Az öreg székelynek 50 litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár az
ország-világ. Kimegy a bácsihoz a riporter is érdeklődni:
- Bácsikám! Hogy lehetséges, hogy a maga tehene ilyen sok tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- Ezt hogy érti?
- Minden reggel kimegyek az istállóba és megkérdem a Riskát, hogy na "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?"

- Mondja bácsikám, miért ilyen soványak ezek a tehenek, ezen a dús füvű legelőn? - kérdezi az állatokat legeltető székelytől egy arra járó turista.
- Hát bizony fiam, komoly oka van annak - feleli az öreg.
- Mi az?
- Amióta eladtam mellőlük a bikát, csak nefelejcset hajlandóak enni.

- Ha 4 borjú egy mázsa, akkor vajon milyen nehéz lehet egy ökör? - kérdezi a vásárban a kupec a székelytől.
- Hát álljon csak rá kend a mérlegre, majd mindjárt megtudjuk!

Két székely iszik a kocsmában. Megszólal az egyik:
- Hazamegyek, megdugom anyádat.
Dermedt csend a helységben, jön a válasz:
- Menjünk apu, úgyis eleget ittál már.

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

- Az öreg székely, meg a komája vágja a fát az erdőn és nagyon hideg van. Az öreg fején nincs sapka.
- Ármin bátyám, hát hol van az a füles sapkája?
- Mióta az a balesetem vót, azóta nem hordom.
- De, hát milyen balesete vót magának?
- Mögkínátak egy pálinkával, oszt nem hallottam mög.

A székely legény esküvő utáni napon így szól a feleségéhez:
- Asszony! Ha én hazajövök a munkából és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész a szobába, húzod fel a szoknyádat és szétteszed a lábad.
Mire az asszony:
- Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából és nekem csípőn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!

Egy városi fickó sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a pályaudvar.
- Hát, ha itt megy az úton egyenesen, akkor 30 perc, de ha kerül egyet és a mező felé megy, akkor csak 15 perc.
- Hogyhogy a kerülőúton gyorsabb?
- Hát, mert ott ki van engedve a bika.:)

A székely kiviszi a fiát az erdőbe fát vágni, hogy megtanítsa neki hogyan kell csinálni.
A fiú kipróbálja, de véletlenül mellé megy a fejsze, és levágja az apja egyik lábát.
Erre a székely:
- Még egy ilyen fiam, és seggbe rúglak!