Pistike sunnyogva közelít az apja felé:
- Apa, te egyszer azt mesélted nekem, hogy téged kidobtak az iskolából, igaz ez?
- Igen, de hogy jut ez most eszedbe?
- Csak azért, mert a történelem ismétli önmagát.

Pistike a nagymamánál lapozgatja az öreg családi Bibliát. Nézegeti, forgatja, egyszer csak kiesik belőle egy száraz falevél. Pistike mutatja a nagyinak:
- Nézd csak, mit találtam!
- Mit kisfiam, mutasd?
- Azt hiszem, egy Ádám-kosztümöt.

A tanító néni kérdezi az iskolában:
- Na gyerekek, ki tud valami csintalanságot mesélni?
Pistike azonnal jelentkezik:
- Nekem éjszaka lett egy kistestvérem.
- Gratulálok Pistike, de hol itt a csintalanság?
- Én szúrtam ki apa óvszerét!

A tanítónéni kérdezi a gyerekeket:
- Mit gondoltok, melyik a gyorsabb, a galamb vagy a ló?
Na, Pistike, tudod a választ?
- Hát, gyalog a ló.

- Pistike, mi szeretnél lenni, ha majd nagy leszel?
- Katona!
- De hiszen azokat bármikor lelőheti az ellenség!
- Akkor ellenség szeretnék lenni!

- Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - kérdezi a hatéves Pistikétől a pszichológus.
- Orvos, festőművész vagy ablakmosó. - feleli a gyerek.
- Hát, ez nem egészen egyértelmű.
- Dehogynem! Pucér nőket akarok látni, és kész!

Pistike kezében egy kalapáccsal, berohan a nappaliba:
- Papa! Hány óra van akkor, amikor a kismutató a kettesen, a nagymutató
meg a szőnyegen van?

A majomház környékén nagy a tülekedés. Pistike előreszalad. Amikor a nagyi is odaér, elképedve látja, hogy a majmok éppen utód nemzéssel foglalkoznak. Próbálja a gyereket elráncigálni, de nem megy. Először bedob egy perecdarabot.
A majmok nem hagyják abba. Majd egy narancsot is bedob. Erre sem hagyják abba. Meglátja az állatgondozót, szól neki:
- Csináljon már valamit, mert a majmok még a narancs bedobására sem hagyják abba!
Erre az állatgondozó:
- Miért hölgyem, maga egy narancsért abbahagyná?

Pistike egy súlyos ládákkal megrakott talicskát próbál az utcán tolni, de nem megy neki a dolog.
Egy arra járó jól öltözött úr megsajnálja, átveszi a talicskát és teljes erejéből tolni kezdi.
Így mennek egy jó fél órán át, míg végre Pistike egy ház előtt köszönetet mond.
A jószívű segítő lihegve méltatlankodik:
- Disznóság ilyen nagy terhet egy gyerekre bízni!
Hát nem mondtad apádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni?!
- De mondtam, de ő azt felelte, hogy "Indulj csak el, majd csak akad egy marha, aki segít...

Pistike otthon gyakorol a hegedűn. Megkérdezi a bátyjától:
- Szerinted jól játszom?
- A rádióban kellene szerepelned. - feleli a tesó.
- Tényleg? Annyira tetszik a zeném?
- Nem, hanem akkor ki tudnálak kapcsolni!