A kis Gazsival nem bírnak az iskolájában, így ki kell rúgni. A szülei nem tudják, mit csináljanak vele, így elküldik egy egyházi iskolába.
Láss csodát: az elkövetkező két hétben csak jó jegyeket hoz haza, még magatartásból is. Kérdezik is tőle:
- Fiam, hogy csinálod ezt?
- Háát.. Bemegyek az osztályba: a falon egy keresztre feszített fickó. Az étteremben ugyanez. Sőt, a tornateremben is. Gondoltam jobb lesz vigyázni, ezek nem viccelnek.

- Ecetet kérek!
- Sajnos nyuszika, mi nem tartunk ecetet, ez egy festékbolt.
- Mondom ecetet kérek!
- Nyuszika ez egy festékbolt!
- Jó, akkor mondom másképp, kérek egy pamacot!

Gyerekkoromban nagyon utáltam, amikor az esküvőkön a vén nyanyák csipkedték az arcom a következő szöveggel:

"Lehet, hogy te leszel a következő..."
Csak manapság hagyták abba, amióta ugyanezt csinálom nekik a temetéseken!

Az újdonsült feleség az első reggel 1 óra hosszat dolgozik a konyhában a reggeli elkészítésével. Aztán leül a férje mellé, és nézi, ahogy eszik. Amikor elfogyott minden a tányérról, az asszonyka megkérdezi:
- Nos, drágám, hogy ízlett a reggeli?
- Nem volt rossz, de a tojáshéjat kicsit apróbbra is összetörhetted volna.

Egy idős nő sétál az utcán. Egyszer csak elé ugrik egy cigány.
- Drága hölgyem, segítsen! 1000 forinttal megmentheti egy ártatlan ember életét.
- És ki az az ártatlan ember?
- Hogyhogy ki? Hát ön!

Kovácsné piszkálja szomszédját:
- Keressen már magának egy jóravaló férjet!
- Minek, van egy kutyám, egy macskám meg egy papagájom. Nekem ez bőven elég.
- Dehát ezek nem pótolhatnak egy igazi férjet.
- Dehogynem! A kutyám folyton morog, a papagájom folyton káromkodik, a macskám pedig folyton házon kívül tölti az éjszakát. Nekem ez éppen elég!

Kovács a kórházban élet-halál között lebeg. Hűséges neje egész éjjel mellette virraszt.
Reggel Kovács magához tér, révetegen bámulja a plafont egy ideig, majd int a feleségének, hogy hajoljon közelebb.
- Drága feleségem, te mindig mellettem voltál, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor megvertek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem odalett. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?
- Mit, kedvesem?
- Azt gondolom, hogy te nem hozol nekem szerencsét.