A hentesnél áll a sor. Egy nő úgy gondolja, hogy jó alkalom egy kis ismerkedésre.
Odafordul a mögötte álló férfihoz:
- Kati vagyok, facér.
Mire a férfi:
- Béla vagyok, calonnáér’.

A feleség korholja a férjét:
- Tegnap még volt nálad 5 ezer forint, ma meg már nincs egy filléred se! Hová tetted a pénzt?
- Odaadtam egy öregembernek.
- Micsoda nagylelkűség, hogy csak úgy adakozol. És ismerted azt az öregembert?
- Igen, ő a csapos.

- Tudjátok, a bikám az utóbbi időben teljesen lekettyent. Csak ránézett egy tehénre, és majdnem összeesett. Aztán a doktor felírt neki egy orvosságot, azóta napi 5-6 tehén meg se kottyan neki.
A többiek csak ámulnak.
- A nemjóját, aztán miféle orvosság az?
- Tudja a fene, de olyan jó fahéjas íze van.

Egy szórakozott tanítónő köszön a villamoson az egyik utasnak. Majd kis idő múlva rájön, hogy nem is ismeri, és pirulva mentegetőzni kezd:
- Jaj, bocsásson meg, azt hittem, az egyik gyerekem apja!

Chuck Norris elszomorított egy Happy Meal menüt...

- Mi a hasonlóság egy elem és egy búvár között?
- Ha összekötöd a sarkát, mind a kettő lemerül!

Egy házaspár az első orvosi vizsgálatra viszi a gyermekét. A gyerekorvos áradozik nekik:
- Milyen gyönyörű ez a kisbaba!
Az anyuka azt feleli:
- Ugyan, doktor úr, biztos minden gyereknek ezt szokta mondani!
- Nem, csak amelyik tényleg szép. - mondja a doki.
- És azoknak, akik nem szépek?
- Nekik azt mondom: "Nahát, ez a kisgyerek, hogy hasonlít a szüleire!"

Egy hajókiránduláson egy idős hölgy áll a korlátnál, és erősen szorítja a fejére a kalapját, hogy ne fújja le a szél.
Egy szintén idősebb korú úriember illedelmesen megszólítja:
- Elnézést hölgyem, de talán nem vette észre, hogy ebben az erős szélben felrepült a szoknyája!
- Igen, tudom, - feleli a nő. - csakhogy muszáj mindkét kezemmel a kalapomat fognom.
- De hölgyem, mindene kilátszik!
- Igen, de amit ott lent lát, az már mind 84 éves, a kalapomat meg csak tegnapelőtt vettem!

Az angol, az ír meg a skót elhatározzák, hogy közös vacsorát szerveznek.
- Én hozom a húst! - mondja az angol.
- Én hozom a krumplit! - szólal meg az ír.

- Én pedig hozom a bátyámat! - szól közbe a skót.

Egy fazon stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az eső is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledő fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, kinyitja a jobb oldali ajtót és beugrik...
... megdöbbenve látja, hogy a kocsiban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább... első megdöbbenéséből felocsúdva - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, és ekkor veszi észre, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielőtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltűnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstől, főleg amikor a jelenet a következő kanyarnál megismétlődik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja. Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba...
A stoppos - aki ekkora már eléggé be van rezelve - félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltőállomásra. Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztő történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott férfi. Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Béla! Itt az a csávó aki beugrott a kocsiba amikor toltuk...