Süllyed a Titanic.
Az emberek fejvesztve rohannak, menekülnek a fedélzetről.
A cigányok pedig rendületlenül húzzák a nótát.
Az egyik megszólal:
- Héé, Gazsi! Süllyed a hajó!
Mire a másik:
- Háá mit ággódsz? Tán a tiéd?

Egy roma valutával üzérkedik a Nyugatinál, és észreveszi ezt két rendőr.
- Valutázunk, valutázunk?
- Nem csináltam én semmit, drága főtörzs úr, csak szolmizáltam.
- Aha, és mit szolmizáltál?
- Do-lá-re-la-dó.

Zsiga és Gazsi munkát vállalnának a bányában.
- Dolgozott már bányában? - kérdezik Gazsit.
- Hát persze! - hangzik a válasz.
- Akkor mondja meg, mivel világítanak odalent?
- Hát, pitróleummal. - feleli.
- Látszik, hogy sosem dolgozott bányában. Küldje be a következő jelentkezőt!
Gazsi odaszól Zsigának:
- Vigyázz, a lámpás kérdésnél, mert beugratós!
Zsiga bemegy.
- Maga dolgozott már bányában? - kérdezik.
- Hát természetesen.
- Akkor mivel világítanak odalenn?
- Kezit csókolom, én aztat nem tudhatom, mert tetszik tudni én állandó nappalos műszakban voltam!

Az angol, a német és a cigány beszélgetnek és büszkélkednek.
Angol:
- Én a két kezemmel körbe érem a feleségem derekát. De nem azért, mert olyan nagy kezem van, hanem mert olyan karcsú a feleségem.
Német:
- Az én feleségem ha ráül a lóra, a lába leér a földig. De nem azért, mert kicsi a ló, hanem mert olyan hosszú, formás lábai vannak.
Cigány:
- Én reggel rácsapok az asszony seggére, elmegyek a munkába és mikor hazaérek, a segge még mindig remeg. De nem azért, mert olyan nagy, hanem mert olyan hamar hazaérek!

Szent Péter sétál a Váci utcában. Köré gyűlnek az emberek, és
csodálják. Péter odalép egy vakhoz, ráteszi a kezét a vak szemeire, mire az rögtön látni kezd. Odalép egy sükethez, ráteszi a kezét a süket füleire, az rögtön hallani kezd.
Péter odalép a romához, mire az rémülten hátrál:
- Ember, hozzám ne nyúlj, rokkantnyugdíjas vagyok!

Egy angyal száll le a földre, odamegy a vakhoz:
- Láss!
- Csoda történt, látok!
Odamegy a bénához:
- Járj!
- Csoda történt, tudok menni!
Odamegy a romához, mire az rákiabál:
- Ne közeliccsé, most százalékútak le!

Cigány elbandukol a katolikus parókia előtt, látja, hogy a pap kapál.
Amint a pap befejezte a kapálást, megy az új kerékpárjához és megáldja.
Cigánynak megtetszett a bicaj, bemegy a paphoz és így szól...

Dikk má' drága atyám!
Nekem adná a biciklijét?

Pap:
Hát, drága fiam, nem szívesen adnám, mert most kaptam.
De egy feltétellel adom, ha a kertet normálisan felkapálod!

A cigány szó nélkül végrehajtja a feladatot, rendesen megcsinálta és azt mondta...

Na, atyám, kíszen vagyok, jól csináltam?

Pap:
Ügyes vagy, fiam, tiéd a kerékpárom!
Felhívom figyelmed, hogy ez nem egy hétköznapi kerékpár!
Ha ráülsz, minden indulás előtt mondj egy imát, hogy Isten megóvjon a balesetektől!
Ahhoz, hogy elinduljon, mondd, hogy HÁLA ISTENNEK!
Ha meg akarsz állni, mondd, hogy ÁMEN!

Cigány:
Dikk má' drága atyám, a testi ípsígemre és az íletemre esküszöm, vigyázok a biciklire!

Pap:
Isten megáldjon, fiam!

Cigány mondja az imát és elindul a bicajjal...
HÁLA ISTENNEK! HÁLA ISTENNEK!

Igen ám, annyiszor mondta, hogy már őrült tempóval száguld a kerékpárral, de sajnos egy vasúti átkelőhöz közeledik és távolról jön egy tehervonat.
Cigány bepánikolt...

Dikk, dikk!
Mit is mondott nekem a pap?
Őőő...
ÁMEN! ÁMEN! ÁMEN!

És éppen, hogy megállt az átkelőnél a cigány, de a tehervonat már egyre közel jár.
Megkönnyebbülten megtörli a homlokát és így szól...

Tyhűű, ez meleghelyzet vót, de megúsztam!
Na, HÁLA ISTENNEK!

A rendőr kérdi a lovon ülő cigánytól:
- Te Gazsi, mond csak honnan van ez a ló neked?
- Hát kérem alássan, ott feküdt ez a ló az árok szélén.
Nézem elölről, hát nem megharap? Nézem hátulról, hát nem megrúg? Erre át akartam lépni, hát nem felállt ez a dög, és elindult velem?!