Egy betöréssel vádolt férfi mellé kirendelnek hivatalból egy védőt. Az ügyvéd felkeresi zárkájában a gyanúsítottat.
- Az a gond uram, hogy maga nem tudott eddig alibit igazolni. Gondolkozzék kicsit: biztos, hogy senki sincs, aki magát a rablás idején látta?
A vádlott elgondolkodik, majd így szól:
- Hála istennek senki...

"Azért nem fizettem a villamoson a motorkerékpárom szállításáért, mert az nem csomag.
Melegebb éghajlatra meg azért küldtem a jegyellenőrt, mert tizenöt megállón keresztül nem tágított mellőlem és rágta a fülem.
Bármely motorbiciklis kerülhet ilyen helyzetbe, ha épp elfogyott a benzinje.
Aztán meg a villamoson a motorkerékpárt is leállítottam. Ez a javamra írandó."

- Ügyvéd úr, szeretnék végrendeletet írni, de sajnos nem tudom, hogyan kell. Segítene megírni?
- Persze, hagyja csak rám az egészet!
- Nos, gondoltam, hogy Ön szeretné a legnagyobb részt, de én azért szeretném, ha a gyerekeimnek is jutna belőle!

- Mikor volt az első nézeteltérésük? - kérdi a válóperes ügyvéd a házaspártól.
- Az esküvőnk előtt két órával. - feleli az asszony. - Én az esküvőre akartam menni, ő meg inkább az ágyban maradt volna.

Két ügyvéd az erdőben túrázik, amikor meglátnak egy vicsorgó, támadni készülő medvét. Az egyik ügyvéd azonnal előveszi a futócipőjét, és elkezdi felhúzni.
- Megőrültél? - kérdi a másik. - Esélyed sincs, hogy elfuss egy medve elől, sokkal gyorsabb nálad!
- Nem is akarok nála gyorsabb lenni. Nekem elég, ha csak nálad leszek gyorsabb!

Zsebtolvajt állítanak elő a bíróságon.
- Meg ne próbálja elhitetni velem, hogy azért vette el ezt a levéltárcát, mert azt hitte, hogy a magáé! - kiabál rá a delikvensre a bíró. - Láthatta, hogy ez idegen tárca!
- A tárca igen, de a bankjegyek olyan ismerősnek tűntek!

A bíróságon a bíróhoz bekopog az egyik teremszolga:
- Bíró úr, elnézést, hogy zavarom, de meghalt az egyik ügyvéd kolléga, és a temetésére gyűjtök. Tudna erre a célra áldozni 1000 forintot?
A bíró a zsebébe nyúl:
- Mindössze egy ezres? Barátom, itt van egy tízezres, temessenek el még kilencet!

Egy bírósági tárgyalás után az alperes aggódva mondja az ügyvédjének:
- Ha elveszítem ezt a pert, akkor csődbe jutok.
- Most már csak a bírón múlik az ügy. - feleli az ügyvéd.
- Mit gondol? Nem segítene, ha küldenék a bírónak egy karton márkás cigarettát ajándékba?
- Uram, kérem semmiképp ne tegye! Ez a bíró talpig becsületes. Ha megpróbálná megvesztegetni, biztos, elveszítené a pert. Sőt még újabb pert akasztana a nyakába, abban biztos vagyok.
Néhány nap múlva, a következő tárgyaláson a bíró kihirdette az ítéletet: az alperest felmentette a bíróság.
Kint a folyosón hálás szavakkal fordul a férfi az ügyvédjéhez:
- Köszönöm a tippet a cigarettáról. Bevált.
- Óriási bajba keveredett volna, ha megpróbálja lekenyerezni a bírót.
- Pedig én küldtem ám neki egy doboz cigarettát!
- Úristen! Megőrült? Ezt nem mondja komolyan!
- De bizony, hogy küldtem. Azért nyertük meg a pert.
- Hogy-hogy? Nem értem.
- Vettem egy dobozzal a legolcsóbb cigarettából, mellétettem a felperes névjegyét, és elküldtem a bíró úrnak.

- Hogyan halt meg az első felesége? kérdi a bíró a vádlottat.
- Gombamérgezésben.
- És a második?
- Ő is gombamérgezésben.
- És a harmadik?
- Koponyaalapi törésben.
- Mi történt vele?
- Nem akarta megenni a gombát.

Gazsit előállítják a bíróságon.
A bíró megkérdi tőle:
- Ember! Magát aztán végképp nem értem. Kimenti a folyóból a fuldokló barátját, majd hagyja, hogy fölakassza magát az első fára. Miért?
- Tudja bíró úr - mondja Gazsi - én csak azt hittem, hogy kiakasztja magát kicsit száradni.