Egy középkorú nő ráncfelvarrást szavaz meg magának a születésnapjára. Ugyan 4000 dollárt fizet a műtétért, de úgy érzi, hogy megérte, nagyon szép, fiatalos lett.
Tesztelni akarja az eredményt, elmegy tehát a városba sétálni. Megáll egy újságos standnál, és vásárlás közben megkérdezi az eladót:
- Remélem, nem érti félre a kérdést, de hány évesnek tippel?
- Kb. 32 lehet. - jön a válasz.
- Pontosan 47 éves vagyok - válaszolja a nő boldog mosollyal.
Kicsivel később bemegy egy McDonaldsban, és ugyanezt a kérdést teszi fel a pénztáros lánynak.
- Úgy 29-re saccolom - válaszolja az.
- Nem, nem, én 47 éves vagyok.
Egyre jobban érzi magát a bőrében. Bemegy a bankba pénzt kivenni és nem tudja megállni, a tisztviselőt is megkérdezi:
- Mit gondol, hány éves vagyok?
- Talán harminc lehet - válaszolja.
Büszkén válaszol a nő:
- 47 vagyok, de nagyon kedves öntől.
A buszmegállóban egy öregúrral együtt várakoznak a buszra. A bácsinak is felteszi az ominózus kérdést. Az a következőt feleli:
- Hölgyem, én 79 éves vagyok és nagyon megromlott a látásom már. Azonban amikor fiatal voltam, egy bizonyos dologból teljesen pontosan meg tudtam állapítani, hogy hány éves egy nő. Szemtelenségnek fog hangzani, de az kell hozzá, hogy megengedje nekem, hogy megfogjam a mellét.
Abból teljesen pontosan meg tudom állapítani, hogy hány éves ön.
A nő körülnéz, az utca tök üres, ő meg nagyon kíváncsi, azt mondja hát:
- Az ördög vigye, miért ne?!
Az öregúr mindkét kezét becsúsztatja a nő blúza alá és tapogatni kezdi lassan, óvatosan. Pár perc múlva a nő nem győzi türelemmel:
- No, akkor meg tudja mondani, hogy milyen idős vagyok?
- Persze hölgyem, ön pontosan 47 éves.
- Hihetetlen!! Honnan a csudából tudja? - kérdezi a nő elképedve.
- Maga mögött álltam a McDonaldsban:P

Repülővel utaztunk, de a célállomás nem tudott fogadni, mert nagy vihar volt. Egy kisebb repülőtéren szálltunk le. Mindenki kiszállt a gépből, hogy egy kicsit megmozgassa magát. A kapitány hátra ment az üres gépben, de meglátta, hogy az egyik utas, egy vak ember, a helyén ül.
- Uram, ön nem száll ki? Egy órát fogunk itt várakozni. Jöjjön, kivezetem.
- Nem, köszönöm, jó nekem itt. De ha megsétáltatná a kutyámat, azt nagyon megköszönném.
És így történt, hogy meglátták az utasok a kapitányt, amint sötét napszemüvegben, egy vakvezető kutyával járkál a gép körül. Hirtelen mindenki más járatra akarta átcserélni a jegyét.

A templomban:
- Atyám, maga szerint igazságos az, ha valaki mások kárán pénzhez jut?
- Nem - feleli a pap.
- Akkor kérem adja vissza a pénzem, amit az esküvőm előtt adtam magának.

- Nem keresett senki, amíg vadászni voltam, drágám?!
- Csak a barátodnak a felesége, akivel vadászni voltál!
- És mit akart?
- Azt, hogy szegény férjét tegnapelőtt elütötte egy autó!

Meggyónt egy férfi, a pap feloldozza és rendel öt Miatyánkot penitenciának.
A férfi elköszön:
- Viszontlátásra atyám.
- Szervusz fiam.
- Viszontlátásra atyám!
- Szervusz fiam!
- Viszontlátásra atyám!
- Mondd fiam, te bolond vagy? Miért köszönsz el annyiszor?
- Látja atyám, háromszor köszöntem és már hülyének néz. Mit fog
szólni az Úristen az 5 Miatyánkhoz?

Két nő beszélget:
- Nem tudom, mit tegyek. Az én férjem annyira rendetlen, hogy azt el sem tudod képzelni. Minden holmiját szanaszét hagyja a lakásban, nem győzök utána pakolni.
- Tudok adni neked egy tanácsot:
Amikor összeházasodtunk a férjemmel, az első héten határozottan közöltem vele, hogy ha elővesz egy tányért vagy egy poharat, akkor használat után mosogassa is el, és tegye vissza a helyére.
- És bevált?
- Nem tudom, azóta nem láttam.

Szexuális téren egyre jobban össze vagyok hangolódva a feleségemmel.
- Tényleg?

- Igen. Például a minap mind a kettőnknek fájt a feje.

- Mindegy, hogy mit érsz el az életben! A gyászmeneted hossza úgyis az időjárástól fog függ!

Egy ember fölkeres egy válóperes ügyvédet, és kéri, hogy segítsen neki diszkréten elválni a feleségétől.
- Természetesen vállalom - mondja az ügyvéd -, de azért árulja el nekem, mit ért diszkrét lebonyolítás alatt?
- Azt szeretném, ügyvéd úr, hogy a feleségem ne tudja meg, mert különben agyonüt!

Az egyetemen a biológia szertárból kell a bemutató csontvázat átvinni a városi kórház oktatási részlegébe. A feladattal az egyik hallgatót bízzák meg, aki beülteti a csontvázat az anyósülésre, és nekiindul. Az egyik piros lámpánál aztán észreveszi, hogy a mellette álló autó vezetője döbbenten figyeli az "utast". A hallgató letekeri az ablakot, és azt mondja:
- Tudja, csak ide viszem, a kórházba!
Erre a másik:
- Hááát, szerintem kicsit elkésett!