Arisztid elmegy Afrikába oroszlánvadászatra, és egy szép oroszlántrófeával tér haza. Itthon Tasziló barátja faggatja, hogy mesélje el, miként zajlott az oroszlán leterítése.
- Az úgy volt- mondja Arisztid -, hogy megpillantottam az oroszlánt, jött felém...
Én futásnak eredtem, az oroszlán utánam! Már csak 10 lépés volt, már csak 5 lépés volt köztünk a távolság, és mit ad Isten? Elcsúszott az oroszlán!
- Rémesen izgalmas lehetett!Én biztos összecsináltam volna magam!
- Naná! Hát mit gondolsz, min csúszott el az oroszlán?

Két bolha beszélget egymással. Az egyiknek szép arca van, nyugodt, a másiknak kiszáradt a bőre, ráncos, fáradt. Mondja a nyugodt arcú a másiknak:
- Te nem is tudod, hogyan és hol kell meghúzódni?
- Mindig rosszul járok, vagy kiráznak, vagy kidobnak.
- Na, elmondom mit kell tenned: keresel egy jó nőt, felugrassz a lábszárára, majd lassan, óvatosan mászol felfelé a lábán egészen addig, amíg elérsz egy meleg, szőrös helyre, ahol leheveredsz.
Másnap a találkozásnál a peches bolha reszket, fázik és még rosszabbul néz ki.
- Nem azt csináltad, amit tanácsoltam?
- Dehogynem!
- És?
- Ma reggel egy motoros bajszán ébredtem, aki 160-nal száguldott.

Egy kacsa beslattyogott a kocsmába, és odaszólt a pultosnak:
- Kérek egy szendvicset és egy sört!
- Dehát maga kacsa! - válaszolta a pultos megdöbbenve.
- Látom, jó szeme van.
- Dehát maga beszél! - hüledezett tovább a férfi.
- Látom, a füle is jó. Akkor megkaphatnám, amit kértem? - kérdezte a kacsa.
- Természetesen. Elnézést, de nem szoktak nálunk kacsák rendelni. Mi járatban van errefelé?
- Ott az út túloldalán dolgozom kőművesként egy építkezésen.
- Kőművesként? - Lepődik meg a csapos. - Tudok én magának egy jobb állást, sokkal többet kereshetne, mint most.
- Igen, és hol? - kérdezte a kacsa.
- A cirkuszban.
- A cirkuszban? De hát a cikuszosok azok egy nagy kerek sátorban vannak nem?
- De igen.
- Mi a fenét akarnak azok egy kőművestől?

Egy vendég felháborodottan panaszkodik:
- Portás! Egész éjszaka egy halott poloskán feküdtem.
- Ne haragudjon uram, de hogyan zavarhatta magát egy halott poloska?
- Az az egy nem zavart, csak a többi ezer amelyik a temetésére érkezett.

Az állatkertben egy akolba kerülnek a bölények és a zebrák. Napokig csak kerülgetik egymást, mígnem az egyik nap így szól egy bölényfiú egy zebrakancához:
- Te honnan jöttél? - Afrikából. - És mit csináltál ott? - Jártam a szavannákat, és én voltam a legjobb futó.
A zebrának tetszik a bölény társasága, ezért visszakérdez: - És te honnan való vagy? - Amerikából származom. - És mit tudsz!
- Vesd le a pizsamádat majd megmutatom! - vigyorog a bölény.

Az agresszív kismalac áthajt a piroson, ezért megállítja a rendőr:
- Hé kismalac, ez a piros lámpa 15.000 forintba kerül!
- Nem kell!

Az állatok az Istenhez fordulnak kérdéseikkel.
Az elefánt azt kérdezi:
- Miért adtál nekem ilyen vaskos bőrt?
- Hogy a böglyök ne tudjanak megcsípni.
A zsiráf a nyakáról kérdez:
- Miért ilyen hosszú?
- Hogy a magas fákról is táplálkozhass.
A tyúk eddig türelmesen figyelt, majd megszólalt:
- Figyelj! Engem nem érdekel a magyarázat! Vagy a tojást csináld kisebbre, vagy a lyukat nagyobbra!

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

A nyuszika és a süni sétálnak az erdőben. Egyszer csak egy olyan részhez érnek, ahol le van taposva a fű, és a nyuszika elkezd sírni.
- Mi a baj? Miért sírsz?
- Mert itt erőszakolt meg először a medve.
Mennek tovább, és még egy olyan részhez érnek. A nyuszika megint elkezd sírni. Megkérdezi a süni:
- Már megint miért sírsz?
- Itt erőszakolt meg másodszor a medve.
Mennek tovább, a nyuszika megint elkezd sírni, és a süni megint megkérdezi, hogy miért sír.
- Itt erőszakolt meg harmadszor a medve.
Végül egy olyan helyhez érnek, ahol ki van tépkedve a fű, a bokrok, a fák ki vannak csavarva. A nyuszika rettentően röhögni kezd. Mire a süni:
- Most meg miért nevetsz?
- Itt mondtam meg a medvének, hogy AIDS-es vagyok!

Két gólya beszélget:
- Szia, mit eszel?
- Csak.
- Ez milyen válasz?
- Rövid, tömör. Nézd, ha te megkérdeznéd, mit eszem, én azt válaszolnám, békát. Erre te megkérded, finom-e.
Erre én azt mondom: igen. Erre te megkérdeznéd, adok-e. Mondanám, hogy nem. Te kérdeznéd, hogy miért nem, és erre én azt válaszolnám, hogy csak.