Az erdőben a nyuszika bemegy a húsboltba:
- Medve, adj egy liter húst!
- Nyuszika! Ha valahová bemész, illik köszönni, és ráadásul az nem liter, hanem kiló hús! Menj ki, és próbáld meg még egyszer!
A nyuszika kimegy, majd visszajön.
- Hé medve, egy liter húst!
A medve nem bírja cérnával, és így szól:
- Na állj ide a pult mögé, majd én megmutatom!
Kimegy, kopog, bejön.
- Jó napot! Egy kiló húst kérek!
Mire a nyuszika elkezd röhögni:
- Medve, de hülye vagy, nem hoztál üveget!

A farmon a ló belesüllyed egy mocsaras gödörbe. Arra megy a tyúk. A ló kéri, hogy hozzon gyorsan segítséget. A tyúk elszalad segítségért, de nincs otthon senki, így maga beül a gazdája sportkocsijába, és azzal kihúzza a lovat.
A ló nagyon hálás, és megígéri, hogy jó tett helyében jót várjon a tyúk. Egyik nap, mit ad isten, a tyúk is elsüllyed egy gödörben, és kiabál a lónak.
- Ló, légy szíves menj a sportkocsiért és húzzál ki innen.
- Nekem nincs szükségem ehhez kocsira. Odaállok, odatartom a micsodámat, kapaszkodj bele és kihúzlak. És tényleg kihúzza a tyúkot.
Mi ebből a tanulság?
Ha valakinek akkora van, mint egy lónak, nincs szüksége sportkocsira ahhoz, hogy felszedjen egy tyúkot.

Piroska odaér a nagymama házához és bemegy.
- Nagymama! Miért olyan nagy a füled?
- Azért, hogy jobban halljalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy a szemed?
- Azért, hogy jobban lássalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy az orrod?
- Azért, hogy jobban érezzem a sütemény illatát.
- De nagymama! Miért olyan nagyok a fogaid?
- Azért, hogy jobban meg tudjam rágni a répát, amit nekem hoztál.
- De nagymama! Én nem is szoktam répát hozni neked!
- Hát ez nem jött be! - mondta a nyúl és kimászott a nagymama ágyából.

- Te haver, igaz az, hogyha megcsókol egy királylány, akkor királyfivá változom?!
- Áhh hagyd, az csak a hülye mesékben van, amiben a békák tudnak beszélni.

Egyik este nyitva maradt a kertkapunk és a kutyánk kiszökött az utcára. Fütyültünk, hívogattuk, de nem került elő. A férjem autóba ült és körbeautózta a környéket. Fél óra keresés után megszólított egy sétáló párt az egyik utcában.
- Elnézést, nem láttak erre egy kutyát?
Mire így válaszoltak:
- Nem arra gondol, amelyik az autóját követi?

Az állatok erdei tornapályát építenek, társadalmi munkában. A nyuszika talicskázza a sódert, a róka vizet hord, a farkas keveri a betont, a medve döngöli az alapot, a süni támasztja a zsalufákat, amiket a bagoly szögez össze.
Egyedül a ló lustálkodik egész nap egy fa alatt. Az állatok felháborodva reklamálnak:
- Ide figyelj, te ló! Ez mindnyájunk ügye, te miért nem veszel részt a munkában?
- Mert amit ti ezért kaptok, az nekem már rég itt van a lábam között...

A medve, a róka és a farkas
elmennek a munkanélküli hivatalba, munkát keresni, mert nagyon éheznek.
Az ott dolgozó SZAKEMBER ki is közvetíti őket a megfelelő helyre.
A rókát egy baromfiudvarba segítőnek, a farkast egy birkanyájhoz szintén
segítőnek, míg a medvét egy téglagyárba melósnak.
Eltelik két hét, találkoznak.
A róka hülyére verve, csont soványan, a farkas szintén, a medve pedig szépen kigömbölyödve.
Ki-ki elmeséli, hogy vele mi történt.
- Két napig jól ment sorom, -mondta a róka, de mikor a gazda rájött, hogy én tizedelem az állományt, akkor fogta a kapát, kaszát, kutyát és mindent,
amivel ütni lehet, egyszóval helybenhagytak. Azóta is alig ettem valamit.
Azt mondja a farkas:
- Ugyanígy jártam én is, két napig Hawaii, aztán mikor a pásztor rájött, hogy miért hibádzanak a birkák, hát kaptam én is mindent, csak jó szót nem. Azóta se ettem semmit, mert még a fogaimat is kiverték....
Mire a medve:
- Nézzétek gyerekek, nekem nem lehet okom a panaszra. A téglát nem lopják, a cigányokat meg nem számolják......

Két madár ül a villanydróton, és beszélgetnek.
Egyszer csak elhúz fölöttük egy vadászgép:
- Hű az anyját, hogy tud ez ilyen gyorsan repülni?
- Na hallod, ha égne a farkad, te is sietnél.

A kis nyuszi sírva megy haza. Az apja megáll előtte, feltűri karján az inget és így szól:
- Ki bántott fiam?
- A medve! - szipogja a kis nyuszi.
Az apja lehúzza a karjain az inget és így szól:
- Te bajod! Miért kötekedtél vele?

Mászik a teknős a tengerparton, motyog magában:
- De jó, hogy ilyen lassan megyek... de jó, hogy ilyen lassan megyek... Miért jó? Mert rossz irányba megyek...