Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz.
- Sajnálom fiúk, ma támasz nélkül maradtok.
- Miért, főnök? - kérdezik.
- Mert nem érkeztek meg a lapátok.

A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt:
- Hölgyem, nincs valami ötlete, hogy miért ugrott ki a főnöke az ablakon?
- Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem egy igazi szőrmebundát, ma pedig egy igazi gyémántgyűrűt! Aztán azt mondta, szeretne velem lefeküdni, és megkérdezte, hogy mit kérek cserébe.
- És mit mondott neki?
- Azt, hogy az irodában mindenki 100 dollárt szokott adni...

Az idősödő színész nagy gondban van: nem kap szerepet, mivel állandóan elfelejti a szövegét. Végre, hosszú idő után kap egy mellékszerepet. A rendező instruálja:
- Akkor a mutató és hüvelykujja közé rakja azt a szál rózsát, bemegy a színpad közepére, megáll és azt mondja: "Ah, ez a kedvesem illata!"
A színész egész éjszaka gyakorol, majd másnap az előadáson bemegy a színpadra, és hiba nélkül elmondja a szöveget: "Ah, ez a kedvesem illata!" A közönség soraiban hatalmas derültség lesz úrrá. Kint, a színfalak mögött a rendező tajtékozva kiáltja:
- Mit csinált, maga idióta. Nevetségessé tett ennyi ember előtt!
- Miért, én jól elmondtam a szövegemet! - védekezik a színész.
- Igen, de a rózsát kint hagyta, maga szerencsétlen!