Egy kis panzióból reggel kijelentkezik egy vendég. A recepciós érdeklődik:
- Hogy érezte magát nálunk, uram?
- Szörnyen. - feleli a fickó. - Az éjjel alig aludtam.15 percenként arra riadtam, hogy valami dübörög.
Nem sokkal ezután jön egy fiatal pár, őket is megszólítja az alkalmazott:
- Jó reggelt! Remélem, sikerült kipihenni magukat nálunk!
- Sajnos nem. - feleli a fiatalember. - Valaki a szomszéd szobában olyan hangosan horkolt, hogy negyedóránként átkopogtunk a falon, hogy hagyja abba.

Egy fiatalember lázasan tanulja a szóbeli érettségi tételeket. Egy nappal az érettségi vizsga előtt riadtan konstatálja, hogy a történelem tételekre nem maradt ideje. "Mentsük, ami menthető!" - alapon 1 tételt azért megtanul, mégpedig a 13-as számút, ettől rögtön elmúlt a félelme.
Másnap, amikor a 7-es számú történelem tételt húzta, egy hirtelen mozdulattal visszadugta a többi közé.
- Na-na fiatalember, maga meg mit művel? Hányas tételt húzta?
- A 13-ast, de babonás vagyok, ezért ijedtemben visszaraktam.
- Ilyen itt nincs! Tessék, mondja csak el a 13-as tételt!
A fiatalember jelesre vizsgázott.

Beülni egy szlovák rendszámú Hummerbe: 18.000 000 Ft
Beszakadni vele a Balaton jegén: 20 000 Ft
Mentés : 150 000 Ft
Bírság : 80 000 Ft.
Kár: 1 200 000 Ft
Az érzés, hogy egy ország röhög rajtunk:

Felbecsülhetetlen.

Írországban egy nagypapa a háborús élményeit meséli az unokájának.
- Körülvett minket az ellenség, minden élelmiszerünk elfogyott. Nem volt mit ennünk, és nem volt egyetlen csepp whiskynk sem. Már majdnem szomjan haltunk...
- De nagypapa, víz nem volt a közelben?
- Az volt, fiacskám, de mosakodni nem értünk rá!

"Igazából nekem nincs panaszom, mert az étel meg az ital jó volt, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a konyháról fura nyögések hallatszottak ki, aztán a felszolgáló kisasszonynak meg lisztes kéznyomok voltak a fenekén."

Az iskolában a lányok mindig felmentek a WC-be, hogy kirúzsozzák magukat. A rúzsozás után mindegyik lány a tükörre rakta a szájlenyomatát.
A takarítónő az igazgatóhoz fordult és minden kirúzsozott lányt behívtak a WC-be. Ott a takarítónő megmutatta mindenkinek, hogy milyen nehéz letörölni a rúzsfoltokat.
A rongyát belemártotta a WC-be és azzal törölte le a foltokat.
Attól a naptól kezdve nem volt többé rúzsfolt a tükrön.

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni.
Nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba.
A szamár megértette mi történik, és először rémisztően üvöltött.
Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba.
Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik.
Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott.
Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!

A tanulság:

Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést.
Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

1. Az étel hideg volt, a pincér meleg.

2. Távozáskor a felszolgálójuk indulatosan szólt hozzám és megfenyegetett, hogy rendőrt hív. Igaz, hogy véletlenül elfelejtettem fizetni, de akkor sem kéne így viselkedni.

3. A vécében nem volt kéztörlő, de hajszárító meg igen. Szerintem át kéne gondolni, mi a fontosabb.

"Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte.
Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék.
A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye
minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet.

Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant:

- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett.
Aztán a férfi csendben megkérdezte: - Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?

- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet.
Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti.
A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből.
A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől. "

A riporter kérdezi az agg milliomost, hogy hogyan gazdagodott meg.
- Mikor 20 éves voltam, a legnagyobb gazdasági válság közepén, az utolsó dolláromon almákat vettem. Kifényesítettem mindet, és két dollárért eladtam őket. Másnap a két dolláron megint almákat vettem...
- És ezt addig csinálta, amíg milliomos nem lett?
- Nem, csak egy hétig. Aztán a feleségem apja meghalt, és ránk hagyott 5 millió dollárt.