A NASA az első Mars-expedíciót szervezi, azonban a nehézségek miatt az űrhajósokat nem tudják visszahozni, így elhatározzák, hogy csak egy embert küldenek. Nekiállnak hát önkéntest vadászni az öngyilkos akcióra.
Az első jelentkező, egy mérnök:
- Én egymillió dollárt kérek cserébe, ezt az egyetemre hagynám, hogy ezzel is hozzájáruljak az emberiség fejlődéséhez.
A második jelölt egy orvos:
- Én kétmillió dollárt kérnék. Egymilliót hagynék a családomra, a másikat pedig a kórházra hagynám, hogy ezzel is segítsek az emberek szenvedését csökkenteni.
Végül, a harmadik önkéntes, egy ügyvéd:
- Én hárommillió dollárt kérek!
- Hogy-hogy hárommilliót?

- Nézzék, egymilliót adok maguknak, egymilliót megtartok magamnak, a harmadik millió a mérnöké, hogy menjen ő helyettem.

Egy kövér, kopasz ember bemegy a postára. Nagy szuszogás közepette egy hatalmas köteg parfümtől bűzlő Valentin napi képeslapot nyújt át a postáskisasszonynak.
Az egyik oldalukon rózsaszín szívecskék röpködnek, a másikon a címen kívül csak annyi áll: "Örökké a tied!", aláírás nélkül.
- Jó napot!100 képeslap lesz belföldre. Számlát is kérek - dr. Buzgó Géza válóperes ügyvéd.

Kihallgatás folyik a rendőrségen, a vádlott egy külföldi fickó. A rendőr azt mondja a tolmácsnak:
- Ha a vádlott bevallja, hol található az arany, akkor kisebb büntetéssel megússza, ha pedig nem, akkor kivégzés lesz a vége.
A tolmács lefordítja a gyanúsítottnak, mire az elmondja a tolmácsnak, hogy hol található az arany. Erre a tolmács ezt feleli a rendőrnek:
- A gyanúsított azt mondta, hogy nem fél a haláltól.

Egy ügyvéd és egy mérnök üdülnek a Bahamákon. Azt mondja az ügyvéd:
- Képzelje, a múltkor kigyulladt a házam, elégett mindenem, de a biztosító fizetett mindent, abból vagyok most itt.
A mérnök:
- Én is így jártam, de nekem az árvíz öntötte el a házam. A biztosító nekem is fizetett mindent.
Az ügyvéd elgondolkozik, majd megkérdi:
- Ez se rossz. De áruld már el, hogy csináltál árvizet?

- Mondja uram, mikor vette észre, hogy ezek az emberek igazából tolvajok? - kérdezi a bíró a tanútól.
- Először azt hittem, hogy rakodómunkások, de amikor láttam, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak, mindjárt gyanút fogtam.

- Mikor volt az első nézeteltérésük? - kérdi a válóperes ügyvéd a házaspártól.
- Az esküvőnk előtt két órával. - feleli az asszony. - Én az esküvőre akartam menni, ő meg inkább az ágyban maradt volna.

Gyilkossági ügy tárgyalásán kínomban egy trükkhöz folyamodtam - meséli egy védőügyvéd a barátjának.
- Tisztelt esküdtek! Most pedig be fog lépni az ajtón az áldozat, és maga fogja tisztázni az ügyet - mondtam.
Az esküdtek megdöbbenve meredtek az ajtóra, de persze nem történt semmi.
- Bocsássanak meg a kis trükkért - mondtam -, csak meg akartam mutatni Önöknek, hogy a szívük mélyén maguk sem hiszik, hogy gyilkosság történt.
Az esküdtek visszavonultak tanácskozni, majd végül mégis bűnösnek találták a vádlottat.
- De hát mind az ajtóra meredtek! - mondja a barát.
- Ők igen, de sajnos észrevették, hogy a védencem nem...

- Ügyvéd úr, szeretnék végrendeletet írni, de sajnos nem tudom, hogyan kell. Segítene megírni?
- Persze, hagyja csak rám az egészet!
- Nos, gondoltam, hogy Ön szeretné a legnagyobb részt, de én azért szeretném, ha a gyerekeimnek is jutna belőle!

- Uram mondja, mit tud felhozni a mentségére? - kérdezi a bíró a vádlottól.
- Én tulajdonképpen a kisasszonyt akartam megszöktetni, de a nagy sietségben csak a hozományt találtam meg.

- Uram szeretné, hogy védőt rendeljünk ki maga mellé? - kérdi az ügyész a vádlottól.
- Köszönöm, de inkább egy jó tanút szeretnék!