Egy asszony rántottát készít reggelire a férjének.
A férj hirtelen beront a konyhába.
- Óvatosan! VIGYÁZZ!
Egy kicsivel több vajat tegyél bele. JAJ!
Túl sokat sütsz egyszerre. TÚL SOKAT! Fordítsd meg!
FORDÍTSD MEG AZONNAL! Több vaj kell! Jaj!
JAJ, mi lesz most?! TÖBB VAJAT! ODAÉG! Óvatosan... VIGYÁZZ! Azt mondtam, ÓVATOSAN! SOHA nem hallgatsz rám, ha főzöl. Soha! Fordítsd meg! Gyerünk! Normális vagy?
ELMENT AZ ESZED? Ne felejtsd el megsózni. Mindig elfelejted megsózni! Sózd! SÓZD MEG! SÓZD MÁR!"

Az asszony értetlenül bámul rá.

- Mi a franc van veled? Azt hiszed, nem vagyok képes megsütni egy rántottát?

A férj nyugodtan válaszol:

- Csak meg akartam mutatni, milyen érzés, amikor vezetek.

A szőke férj konyhában főz, mikor megérkezik a barátja :
- Szevasz öregem hát mi van veled?
- Semmi,semmi épp az ebédet készítem.
- Az asszonnyal mi van?
- Benn van a szobában. Menj köszönj be neki!
A barát bemegy azután futva jön vissza
- Te, a feleséged az ágyban van!
- Igen tudom.
- De egy másik férfival!
- Jesszusom! Akkor nem lesz elég a krumpli!

Két haver sörözget a kocsmában.
- Olyan letörtnek látszol, valami gond van haver? - kérdi egyikük.
- Igen, az asszony azt mondta, a nemi életünk olyan, mint a tévéhíradó.
- Ezt, hogy érti?!
- Rövid, unalmas és tele van katasztrófákkal.

Egy házaspár minden évben egy vidéki szállodában ünnepli a házassági évfordulóját. Elérkezik a 30. évforduló napja, a férj szobát foglal a már jól ismert helyen.
Amikor megérkeznek a hotelbe, a londiner felkíséri őket a szobájukba.
Meghökkenve látják, hogy egy különleges apartmant kaptak.
- De hisz ez a nászutas lakosztály! - kiált fel a férj.
- Nincs ezzel semmi probléma, uram. - mondja a londiner. - Hiszen, ha a bálterembe vezetik önöket, attól még nem muszáj ott táncolni is.

Az ezüst lakodalmon az egyik vendég megkérdezi a férjtől:
- No, és mi a különbség a mai este és a huszonöt évvel ezelőtti között?
- Nagyon sok! Akkor a feleségem szégyellte magát, most meg én...

A lagziban Gizike néni a boldogságtól sugárzik, és elérzékenyülve mondja az ifjú párnak:
- Drága gyerekeim! Azt kívánom nektek, úgy süssön rátok a boldogság fényes napja, ahogy annak idején apátokra és rám sütött!
Jani bácsi a bajusza alatt morogja:
- Na, gyerekeim, akkor ti sem fogtok napszúrást kapni!

Kovács megy haza éjjel kettőkor. Benyit a hálószobába, a feleségét a legjobb barátjával találja félreérthetetlen helyzetben. Felkiált:
- Hé, hát ti meg mit csináltok?
Mire a felesége nyugodtan:

- Menjünk szépen sorban. Először is: Hol a fenében voltál ilyen sokáig?

Egy fiatal pasi nősülni akar, de két barátnője van, és sehogy se tud választani. Gondolta, megkérdezi az apját, mitévő legyen:
- Lássuk fiam, mi a foglalkozásuk?
- Az egyik asszisztensnő egy rendelőben, a másik pedig énektanárnő.
- Én a helyedben az utóbbit venném el! - vágja rá habozás nélkül az apa - Egy asszisztensnő örökké csak azt hajtogatja: "Kérem a következőt!" Egy tanárnőnek ezzel szemben ez a kedvenc fordulata: "Most pedig az egészet ismételjük el még egyszer!"

Egy férfi a bíróságon...
- Az ön tette minden kritikán aluli. Ahhoz, hogy az esküdtszék ne életfogytiglanit adjon önnek, nagyon meggyőző magyarázatot kell adnia.
- Tisztelt bíró úr, az én feleségem olyan buta volt, hogy egyszerűen nem tudtam magamat kontrollálni és kidobtam az ablakon.
- Az ön magyarázata nem elég, és ha azt szeretné, hogy még azelőtt elítélnék az esküdtek, hogy befejezi a mondandóját, hát jobban teszi, ha hihetőbb magyarázatot ad.
- Akkor elmesélem... Egy tízemeletes házban lakunk a legfelső emeleten. A földszinten egy törpe család lakik. A szülők egyméteresek, a gyerekek 12 és 14 évesek, 70 és 90 centi magasak. Azon a napon azt mondtam a feleségemnek:
"Borzalmas lehet törpének lenni. Szegény család, mind ilyen kicsik."
"Igen," mondja a feleségem, "igazi pireneusiak."
"Pigmeusokat akartál mondani..."
"Nem, pigmeus az, ami az ember bőre alatt van, amitől szeplős leszel."
"Az pigment..."
"Hagyjál már... A pigmentre a rómaiak írtak."
"Drágám, az pergamen."
"Hogy lehetsz ilyen kulturálatlan? Pergamen, amikor egy író publikálja írása egy részét."
Bíró úr, elképzelheti, hogy itt nyeltem egyet, és hogy ne folytassam a beszélgetést, fogtam egy újságot és elkezdtem olvasni. Alig helyezkedtem el a kedvenc fotelomban, mikor a feleségem mellém állt egy könyvvel a kezében és azt mondja:
"Nézd, ez az amit egy író ír és könyv a neve, ha nem ismernéd még. Vedd és olvasd a "Pompadúri márkízát"!" Kezembe vettem a könyvet és mondtam:
"Drágám, ez egy francia nyelvű könyv "Marquise de Pompadour", ne próbáld lefordítani a címét."
"Ez szép... Te adsz nekem francia leckéket, mikor engem egy egyetemi vektor tanított!"
"Annak nem vektor a neve, hanem lektor!"
"Nem vagy normális, Lektor egy ókori görög hős volt."
"Az Hector volt és trójai..."
"Hector egy területi mértékegység, te idióta!"
"Az hektár, drágám."
"Nagyon meglep a kulturálatlanságod. Hektár az istenek itala."
"Az nektár - mondom én nagyot sóhajtva."
"Fogalmad sincs neked, én tudom biztosan, még egy dal is volt amit két barátnő duóban énekelt."
"Nem duónak mondják, hanem duettnek."
"Már kezdesz idegesíteni, hogy vagy ennyire begyepesedett?"
Bíró úr, itt elfeketedett minden előttem, nem tudtam uralkodni magamon és kidobtam az asszonyt az ablakon.

A teremben csend... a bíró nagyot csap a kalapáccsal és azt mondja:
- Ön szabad, önvédelem volt. Én már Hektornál kidobtam volna.

- Apa, mi a titka a boldog házasságnak?
- Az bizony, fiam, örökre titok marad.