A mély hangú ejtőernyős első ugrására készül, már mindenki kiugrott, ő marad utoljára.
- Ugorjon, maga következik, szól az oktató.
- Én nem ugrok, dörmögi mély hangon az ejtőernyős.
- Ugorjon már, látja, hogy mindenki más már kiugrott!
- Én nem ugrok! - jön a dörmögő válasz.
Addig-addig míg az oktató végül segítségül hívja a pilótát, hogy segítsen már kidobni a makacs mély hangú ejtőernyőst.
Összeakaszkodnak hárman, nagy dulakodás, végre kirepül a célszemély az ajtón.
Az oktató megtörli a homlokát és így szól:
- Hát barátom, ezt piszok nehéz volt kidobni...
- Szerintem is - érkezik kicsit távolabbról a dörmögő válasz...

- Hogy hívják az V. kerület főorvosát?
- Dr.Oetker

- Képzeld, olvasok egy könyvet az antigravitációról!
- Na,és milyen?
- Egyszerűen nem tudom letenni...

- Jó napot kívánok, egy szép lassú számot szeretnék kérni!
- Oké, rendben!

-Haaaatszááákiiiileeencveeeeennyoooolc!

- Mi lesz, ha Aladdin tonicot tölt az olajlámpájába?
- ???
- Dzsinn-tonic.

Lakatáru üzletbe bemegy egy fickó.
- Kérek szépen egy Tuto lakatot!
- Sajnálom uram, de nincs.
- Akkor egy Elzettet!
- Sajnos az sincs.
- Akkor egy számzárasat!
- Nincs.
- És a modern, digitális záras?
- Olyan sincs.
- Ne haragudjon már, ha megkérdezem, de ha semmilyen nincs, akkor miért vannak nyitva?!
- Nem tudunk bezárni...

– Elnézést uram érdeklődnék, hogy nagyon fájdalmas-e a tetoválás?
– Az attól is függ, hogy helyileg hol lenne?
– Mosonmagyaróváron.

- Vádlott, mondja miért lopta el az ezüstkanalakat? - Az orvosom tanácsolta! - Ezt mégis, hogy érti? - Ő írta fel nekem: naponta 3 evőkanál.

Két középkori lovag megy az úton. Elérnek egy hídhoz, de látják, hogy az leszakadt.
Tanakodnak, mitévők legyenek. Meglátnak egy öreg varázslót, akinek a lába egy nagy kő alá szorult.
- Ha kiszabadítotok, és enni, inni adtok, akkor teljesítem egy kívánságotokat.
Úgy is lett, a lovagok kiszabadították, enni, inni adtak az öregnek, majd jött a kívánság.
- Csinálj nekünk egy hidat.
- Öreg is vagyok, a hátam is fáj, de tessék...
És ezzel a lendülettel az öreg lement hídba.

A süketnémák bulizni mennek egy jeltolmáccsal. A tolmács mondja a pincérnek, hogy neki el kell egy órára mennie, de ne izguljon visszajön.
- Ha a társaságból valaki a mutatóujját emeli a magasba, akkor sört vigyen nekik, ha a középső ujját akkor pedig bort- mondja és elmegy. A süketnémák emelik is a mutatóujjukat, viszi mindegyiknek a sört. Aztán a középsőt, viszi a bort. Így megy ez egy ideig, aztán hirtelen felváltva billegetik mind a két ujjukat. A pincér izzadni kezd, nem tudja hogy most mit is kérnek. Szerencsére az utolsó pillanatban megjön a jeltolmács.
- De jó hogy jön, mit kérnek ezek most?
- Már semmit, csak berúgtak és azt éneklik, hogy "sört ide, bort ide."