- Anyu, én nem megyek többé iskolába, semmi értelme oda járni.
- Miért mondod ezt, kisfiam?
- A tanárnő semmit se tud, folyton csak kérdez!

Mondja csak, láthattam én magát az előadásomon kisasszony?
- Persze, professzor úr. Mindig ott voltam!
- De a hangját még sosem hallottam ugye?
- Nem, professzor úr kérem, nem szoktam hangosan ásítozni.

Apa, próbáltál már csukott szemmel írni?
- Persze fiam, de miért is kérded?

- Mert, ma megkaptuk a bizonyítványt és alá kellene írnod.

- Mondd csak kisfiam, ebben a mondatban: "A pásztor a mezőn legelteti a nyájat" melyik a helyhatározó?
- A pásztor.
- Elmagyaráznád nekem, hogy miért gondolod így?
- Azért, mert a pásztor határozza meg a helyet, hogy hol legeljen a nyáj.

Anyu, aludhatok hétvégén a Pistikééknél?
- Nem, én nem szeretném!
- De anyu, az osztályban minden gyerek ezt csinálja!
- Igen, de te már 42 éves vagy, és az osztályfőnökük!

A gyerek sunnyogva közelít az apja felé:
- Apa, te egyszer azt mesélted, hogy kidobtak az iskolából, igaz ez?
- Igen, de hogy jut ez most eszedbe?
- Csak azért, mert úgy néz, hogy a történelem ismétli önmagát.

Órán kérdezi a tanár:
- Gyerekek, ki tapasztalta már meg azt, hogy jobb adni mint kapni, mikor és hol?
Zsoltika vadul jelentkezik:
- Én, tanár bácsi! Tegnap délután a boksz-edzésemen!

Az egyszeri egyetemista rosszul érezte magát és elhatározta, hogy a vizsgaidőszak előtt már 2 hónappal elkezd tanulni. Megszólal az intuíció:
- Ne tanulj, még ráérsz!
Eltelik 1 hónap.
- Ne tanulj, még ráérsz!
Már csak egy hét van hátra.
- Ne tanulj, még ráérsz!
A vizsga reggelén:
- Ne tanulj, úgyis átmész!
A vizsgaterem bejáratánál:
- Ne menj be, még ráérsz!

A gyerekek az iskolában az igeragozást tanulják.
- Bálintka, ha azt mondom, én ajándékozom, te ajándékozol, ő ajándékozik, akkor az milyen időben van?
- Úgy karácsony táján!

Megy haza a végzős diák:
- Apa, van egy jó hírem! Emlékszel, hogy azt ígérted, kapok 10 ezer forintot, ha sikerülnek a vizsgáim?
- Igen.
- Na, megtarthatod a pénzt!