Kovács egy ikerpár egyik tagjának udvarol. A kocsmában a csapost már régóta furdalja a kíváncsiság, ezért úgy dönt, hogy megkérdi:
- Árulja el, hogyan tudja megkülönböztetni őket egymástól?
- Egyszerű, meg sem próbálom.

- Te, engem mindig kizár az asszony a lakásból, ha részegen megyek haza... Mit tegyek, nincs valami ötleted?
- Én azt szoktam csinálni, hogy bekopogok, levetkőzöm, beadom a ruháimat az ajtón, és nincs az az asszony, aki hagyná, hogy a férje meztelenül ácsorogjon az utcán.
- Rendben, kipróbálom...
Legközelebb mikor találkoznak, megkérdi a másik:
- Nos, bevált a tervem?
- Hát, csak részben...
- Hogyhogy részben?

- Bekopogtam, levetkőztem, beadtam a ruháimat az ajtón, az becsukódott, ám ekkor hirtelen bemondta egy hang: "Deák tér következik..."

A süketnémák bulizni mennek egy jeltolmáccsal. A tolmács mondja a pincérnek, hogy neki el kell egy órára mennie, de ne izguljon visszajön.
- Ha a társaságból valaki a mutatóujját emeli a magasba, akkor sört vigyen nekik, ha a középső ujját akkor pedig bort- mondja és elmegy. A süketnémák emelik is a mutató ujjukat, viszi mindegyiknek a sört. Aztán a középsőt, viszi a bort.
Így megy ez egy ideig, aztán hirtelen felváltva billegetik mind a két ujjukat. A pincér izzadni kezd, mert nem tudja hogy most mit is kérnek. Szerencsére az utolsó pillanatban megérkezik a jeltolmács.
- De jó hogy jön! Épp azon agyaltam, hogy most vajon mit is kérnek?!
- Már semmit, csak berúgtak és azt éneklik, hogy "sört ide, bort ide..."