A bíróságon a bíróhoz bekopog az egyik teremszolga:
- Bíró úr, elnézést, hogy zavarom, de meghalt az egyik ügyvéd kolléga, és a temetésére gyűjtök. Tudna erre a célra áldozni 1000 forintot?
A bíró a zsebébe nyúl:
- Mindössze egy ezres? Barátom, itt van egy tízezres, temessenek el még kilencet!

Gazsit előállítják a bíróságon.
A bíró megkérdi tőle:
- Ember! Magát aztán végképp nem értem. Kimenti a folyóból a fuldokló barátját, majd hagyja, hogy fölakassza magát az első fára. Miért?
- Tudja bíró úr - mondja Gazsi - én csak azt hittem, hogy kiakasztja magát kicsit száradni.

Egy ügyvéd haldoklik a kórházban, amikor egy barátja meglátogatja, éppen a Bibliát lapozgatja kétségbeesetten...
- Hát te meg mit csinálsz? -kérdezi a barát.
Mire az ügyvéd:
- Joghézagok után kutatok.

A bíró fejcsóválva mondja a vádlottnak:
- Ember, maga háromszor tört be ugyanabba az üzletbe! Miért?
- Tudja, én csak egy ruhát loptam az asszonynak, de kétszer kicseréltette velem.

Válóperes tárgyaláson a feleség ügyvédje felteszi a kérdést a férjnek:
- Uram, elmondaná nekünk mi az oka, hogy ön el akar válni a feleségétől?
- Kérem, én kamionsofőr vagyok. Egész héten az országot járom. Egyik szombaton, mikor hazamentem, ágyba bújtunk a feleségemmel.
Kis idő múlva, hallom, hogy átkopog a falon az öregasszony a szomszédból:
"Nem hagynák abba ezt a lármát legalább hétvégén?!"

Egy autós elüt egy fickót. Beviszi a kórházba, ahol az egyik lábát térdtől lefelé le kell vágni. Miután felgyógyul, tízmillió forintot követel a bíróságon. Azt mondja erre a gázoló:
- Uram, maga azt hiszi rólam ,hogy milliomos vagyok?
- Miért? Maga meg azt hiszi, hogy én meg százlábú?

Egy betöréssel vádolt fickó mellé hivatalból kirendelnek egy védőt.
Az ügyvéd felkeresi zárkájában a gyanúsítottat.
- Nézze, az a gond, hogy maga nem tudott eddig alibit igazolni magának. Gondolkozzék el egy kicsit! Biztos, hogy senki sincs, aki magát a rablás idején látta?
A vádlott elgondolkodik, majd így felel:
- Hála istennek senki.

A bíró a tárgyaláson a sofőrhöz fordul, aki elütött egy idős asszonyt.
- Uram, mondja miért nem dudált, amikor látta, hogy a kocsi elé lép a néni?
- Nem akartam megijeszteni szegényt...

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
- Persze, hogy ismerlek! Gyerekkorod óta ismerlek és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek! Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze! A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá két nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem! A védőügyvéd sokkot kapott.Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, majd nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi, hogy ismer-e engem, esküszöm, a börtönben fog megrohadni!

- Vádlott: úgy zajlott a betörés ahogyan azt az ügyvéd úr előadta?
- Hát, nem egészen, de az ő módszere sem rossz.