Egy ügyvéd haldoklik a kórházban, amikor egy barátja meglátogatja, éppen a Bibliát lapozgatja kétségbeesetten...
- Hát te meg mit csinálsz? -kérdezi a barát.
Mire az ügyvéd:
- Joghézagok után kutatok.

Kérdés: Maga szexuálisan aktív?
Válasz: Nem, én csak ott fekszem.
------------------------------------
K: Mikor van a születésnapja?
V: Július 15.
K: Melyik évben?
V: Minden évben.
------------------------------------
K: Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját?
V: Igen.
K: És milyen módon befolyásolja a memóriáját?
V: Nem emlékszem.
K: Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani valamiről, amit elfelejtett?

Válóperes tárgyaláson a feleség ügyvédje felteszi a kérdést a férjnek:
- Uram, elmondaná nekünk mi az oka, hogy ön el akar válni a feleségétől?
- Kérem, én kamionsofőr vagyok. Egész héten az országot járom. Egyik szombaton, mikor hazamentem, ágyba bújtunk a feleségemmel.
Kis idő múlva, hallom, hogy átkopog a falon az öregasszony a szomszédból:
"Nem hagynák abba ezt a lármát legalább hétvégén?!"

Egyik rab mondja a másiknak:
- Te hogy kerültél ide?
- Hát, a tapasztalatlan fiatalság az oka.
- De, hiszen te már mindjárt 50 éves vagy.
- Én igen, de az ügyvédem csak 25 volt...

Két ügyvéd leül a kávéház teraszára és rendelnek két kávét. Ezután elővesznek az aktatáskájukból egy-egy szendvicset és elkezdenek enni. Amikor visszajön a pincér, rájuk szól:
- Elnézést uraim, itt nem ehetik a saját ételüket!
- Rendben. - felelik mindketten, azzal kicserélik egymással a két szendvicset és esznek tovább.

Kihallgatás folyik a rendőrségen, a vádlott egy külföldi fickó. A rendőr azt mondja a tolmácsnak:
- Ha a vádlott bevallja, hol található az arany, akkor kisebb büntetéssel megússza, ha pedig nem, akkor kivégzés lesz a vége.
A tolmács lefordítja a gyanúsítottnak, mire az elmondja a tolmácsnak, hogy hol található az arany. Erre a tolmács ezt feleli a rendőrnek:
- A gyanúsított azt mondta, hogy nem fél a haláltól.

- Vádlott, mondja a betörés közben egyszer se jutott eszébe a szegény édesanyja?
- Dehogynem tisztelt bírónő, de nem találtam semmi neki valót...

- Mintha már láttam volna magát valahol! - mondja gyanakodva a bíró, rápillantva a vádlottra.
- Igen, uram! - szól az reménykedve. - Tavaly télen hegedűórákat adtam a kedves fiának.
- Ja igen, már emlékszem. 20 év!

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
- Persze, hogy ismerlek! Gyerekkorod óta ismerlek és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek! Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze! A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá két nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem! A védőügyvéd sokkot kapott.Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, majd nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi, hogy ismer-e engem, esküszöm, a börtönben fog megrohadni!

Bekopogtat a város egyik legsikeresebb ügyvédjéhez a lelkész adományért:
- Uram, Ön tudtommal nagyon sikeres ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egyház javára!
- Tisztelendő úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze elment az ápolására?
- Nem, nem hallottam.
- És arról hallott, hogy a bátyám a háborúban elvesztette mindkét lábát, és segélyekből kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
- Nem hallottam.
- És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
- Nem. Sajnálom.
- Nos, gondolja, hogy ha nekik nem adok egy fillért sem, akkor majd pont az egyháznak fogok?