Húsz évvel ezelőtt történt. Az volt a szokás a munkahelyemen, hogy túlóra után a vonathoz sétálva a srácok beugrottak egy felesre a presszóba. Egy sráccal túlóráztunk, hazafelé kérdezte, hogy "Nem iszunk valami édeset?".
Akkoriban a bonbon meggy volt a menő. Vele tartottam. A következő nap megint. Tudni kell, hogy nagyon ritkán iszom alkoholt.
A 3. napon azzal a pasival túlóráztunk akinél nagyon be akartam volna vágódni. Ő is feltette a szokásos kérdést. Én meg szabadkoztam, hogy "Én nem iszom - meg stb., de bemegyek veled" - mondtam.
Beléptünk, a srác kért valamit már nem emlékszem, hogy mi volt az, a kiszolgálónő meg rám néz és azt kérdezte:
- A hölgynek a szokásosat?

Anikó néni nagyon precíz tanító néni volt. Szülőire mindenkinek kis ültető kártyát készített, nekünk szülőknek oda kellett ülnünk. Az egyik apuka unalmában a következőt írta a kártya hátuljára: Itt járt apád Marci! Rohadt kemény és alacsony a padod! Az öreglánynak pedig be nem áll a szája!
Ez az apuka akkor lepődött meg amikor Anikó néni beszedte a kártyákat, mondván ez nem csak erre az egy alkalomra szólt...

Történt egyszer, hogy egy fiatal srác felnevelt egy árva vaddisznót. Az állat úgy ragaszkodott a sráchoz, mint egy kutya. Egyszer elmentek vadászni, és a srác lőtt egy vaddisznót.
Vitte a vállán. Mögötte ballagott a saját házi-vaddisznója.
Hazafelé tartva találkoztak egy turistacsoporttal, akik meglepve kérdezték: - Itt meg mi történt? Mire a srác lazán:
- Az egyik vadmalacot lelőttem, erre a másik megadta magát.

- Joda mester!Mond csak, te hogy lettél Jedi? - kérdezi az ifjú Padavan.
- Hát fiacskám, tudod az úgy kezdődött, hogy egy nap kirúgtak a bábszínházból...