- Nem volt nehéz Párizsban egyedül? Meg tudtad értetni magad? - kérdi egy férfi a barátját.
- Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban például csodaszép francia nővel ismerkedtem meg.
Üveget rajzoltam, mire ő bólintott, én pedig rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, ő bólintott és elmentünk vacsorázni. Egyszer aztán kivette a kezemből a tollat és ágyat rajzolt.
- És akkor mi történt?
- Akkor én bólintottam, bár ma sem értem, hogyan jött rá, hogy lakberendező vagyok!

- Jó napot kívánok! A debreceni ABROSZ Biztosító számát keresem.
- Nem lehet, hogy Argosz?
- Abrosz vagy Argosz, nem mindegy?

- Jó estét, a 8. kerületben elütöttem egy sólymot az autómmal!
- És non stop állatorvosi rendelőt tetszik keresni?
- Jaj, nem, dehogyis! Egy preparátort, aki ezt még ma este megcsinálja, mielőtt tönkremegy!

A professzor előadást tart az egyetemen a névválasztás fontosságáról:
– A névadás fontos dolog, valakinek az egész életét meghatározhatja.
Például a fiamat Győzőnek neveztük el, és sikeres is lett az életében.
A nagyobbik lányomnak a Virág nevet adtuk, szép karcsú is lett.
Csak a kisebbik lányomnál nem volt sikeres a névadás.
Almának hívják, de csak annyit értünk el vele, hogy állandóan lepotyog a fáról.

"Szőrt találtam a kajámban. Mivel a szakács kopasz, ezért a legrosszabbra gondolok.
Kérem azonnali intézkedésüket!”