Két vadász beszélget az erdőben:
- Ha én megcélzok egy nyulat, az máris írhatja a végrendeletét!
A tisztáson hirtelen feltűnik a tapsifüles. A hencegő vadász előkapja a puskáját, rálő, de a nyúl elszalad.
Mire a másik epésen megjegyzi:
- Úgy látom már szalad is a közjegyzőhöz :P

Az öreg Tibi bácsi átmegy a szomszédokhoz látogatóba. Bekiabál a kertkapun, mire megjelenik egy hatalmas komondor, és megszólal:
- Nincs itthon a gazdám!
Az öreg úgy megijed, hogy ott helyben elájul. Amikor a kutya nyelvcsapásaitól magához tér, azt mondja:
- Te, hát ugatni nem tudsz?
Mire a kutya:
- Tudok én, csak nem akartam magát megijeszteni.

Nyuszika bemegy a húsboltba.
- Kérek 1 liter darált húst!
- Nyuszika, azt kg-ban kérik!
Másnap:
- Jó napot, kérek 1 liter darált húst!
- Nyuszika, azt kg-ban kell kérni!
- Gyere, játsszuk el!
- Én vagyok a vásárló és te a boltos!
- Oké!
- Jó napot, kérek 1 kg darált húst!
- Szia, üveget hoztál?!

A zebra egy farmra kerül, ahol ismerkedni kezd a háziállatokkal. Megkérdezi a lótól, hogy ő mit csinál:
- Én húzom a szekeret.
Továbbmegy, meglátja a tehenet és tőle is megkérdezi, hogy mit csinál:
- Én adom a tejet.
A zebra odamegy a bikához is és megkérdi, hogy mit csinál:
- Vedd le a pizsamádat és megtudod!

Az állatok az Istenhez fordulnak kérdéseikkel.
Az elefánt azt kérdezi:
- Miért adtál nekem ilyen vaskos bőrt?
- Hogy a böglyök ne tudjanak megcsípni.
A zsiráf a nyakáról kérdez:
- Miért ilyen hosszú?
- Hogy a magas fákról is táplálkozhass.
A tyúk eddig türelmesen figyelt, majd megszólalt:
- Figyelj! Engem nem érdekel a magyarázat! Vagy a tojást csináld kisebbre, vagy a lyukat nagyobbra!

A kakas kergeti a tyúkot a baromfiudvaron. A gazda nézi egy ideig a hajszát, majd odavet egy karéj kenyeret. A kakas azonnal elfelejti a tyúkot és ráveti magát a kenyérre. Erre a gazda hangosan felsóhajt:
- Drága jó Istenem, add, hogy sose legyek ilyen éhes...

Az agresszív kismalac mogyorós csokit majszol. Nyuszikának nézi egy ideje, már csorog a nyála, nem bírja tovább:
- Te malacka! Én még sohasem ettem ilyen csokoládét.
- Nem is fogsz!

A hangya egész nyáron szorgalmasan gyűjtögetett, a tücsök pedig csak henyélt és muzsikált.
Aztán jött a tél. Rettentő hideg volt, fújt a szél, röpködtek a mínuszok. Meg is döglött mind a kettő.

Találkozik a kismalac a bátor pulykával.
- Szia, te pulyka! Te tényleg nem félsz a hentestől?
- Tényleg nem.
- Megengeded, hogy veled tartsak? Itt van a közelben a vágóhíd, és én nagyon félek.
- Gyere csak.
- Te pulyka, már érzem, hogy itt a hentes a közelben.
Biztos nem félsz?
- Nem félek.
- Már látom is, ott a bárd a kezében! Hogy-hogy téged nem bánt?
- Tudod, néhanapján viszek neki egy malacot.

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.