A fiatal pár éppen az esküvő előtti napon szenved autóbalesetet. Mindketten meghalnak és felkerülnek a mennyekbe, Szent Péter színe elé. Megkérdik tőle, hogy lehetséges lenne-e, hogy összeházasodjanak a Mennyországban?
- Jól van, várjatok itt, gondolkodjatok el azon, tényleg szeretnétek-e házastársak lenni. Nemsokára visszajövök, ha még akkor is szeretitek egymást, akkor nem bánom.
6 hónap múlva Szent Péter végre megjelenik egy pappal az oldalán:
- Na, gyermekeim, hogyan döntöttetek?
- Még mindig szeretjük egymást, és szeretnénk összeházasodni! - mondja a fiú. - De azt azért megkérdezném, ha mégsem sikerül a házasság, ugye elválhatunk?
- Az lehetetlen! - mondja Szent Péter. - Hat hónapba telt, mire találtam itt fent egy papot! Mit gondolsz, mikorra találnék itt egy válóperes ügyvédet?

- Vádlott! Próbáljon meg már végre más ember lenni!
- Én megpróbáltam bíró úr, de akkor meg 3 évet kaptam okirat hamisításért.

- Ügyvéd úr, szeretnék végrendeletet írni, de sajnos nem tudom, hogyan kell. Segítene megírni?
- Persze, hagyja csak rám az egészet!
- Nos, gondoltam, hogy ön akarja a legnagyobb részt, de én szeretném, ha a gyerekeim is kapnának valamennyit belőle.

Egy ügyfél kérdezi az ügyvédtől:
- Mennyi tiszteletdíjat kér jogi tanácsokért?
- 20.000 forintba kerül három válasz.
- Nem túl drága ez egy kicsit?
- De igen. És mi a harmadik kérdése?

- Uram szeretné, hogy védőt rendeljünk ki maga mellé? - kérdi az ügyész a vádlottól.
- Köszönöm, de inkább egy jó tanút szeretnék!

A bíróságon tárgyaláshoz készülödnek. A vádlott ellen azt hozták fel, hogy házilag főzött pálinkáját árulta illegálisan.
A védőügyvéd megkezdi védőbeszédét:
- Tisztelt bíróság! Kérem, nézzenek rá védencemre! El tudják Önök azt képzelni, hogy védencem akár egyetlen csepp pálinkát is képes volna másnak adni?

Két ügyvéd leül a kávéház teraszára és rendelnek két kávét. Ezután elővesznek az aktatáskájukból egy-egy szendvicset és elkezdenek enni. Amikor visszajön a pincér, rájuk szól:
- Elnézést uraim, itt nem ehetik a saját ételüket!
- Rendben. - felelik mindketten, azzal kicserélik egymással a két szendvicset és esznek tovább.

Kérdés: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
Válasz: Orális.
--------------------------------------------------
K: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
V: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdődött.
K: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
V: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
--------------------------------------------------
K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a vérnyomását?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a légzését?
V: Nem.
K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor elkezdte a boncolást?
V: Nem. Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
K: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
V: Igen, lehetséges hogy az egyén életben volt és ügyvédként praktizált valahol.

Két ügyvéd bemegy egy étterembe, leülnek, kérnek egy pohár vizet, majd kinyitják az aktatáskájukat és elővesznek 1-1 szendvicset. A pincér felháborodva odaszól:
- De uraim! Ez egy étterem! Itt nem ehetik a saját szendvicsüket!
A két ügyvéd egymásra néz, megvonják a vállukat, kicserélik egymás közt a szendvicseiket, majd nyugodtan elkezdenek falatozni.

Bemegy az ember a bíróságra és kérdezi tőle a bíró:
- Mesélje el kérem, hogy mi történt az anyósával?
- Leugrott a tizedik emeletről és én elkaptam!
Bíró: - Ember, de hát ezért dicséret jár nem büntetés!
Vádlott : - Annyi még bíró úr, hogy én megvártam amíg pattan egyet!