Egy moszkvai professzor elmegy medvére vadászni Szibériába, Csukcsföldre.
Kap maga mellé egy rutinos csukcs vadászt is.
A csukcs megkérdi a professzort:
- Maga okos, ugye?
- Igen, igen.
- És tud lőni?
- Nem először vagyok medvevadászaton, csak Szibériában még nem jártam.
- És tud gyorsan futni?
- Hosszútávfutó versenyző voltam.
No, kimennek a terepre.
Meglátják a medvét, azt mondja a csukcs: fussunk.
Futnak visszafelé, a medve trappol utánuk, közben gondolkodik a professzor, hogy miért is fut, amikor van nála puska.
Azzal megfordul, céloz, lő, a medve elterül.
A csukcs megáll, odamegy a tetemhez, és csóválja a fejét:
- Professzor, maga tényleg tud lőni, gyorsan futni is, de maga egy barom.
- Miért?
- Most hogyan visszük el a medvét a faluig?

Az öreg farmer elhatározza, hogy itt az ideje, hogy vegyen már egy új kakast a tyúkjainak, hogy jobban tojjanak. Meg is vesz egy fiatal büszke léptű jószágot, és szabadon ereszti a baromfiudvarban.
Az öreg kakas gyanakodva figyeli új királyát szemétdombjának, amint az kerülgeti a tyúkokat.
- Szóval már megint le akarnak cserélni! Ennek a fele se tréfa! Valamit tennem kell! - gondolja magában.
Odasétál a fiatal büszke erőhöz, és így szól:
- Aha! Úgy látom te akarsz az új Casanova lenni itt! Azért még én se vagyok ám a levesbe való, legalábbis még nem most!
Biztos vagyok benne, hogy jobban helytállok mint te! Ha nem hiszed, fussunk versenyt itt a tyúkólak körül, hogy lássuk meg ki bírja jobban szuflával!
A fiatal kakas gondolja, mit akar itt ez a vén kakas, és így válaszol:
- Tudod mit? Áll a fogadás! Öt kört futunk! A győztesé az összes tyúk! Sőt még adok is egy fél kör előnyt - mondja büszkén.
A verseny megkezdődik, a tyúkok hangosan kotkodálva biztatják a küzdő feleket. A 3. körnél már az öreg kakas előnye már majdnem elfogy, de azért még mindig ő van elöl. A nagy rikácsolásra azonban a farmer kilép a házból, és a jelenetet látva, hozza puskáját, céloz, majd: Durrr! A fiatal kakas összecsuklik, vége.
A farmer közelebb megy, megcsóválja fejét:
- Én ezt nem értem! Ez már a 4. homokos kakas ebben a hónapban!

A nyuszika bemegy a festékboltba. Azt kérdi az eladótól:
- Ecet van?
Erre a medve:
-Nyuszika ez itt festékbolt nem árulunk ecetet.
Nyuszika:
- Akkor mondom másképp. Pamac van?

Két béka beszélget az árokparton:
- Azért jó, hogy az összes lány megvolt a faluban.
- Ja, de azért a varázsló lányát kihagyhattuk volna :(

- A zebrán áthajt egy jaguár, abból kiszáll egy ürge, aki felcsíp egy tyúkot, és disznóságot csinálnak, vé­gül megérkezik a gó­lya.

Arisztid, Indiából hazatérve szeretné hazahozni kedvenc elefántját, de a törvények ezt tiltják. Álcázásul egy-egy szelet kenyeret ragaszt az elefánt füleire. A határon természetesen megállítják és kérdőre vonják:
- Hová viszi azt az elefántot?
- Miféle elefántot? Az egy szendvics az útra...

- Képzeld tegnap felcsíptem egy kellemes kis cicust.
- És?
- Hazavittem a padlásra, közben simogattam selymes, fehér bundácskáját.
- És?
- Leültettem a kanapéra.
- És?
- Megkínáltam egy kis meleg tejjel.
- És?
- Ha azt láttad volna milyen szexisen lefetyelte a kis nyelvével.
- És?
- Végigfektettem a kanapén.
- És?
- Átöleltem szorosan.
- És?
- És akkor elmeséltem neki, hogyan heréltek ki.

- Elnézést hölgyem, borzasztóan sajnálom, de az előbb elütöttem a macskáját! Szeretném valahogy jóvá tenni a dolgot.
- Semmi akadálya kedvesem, de tud Ön egeret fogni?

Egy apa és a kisfia álldogálnak az állatkertben az üres majomketrec előtt. Arra jön az egyik gondozó, és az apa megkérdezi tőle:
- Elnézést, mondja, hol vannak a páviánok?
- Párzási időszak van uram, bent vannak a házban...
- És ha bedobnánk nekik egy kis mogyorót, előjönnének?
- Nem hiszem. Maga talán előjönne?

Volt egy gazda, aki disznókat nevelt. Egy nap beállított hozzá egy férfi és megkérdezte:
- Mondja csak, mivel eteti a sertéseket?
- Én kérem, makkal, moslékkal. Miért kérdi az úr?
- Nos, én az Állatvédő Ligától jöttem. Megállapítom, hogy szabálysértést követett el, nem szabad hulladékkal etetni az állatokat. Megbírságolom 15.000 forintra.
Néhány nappal később jött egy másik férfi, aki ugyancsak kérdezősködni kezdett.
- Elárulná, mivel eteti a disznókat?
- Nagyon jól táplálom őket, kapnak főtt kukorica darát, gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, amennyit csak meg bírnak enni. - feleli a gazda.
- Tudja, én egy ENSZ szervezettől jöttem. Megállapítom, hogy maga pazarló módon eteti az állatokat, míg a világon emberek milliói éheznek. Megbírságolom 20.000 forintra.
Pár napon belül egy 3. ember is megjelent a farmon, ő is a disznók takarmányozásáról érdeklődött. A farmer megfontoltan ezt válaszolta:
- Nos, én minden nap adok nekik fejenként 1000 forintot, aztán azt vesznek rajta maguknak, amit akarnak.