Ödönke nagyfiú lett, ezért az édesapja úgy dönt, hogy kicsit elbeszélget vele:
- Ödönkém! Most, hogy nagyfiú lettél, el kell mondanom neked néhány dolgot...
Amikor 1945-ben Hirosimára ledobták az atombombát, nagyapád a helyszínen tartózkodott.
Ödönke nem szól semmit, csak lehorgasztja a fejét.
- Ez sajnos még nem minden! Mikor 1986-ban felrobbant a csernobili atomerőmű, én a közelben tartózkodtam.
Ödönke továbbra sem szól semmit, csak lehorgasztja a másik fejét...

- Az én bátyám pap. Ha kimegy az utcára mindenki atyámnak szólítja.
- Az én bátyám püspök. Ha kimegy az utcára mindenki Isten szolgájának hívja.
- Az én bátyám 240 kilós. Ha kimegy az utcára mindenki így szól:
- Atyaúristen!

Egy parasztbácsi sétál a Hortobágyon, már nagyon szomjas, egyszer csak hirtelen meglát egy kutat. Odasiet, felvesz egy kavicsot és beledobja, de nem hallja, hogy hol az alja.
Erre fog egy fadarabot, beledobja, de most se hallja, hogy hol az alja.
Már nagyon ideges és szomjas, amikor a közelben meglát egy nagy üllőt és beledobja, de még mindig nem hall semmit.
Ekkor hátranéz és látja, hogy egy kecske rohan felé és fel akarja öklelni. A bácsi gyorsan félreugrik, a kecske pedig beleugrik a kútba. Ezt nem igazán érti szegény öreg. Pár perc múlva jön egy ember és megkérdi az öreget, hogy nem látott-e erre egy kecskét. Erre a bácsi:
- Dehogynem! Épp az előbb ugrott bele a kútba.
Erre az idegen férfi:
- De hát az lehetetlen! Egy rohadt nagy üllőhöz volt kikötve!