- Álarcosbál lesz az iskolában... Papa, szerinted milyen jelmezt vegyek fel? - kérdi otthon a zsidó gyerek.
- Nem szórjuk a pénzt drága jelmezekre fiam. Teszel a fejedre egy diót, és te leszel a diós metélt!

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát.
Egy nőre is nagyon ki van már éhezve, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger prostit is egy dollár.
Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy fiatal fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok?!
Kohn fölmérgesedik.
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

A boltos zsidó gyereke állandóan hazudik az iskolában. A tanárnő behívatja a gyerek apját, aki így mentegetőzik:
- Nem tudom, hogy honnan tanulhatja...
Otthon nem hazudunk, az üzletbe pedig nem jár le.

Késő este kopognak a zsidó ajtaján.
- Kik vagytok?
- Jó barátok.
- Hányan vagytok?
- Fünf.

A halálos ágyán végrendelkezik a rabbinak az öreg Kohn:
- A ház az én szeretett Móric fiamé legyen.
- A Móricé? - csattan fel az asszony - Hiszen még meg sem nősült.
- A boltot a Sára lányom kapja.
- Az a világ lustája? - méltatlankodik Kohnné.
- Az autót Ármin fiamra hagyom.
- Autót annak a kelekótyának? - morog az öregasszony.
Kohn bácsi megelégeli és felfortyan:
- Te Rebeka most ki haldoklik itt te, vagy én?

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy színes tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valamit. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
- Té ásszony, há mostán mit lehetne csinyáni szerinted?
- Mennyé él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle köccsön 100 ezret.
- Dé há uccsé ádd!
- Csák próbád meg!
Gazsi felkerekedik, és elmegy Kohnhoz úrhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
- Szíp éstít álásán. Áz á helyzet, hogy élfogyot á pízünk, már mindenünket éládtunk, csák egy színes tívínk márádt. Kíne 100 ezer pínz hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
- De aztán tudod-e, hogy 200 ezret kell majd megadnod?
Gázsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
- Gazsi, ennyi nem elég. Azt mondtad, hogy van egy színes tévéd. Hozd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
- Nézd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200 ezer forintot?
Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
- Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100 ezerrel á Kohnnák...