

A menyasszony fut az anyjához és kérdezi:
- Anyu, anyu, Feri és én vitázunk, de nem tudjuk eldönteni, hogy melyikünknek van igaza.
Egyszerű a válasz kislányom, - mondja az anya.
- Házasságkötés előtt neki, utána meg neked!

Béla keményen dolgozik a munkahelyén, esténként kikapcsolódásként a helyi tekeklubban vagy a kosárlabdapályán múlatja az időt.
A felesége megsajnálja, hogy így agyonhajszolja magát, ezért születésnapjára elviszi egy sztriptíz-bárba. A kidobó üdvözli őket az ajtóban:
- Szevasz, Béla! Hogy, s mint, Öregfiú?
A felesége zavarba jön, és megkérdezi, járt-e már itt azelőtt.
- Á, dehogy - válaszolja - a teke klubból ismerem.
Ahogy leülnek, odajön a pincérnő, és kérdi, hogy hozhatja-e a szokásos Amsteljét. A feleség most már kifejezetten zavarba jön:
- Nekem úgy tűnik, sűrűn jársz ide, hogy a pincérnő ilyen jól tudja, mit iszol.
- Á, dehogy - válaszolja - a női kosárcsapatban játszik, néha együtt edzünk.
Erre odajön az egyik meztelen táncos-lány, és átöleli Bélát:
- Szia, Béluci! Ellejthetem a szokásos kis táncot az asztalodon?
Erre a feleség hisztérikusan felkapja a retiküljét, és kirohan.
Béla utánaszalad, és látja, hogy épp egy taxiba száll be az asszony. Gyorsan utoléri, és még pont beslisszan a hátsó ülésre az asszony mellé. Erre az asszony elkezd éktelenül visítani és rúgkapálni. A taxis hátrafordul, és odaveti:
- Bélám, te állandóan ilyen harcias kis kurvákat fogsz ki magadnak?

- Hol a fenében vagy?! - hívja fel a feleség dühösen a férjét.
- Drágám, ne legyél már ilyen ingerült - mondja a férj. - Emlékszel arra a kis ékszerboltra, amit a múltkor láttunk? Tudod, ahol kinézted azt a nyakláncot, és én mondtam, hogy egyszer majd megkapod tőlem?
- Ó, emlékszem - mosolyodik el a feleség kissé megenyhülve.
- Na, szóval van mellette egy jó kis kocsma, ott vagyok éppen egy haverral...

Lajos összekarmolt, bevert képpel állít be az irodába.
- Mi történt veled? - kérdezi az egyik kollégája.
- Képzeljétek, tegnap nagyon későn mentem haza és a kutyám a sötétben nem ismert meg. Ezt tette velem.
- Na hallod!- szólt a kolléga. Én az ilyen kutyától rögtön elválnék.

Fizetés napján hazamegy a férj, a feleség kéri tőle a konyhapénzt. A férfi megáll a tükör előtt, odahívja az asszonyt, felmutatja a pénzt és így szól:
- Na fiacskám, látod ezt? Ami a tükörben van, az a tiéd, a többihez semmi közöd.
Másnap délben hazamegy a férj:
- Kaját ide, de gyorsan!
A feleség eléje pakol minden jót. Hurkát, kolbászt, sülteket...
- Honnan teremtetted ezt elő, hiszen nem adtam neked tegnap egy fillért sem? - kérdi álmélkodva.
Erre a feleség odaáll a tükör elé, felemeli a szoknyáját, letolja a bugyiját és odainti a férjét:
- Látod ezt? Ami a tükörben van az a tiéd, az igazi meg a hentesé!

Kovács a kórházban élet-halál között lebeg. Hűséges neje egész éjjel mellette virraszt.
Reggel Kovács magához tér, révetegen bámulja a plafont egy ideig, majd int a feleségének, hogy hajoljon közelebb.
- Drága feleségem, te mindig mellettem voltál, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor megvertek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem odalett. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?
- Mit, kedvesem?
- Azt gondolom, hogy te nem hozol nekem szerencsét.

Békés családi estén az asszony duruzsol a férjének:
- Ugye drágám az én szemem olyan kék, mint a nyári égbolt?
- Hát persze!
- És ugye az ajkam olyan, mint a frissen nyíló piros rózsa?
- Aha.
- Úgy szeretem, amikor ilyen költői hasonlatokat mondasz nekem!