A légy sétál a fiával egy kopasz fickó fején és így szól hozzá:
- Látod fiam, amikor én még olyan kicsi voltam mint te, akkor itt még csak egy keskeny gyalogút volt...

- Mit tegyünk, ha egy pitbull párzási szándékkal a lábunkra mászik?

- Színleljünk orgazmust.

Arisztid elmegy Afrikába oroszlánvadászatra, és egy szép oroszlántrófeával tér haza. Itthon Tasziló barátja faggatja, hogy mesélje el, miként zajlott az oroszlán leterítése.
- Az úgy volt- mondja Arisztid -, hogy megpillantottam az oroszlánt, jött felém...
Én futásnak eredtem, az oroszlán utánam! Már csak 10 lépés volt, már csak 5 lépés volt köztünk a távolság, és mit ad Isten? Elcsúszott az oroszlán!
- Rémesen izgalmas lehetett!Én biztos összecsináltam volna magam!
- Naná! Hát mit gondolsz, min csúszott el az oroszlán?

A szúnyogok tüzet raknak az erdőben. A tűzrakás vezetését az öreg szúnyogra bízzák. Azt mondja az idős szúnyog:
- Először csak vékony ágakat tegyetek rá, aztán meg olyat, mint a combom!

Utazik a hajón egy bűvész, aki úgy gondolja, hogy ledolgozza az útiköltséget és minden este bűvészmutatványokkal kápráztatja el a nagyérdeműt...
Nem számol azonban a kapitány átok papagájával, "aki" állandóan a szalonban lebzsel és minden mutatványnál lebuktatja a bűvészt, elárulván a közönségnek, melyik zsebébe, hová rejtette a kártyalapot, lufit.
A bűvésznek már nagyon elege van belőle de nem tehet semmit, a madár szent és sérthetetlen.
Egyszer nekiütköznek egy jéghegynek, minek következtében a hajó léket kap és elsüllyed. A bűvész valahogy megmenekül, egy ócska utazóládába kapaszkodva hánykolódik a hullámokon. Hirtelen szárnycsapkodást hall, majd leszáll a ládára a papagáj. Sokáig szótlanul bámulják egymást, a papagáj nézelődik, kémlel a bűvész háta mögé majd megtöri a csendet. Jól van basszus, te nyertél! Hová dugtad a hajót?

A sas és a sólyom azzal lazulnak befüvezve, hogy leugranak a sziklafalról, majd amikor már majdnem földhöz érnének, kiterítik szárnyaikat, és felemelkednek. Arra jár a medve:
- Sziasztok, én is megpróbálhatom?
- Hogyne.
Medve leugrik, a sas utánaszól:
- Te medve, tudsz repülni?
- Nem.

- Hű de laza.

Nyuszika találkozik a kígyóval.
Mondja neki:
- Bocsi kígyó, hogy múltkor piszkáltalak, hogy nincs lábad.
- Semmi baj nyuszika.
- Na, akkor kezet rá!:D

– Uram, kérem vigye odébb ezt a kutyát!
– De hát nem bánt.
– Már érzem a bolhákat a lábamon.
– Csahos gyere ide, bolhás a néni!

Az ékszerüzletbe beront egy elefánt, felkapja az ékszerespultot, majd elrohan vele. Az ékszerész kihívja a rendőrséget.
- Milyen volt az elkövető? - kérdezi a nyomozó.
- Egy elefánt volt az...
- Elefánt? Milyen elefánt?
- Hát elefánt!
- Na de van többféle elefánt is. Van az afrikai elefánt, amely nagyobb mint az indiai. Sőt, az afrikai elefántnak a fülei is jóval nagyobbak.
- Nem tudok többet segíteni, harisnya volt a fején!

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.