Budapesti távirat Moszkvába:
A Moszkva teret átneveztük, STOP.
Széll Kálmánra térre, STOP.
Érkezik a válasz:
Gratulálunk a névválasztáshoz STOP,
Kőolaj, STOP!
Földgáz, STOP!

Egy politikusokkal teli busz kirándulásra indul vidékre. A sofőr belefeledkezik a festői tájba, így beleesik egy szakadékba, egy tanya mellett.
Másnap megérkezik a rendőrség, kihallgatják a tanya tulajdonosát:
- Nem talált áldozatokat?
- De, találtam.
- És hol vannak?
- Hát, eltemettem őket.
- Az összes politikus meghalt?
- Némelyik azt mondta, hogy nem, de én már nem hiszem el ezeknek egy szavát sem...

A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika.

Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
- Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
- Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
- A babysitter a DOLGOZÓOSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van.

Hitler, Himmler, Göring és Göbbels beszélgetnek egy étteremben. Szóba kerül, hogy a macska nem eszi meg a mustárt. Erre Hitlernek felcsillan a szeme. Elrendeli, ha valaki meg tudja etetni a macskával a mustárt, azt azonnal előlépteti.
Himmler rendel két borjúszeletet. Közéjük keni a mustárt, majd behívja a macskát. A macska eszi a borjúszeletet, de mire a mustárhoz ér, prüszkölve elmenekül.
Göring rendel egy tányér mustárt. Fogja a macskát, nyomja a fejét a mustárba, még korbácsolja is, de a szerencsétlen állat csak nem hajlandó megenni.
Göbbels elmosolyodik. Ölébe veszi a macskát, simogatja, majd a másik kezével felemeli a farkát, és a popsijára ken egy adag mustárt. Szegény macska forog körbe-körbe, keservesen nyávog, és próbálja lenyalni a hátsójáról az égető pépet. Göbbels odaszól a többieknek:
- Látják, uraim! Okosan, nem kényszerítve, de dalolva, táncolva önként eszi.

Kádár János táviratot kap Brezsnyevtől, amiben csak ennyi áll:

"5, 4, 3, 2, 1".

Na, ezt azonnal meg kell fejteni, összehívja a Központi Bizottságot. Egy nap, és egy éjszaka gondolkodnak rajta, de végül is megfejtik:

"Uraim, az 5-éves tervet 4 év alatt kell teljesítenünk, és 3 ember munkáját 2 fogja végezni, 1 fizetésért!"

Lenin elvtárs haldoklik és még egyszer utoljára megbeszél mindent Sztálinnal, a követőjével.
- Egyetlen dolog miatt aggódom csak - mondja Lenin - mégpedig, hogy fognak-e téged követni az emberek? Mit gondolsz Sztálin elvtárs?
- Fognak, bizonyára fognak.
- Remélem, de mi lesz, ha mégsem?!
- Nem probléma, akkor téged fognak követni, Lenin elvtárs!