Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig csak tengődik, mert nem kap rendes munkát. Már nagyon kellene neki egy nő, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger örömlány is egy dollár. Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy tinédzser fiúval.
- Látod fiam, ő itt az apád.
- De hát ő egy zsidó! - néz meglepődve a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok!?
Kohn fölmérgesedik...
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

Kohn ül korán reggel a konyhában meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra?! - kérdezi tőle a felesége.
- Minek? Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Hát, tudod, ha mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy színes tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valamit. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
- Té ásszony, há mostán mit lehetne csinyáni szerinted?
- Mennyé él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle köccsön 100 ezret.
- Dé há uccsé ádd!
- Csák próbád meg!
Gazsi felkerekedik, és elmegy Kohnhoz úrhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
- Szíp éstít álásán. Áz á helyzet, hogy élfogyot á pízünk, már mindenünket éládtunk, csák egy színes tívínk márádt. Kíne 100 ezer pínz hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
- De aztán tudod-e, hogy 200 ezret kell majd megadnod?
Gázsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
- Gazsi, ennyi nem elég. Azt mondtad, hogy van egy színes tévéd. Hozd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
- Nézd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200 ezer forintot?
Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
- Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100 ezerrel á Kohnnák...

Egy zsidó éhesen érkezik a faluba. Mivel sehol sem talál kóser vendéglőt, ezért bemegy az első keresztény vendéglőbe és jóízűen elfogyaszt egy tál kelkáposztát. Jóllakottan lép ki az étteremből, mikor az ég hatalmasat dördül.
Mire a zsidó méltatlankodva:
- Ekkora felhajtást egy vacak kelkáposztáért!

A szegény zsidó asszony elmegy a rabbihoz:
- Rabbi kérlek adj nekem tanácsot! Férjhez kellene adnom a lányomat, de nincs pénzem. Mit tegyek?
- Kérjetek kölcsön elegáns ruhákat, ékszereket, s így felöltözve utazzatok fel a fővárosba. Ott menjetek be egy elegáns ékszerboltba.
Nézelődés és válogatás közben tegyetek úgy, mintha valamit zsebre vágnátok, és siessetek ki az üzletből. A főnök utánatok rohan majd, és rendőrt hív. Megmotoztat benneteket, de persze nem talál semmit. Most következel te! Felháborodottan tiltakozol, bírósággal fenyegetőzöl. Az ékszerész, hogy elkerülje a botrányt fizetni fog, amennyit kérsz! Minden úgy történt, ahogy a rabbi jósolta.
Híre ment a furfangos tanácsnak a faluban. Nemsokára felkereste a rabbit egy másik szegény asszony:
- Nekem is van egy lányom, nekem sincs pénzem a kiházasítására. Mit tanácsolsz?
- Te is utazz fel a fővárosba a lányoddal, szépen kiöltözve. Menjetek be ugyanahhoz az ékszerészhez. De ti ne imitáljátok a lopást, hanem valóban hozzatok el egy értékes ékszert...
Az asszony és a lánya úgy tettek, ahogy a rabbi kitanította őket.
Zsebre vágtak egy drága gyöngysort, és kisiettek a boltból. A segéd utánuk akart rohanni, de a főnök rászólt:
- Kétszer nem dőlök be ugyanannak a trükknek. Hagyd őket futni!