Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra? - kérdi a felesége.
- Minek? - válaszol Kohn. - Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Ha esetleg mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

Az idősödő rabbi beíratja fiát a rabbi képzőbe, majd év végén a legnagyobb sajnálatára eltanácsolják a fiát a magatartása és a teljesítménye miatt.
Bánatában beíratja katolikus teológiára, majd év végén ebbe az iskolába is ellátogat, és nem hisz sem a fülének, sem a szemének. A fiát a tanárok agyon dicsérik, szinte imádják. Ekkor az apa félre hívja fiát, és kérdőre vonja:
- Mi történt veled fiam? Mi ez a hatalmas változás az életedben?
Mire a fiú:
- Hát, tudod fater, ahogy beléptem az ajtón, láttam egy embert keresztre feszítve. Te, ezek nem cicóznak!

Két zsidó beszélget.
- Te komám, magyarázd már el nekem, mit jelent az a szó, hogy dilemma.
- Mondok egy példát: disznóhús ingyen.

A halálos ágyán végrendelkezik a rabbinak az öreg Kohn:
- A ház az én szeretett Móric fiamé legyen.
- A Móricé? - csattan fel az asszony - Hiszen még meg sem nősült.
- A boltot a Sára lányom kapja.
- Az a világ lustája? - méltatlankodik Kohnné.
- Az autót Ármin fiamra hagyom.
- Autót annak a kelekótyának? - morog az öregasszony.
Kohn bácsi megelégeli és felfortyan:
- Te Rebeka most ki haldoklik itt te, vagy én?

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

Kohn bácsi beül egy presszóba és rendel egy kávét. Amíg várakozik, látja a szomszéd asztalnál, hogy valaki egy nagy szelet tortát eszik. Gondol egyet és amikor a pincér kihozza a kávéját, megkéri:
- Uram, kicserélné a kávémat egy olyan süteményre, amilyet a szomszéd asztalnál esznek?
- Természetesen uram. - mondja a pincér, majd a kávé helyett rövid időn belül kihozza a tortaszeletet.
Kohn bácsi jóízűen elfogyasztja és indul kifelé. A pincér utánaszól:
- Uram, nem fizette ki a süteményt!
- Hát persze, hogy nem hiszen kicseréltettem a kávéval.
- Uram, de a kávét sem fizette ki!
- Miért, hát megittam?