Kovács úr és neje egy kertes házban lévő ismerősnél van látogatóban. A házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi:
- Ezt a fát akkor ültettem, amikor összevesztem az anyósommal.
- Nem rossz ötlet, - fordul feleségéhez Kovács - ha én is ezt tettem volna, mostanra már milyen szép nagy erdőnk lehetne!

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este, de csak most kezdek magamhoz térni.
Vagy 10 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitalálják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert párszor elhangzott a neved !!!

Kohn összefut Grünnel, aki kölcsönkér tőle 500 forintot azzal, hogy majd hozza. Kohn ad neki. Pár nappal később megint összetalálkoznak.
- Ó, Kohn, nem tartozom én neked 500 forinttal?
- De tartozol.
- Adj még ötöt, és akkor kerek ezret kapsz vissza!
Kohn ismét ad, majd ismét sor kerül a találkozásra.
- Te Kohn, nem tartozom neked egy ezressel?
- De igen.
- Adj még ezret, és akkor kétezret adok majd!
Kohn ímmel-ámmal ad. Nemsokára Grün újra becsönget hozzá.
- Te, nem tartozom neked kétezerrel?
- Neeem!

Gyilkossági ügy tárgyalásán kínomban egy trükkhöz folyamodtam - meséli egy védőügyvéd a barátjának.
- Tisztelt esküdtek! Most pedig be fog lépni az ajtón az áldozat, és maga fogja tisztázni az ügyet - mondtam.
Az esküdtek megdöbbenve meredtek az ajtóra, de persze nem történt semmi.
- Bocsássanak meg a kis trükkért - mondtam -, csak meg akartam mutatni Önöknek, hogy a szívük mélyén maguk sem hiszik, hogy gyilkosság történt.
Az esküdtek visszavonultak tanácskozni, majd végül mégis bűnösnek találták a vádlottat.
- De hát mind az ajtóra meredtek! - mondja a barát.
- Ők igen, de sajnos észrevették, hogy a védencem nem...

Két barát találkozik az utcán.
- Képzeld, megnősültem! - mondja az egyik.
- Tényleg? És kit vettél el?
- Jézus Máriát!
- Ne hülyéskedj már!
- De komolyan. Itt a fényképe, nézd meg!
- Jézus Mária!

Jogsit próbál szerezni a szőke nő, de vezetésből meghúzzák.

Ugyancsak szőke barátnője kérdezi tőle:
- De miért húztak meg?
- Hát hallod, nem is tudom, épp a körforgalomhoz értünk, ki volt írva, hogy 30.Én köröztem 30-szor, mégis meghúztak...

Mire a barátnője:

- Te és nem lehet, hogy mégsem 30-szor köröztél, hanem csak 29-szer?

2 horgász üldögél a vízparton. Az egyiknek a fél arca be van dagadva, a másiknak mind a két oldala dagadt.
A féloldalasan dagadt odaszól a másikhoz:
- Magának is a foga fáj?
- Nem, csak nem szeretem, ha a kukacok szétmásznak...

Betörő jár a nyugdíjas lakásában. A nyugdíjas felébred, elkezd ordibálni. A betörő csitítgatja:
- Nyugodjon meg, nem bántom csak a pénze kell.
- Ja, az más. Az nekem is kéne, keressük együtt!

Amit mindenképp érdemes tudni az operáról:

1. Az operában végig énekelnek. Ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra is, hálából rögtön meg kell tapsolni.
2. Az operák alaptörténete a következő: két kövér ember szerelmes egymásba és a végén egyikük vagy mindkettő meghal. Őket kell a leghangosabban megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.
3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplők gesztusaiból is kitalálható a történet:
- ha mellükre szorítják a kezüket, mint Lajcsi: szerelmesek,
- ha a plafonra néznek: boldogok,
- ha a padlóra: szomorúak,
- ha pedig a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel.
- a gonosz általában gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.
4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a férfiaknál mind a nőknél.
5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem kap pénzt az idióta
dalszövegekért.
6. A jó és a gonosz kövér nőket a ruhájukról lehet megkülönböztetni: a jó, kövér nőnek ugyanis általában jobban kivan a melle.
7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.
8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála előtt ne tudjon még tíz percet énekelni!

Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"