Zsebtolvajt állítanak elő a bíróságon.
- Meg ne próbálja elhitetni velem, hogy azért vette el ezt a levéltárcát, mert azt hitte, hogy a magáé! - kiabál rá a delikvensre a bíró. - Láthatta, hogy ez idegen tárca!
- A tárca igen, de a bankjegyek olyan ismerősnek tűntek!

Bemegy az ember a bíróságra és kérdezi tőle a bíró:
- Mesélje el kérem, hogy mi történt az anyósával?
- Leugrott a tizedik emeletről és én elkaptam!
Bíró: - Ember, de hát ezért dicséret jár nem büntetés!
Vádlott : - Annyi még bíró úr, hogy én megvártam amíg pattan egyet!

Egy fickó feljelentett egy buszsofőrt, mert az a jobb karjára csukta az ajtót, és ezzel súlyos sérülést okozott neki. A bírósági tárgyaláson a sofőr ügyvédje szólítja a sértettet:
- Uram, megmutatná, kérem, hogy most milyen magasra tudja felemelni a jobb karját?
- Igen. - A pasi felemeli a karját kb. vállmagasságig.
- Köszönöm. És most lenne szíves nekünk megmutatni, hogy milyen magasra tudta emelni a baleset előtt?
Erre a fickó feltartja a karját, magasan a feje fölé.

Elmegy a paraszt bácsi az ügyvédhez, mert el szeretne válni a feleségétől.
- És Ügyvéd Úr, úgy mégis, mennyiért vállalná el az ügyet?
- 120.000 Ft-ért!

- Normális maga!? Beszéltem a vadásszal, 50-ért lelövi. :)

Tárgyaláson a bíró így kezdi a mondóját:
- Sajnos egy kissé kellemetlen hírrel kell kezdenem: az igazság az, hogy Kovács ügyvéd úr megpróbált engem megvesztegetni 40.000 forinttal!
Néma csend a teremben. A bíró folytatja:
- Azonban az még szomorúbb, hogy Molnár ügyvéd úr, a másik fél védője szintén megpróbált megvesztegetni 50.000 forinttal.
Így aztán arra a döntésre jutottam, hogy Molnár ügyvéd úrnak visszaadok 10.000 forintot, és pártatlanul fogom tárgyalni az ügyet...

A NASA az első Mars-expedíciót szervezi, azonban a nehézségek miatt az űrhajósokat nem tudják visszahozni, így elhatározzák, hogy csak egy embert küldenek. Nekiállnak hát önkéntest vadászni az öngyilkos akcióra.
Az első jelentkező, egy mérnök:
- Én egymillió dollárt kérek cserébe, ezt az egyetemre hagynám, hogy ezzel is hozzájáruljak az emberiség fejlődéséhez.
A második jelölt egy orvos:
- Én kétmillió dollárt kérnék. Egymilliót hagynék a családomra, a másikat pedig a kórházra hagynám, hogy ezzel is segítsek az emberek szenvedését csökkenteni.
Végül, a harmadik önkéntes, egy ügyvéd:
- Én hárommillió dollárt kérek!
- Hogy-hogy hárommilliót?

- Nézzék, egymilliót adok maguknak, egymilliót megtartok magamnak, a harmadik millió a mérnöké, hogy menjen ő helyettem.

Egy bírósági tárgyalás után az alperes aggódva mondja az ügyvédjének:
- Ha elveszítem ezt a pert, akkor csődbe jutok.
- Most már csak a bírón múlik az ügy. - feleli az ügyvéd.
- Mit gondol? Nem segítene, ha küldenék a bírónak egy karton márkás cigarettát ajándékba?
- Uram, kérem semmiképp ne tegye! Ez a bíró talpig becsületes. Ha megpróbálná megvesztegetni, biztos, elveszítené a pert. Sőt még újabb pert akasztana a nyakába, abban biztos vagyok.
Néhány nap múlva, a következő tárgyaláson a bíró kihirdette az ítéletet: az alperest felmentette a bíróság.
Kint a folyosón hálás szavakkal fordul a férfi az ügyvédjéhez:
- Köszönöm a tippet a cigarettáról. Bevált.
- Óriási bajba keveredett volna, ha megpróbálja lekenyerezni a bírót.
- Pedig én küldtem ám neki egy doboz cigarettát!
- Úristen! Megőrült? Ezt nem mondja komolyan!
- De bizony, hogy küldtem. Azért nyertük meg a pert.
- Hogy-hogy? Nem értem.
- Vettem egy dobozzal a legolcsóbb cigarettából, mellétettem a felperes névjegyét, és elküldtem a bíró úrnak.

- Uram mondja, mit tud felhozni a mentségére? - kérdezi a bíró a vádlottól.
- Én tulajdonképpen a kisasszonyt akartam megszöktetni, de a nagy sietségben csak a hozományt találtam meg.

- Mintha már láttam volna magát valahol! - mondja gyanakodva a bíró, rápillantva a vádlottra.
- Igen, uram! - szól az reménykedve. - Tavaly télen hegedűórákat adtam a kedves fiának.
- Ja igen, már emlékszem. 20 év!

- Bíró a vádlotthoz:
- Miért nem adta le azt az értékes arany zsebórát a talált tárgyak hivatalánál?
- Nem tehettem, bíró úr! Az volt a hátlapjára vésve, hogy "Örökké a tiéd!"