Pistike, meg tudod nekem mondani, hogy melyik madárnak nincs fészke? - kérdi a tanár.
- A kakukknak!
- És miért?
- Mert beköltözött a faliórába...

- Anyuu! Kimehetek cseresznyét szedni?
- Kisfiam, de hát tél van.
- Tudom-tudom, sál, sapka...

Pistike a mélyhűtőben fagylalt után kutat, amikor anyukája kedvesen rászól:
- Nem ehetsz most fagyit kisfiam, mindjárt vacsorázunk!
- De, anyu, úgy unatkozom...
- Játszom én veled, hogy ne unatkozz. Mondd csak, mit szeretnél játszani?
- Játszunk papás-mamást!
- És azt hogy kell?
- Menj a hálószobába, és feküdj le az ágyra.
Az anya bemegy, lefekszik. Pistike felveszi apja horgász sapkáját, egy cigit vesz a szájába, és dühös arccal megáll a hálószoba ajtajában:
- Kelj fel az ágyból, és azonnal adj a gyereknek egy nagy tál fagylaltot!

- Pistike, látom nagyon tetszik neked ez a szánkó, de miért nem adod oda a kistestvérednek is? - kérdi a mama.
- Már hogyne adnám oda. Felfelé mindig ő viszi.

Pistike kérdezi a tanár nénit:
- Tanárnő, hogy esik visszafelé az eső?
- Hogy kérdezhetsz ilyen butaságot?!
- Csak azért mert anya mondta, hogy vegyem föl a kabátot, mert lehet, hogy visszafelé esni fog az eső.

Pistike egy súlyos ládákkal megrakott talicskát próbál az utcán tolni, de nem megy neki a dolog.
Egy arra járó jól öltözött úr megsajnálja, átveszi a talicskát és teljes erejéből tolni kezdi.
Így mennek egy jó fél órán át, míg végre Pistike egy ház előtt köszönetet mond.
A jószívű segítő lihegve méltatlankodik:
- Disznóság ilyen nagy terhet egy gyerekre bízni!
Hát nem mondtad apádnak, hogy egyedül ezt nem bírod eltolni?!
- De mondtam, de ő azt felelte, hogy "Indulj csak el, majd csak akad egy marha, aki segít...

Nyelvtanórán a tanító kérdezi Pistikét:
- "Az atya megáldja gyermekeit." - ez cselekvő módban van. Hogy mondanád ezt szenvedő módban?
- Az atya meg van áldva a gyerekekkel!

- Pistike, ti hányan vagytok a családban? - kérdi a tanító néni.
- Nyolcan.
- És te vagy a legidősebb?
- Nem, a nagyapám!

Pistike egyest kap az iskolában, és nem mer hazamenni. Megkéri a tanító nénit, hogy hadd alhasson legalább egy éjszaka nála. A tanító néni haza is viszi, de amikor a díványon akar ágyat vetni, Pistike így szól:
- De tanító néni, én anyukámmal szoktam aludni. Nem alhatnék a tanító nénivel?
A tanító néni beleegyezik. Mikor lefekszenek, Pistike így szól:
- Tanító néni, én úgy szoktam anyukámmal aludni, hogy bedugom a kisujjam a köldökébe. Meg tetszik engedni, hogy itt is ezt tegyem?
A tanító néni gondolkodik, majd végül enged. Pár perc múlva azonban megszólal:
- De Pistike, az nekem nem a köldököm!
- Nekem sem a kisujjam!

- Gyerekek, ki tud nekem mondani egy nálunk ritka állatot?
Pistike jelentkezik.
- Zsiráf.
- De hiszen nálunk nincs is zsiráf.
- Na, hát ennyire ritka állat.