Egy ügyvéd elmegy kacsára vadászni. Lő is egyet, de a kacsa beesik egy magánbirtokra. A birtok tulajdonosa, egy öreg paraszt éppen ott kapálgat.
- Uram, legyen szíves, adja már ide azt a kacsát! - kéri az ügyvéd.
- Dehogy adom, az én földemre esett, tehát már az enyém! - mondja az öreg.
- Nana! Én egy nagyon jó ügyvéd vagyok, velem ne szórakozzon! Ha nem adja ide, akkor úgy beperelem, hogy mindenét elveszíti! - fenyegetőzik az ügyvéd.
- Várjon csak! Itt, vidéken a vitás ügyeket a "három rúgás törvénye" szerint rendezzük. Hajlandó így intézni a dolgot?
- Az mit jelent?
- Én kezdem. Maga megfordul, én meg háromszor jó fenékbe rúgom. Ha bírja, akkor cserélünk, és maga jön. Azé a kacsa, aki tovább bírja.
Az ügyvéd végigméri az öreget, és azt gondolja: "Ezt az öreget kirúgom a világból is, ennél egyszerűbben úgysem tudnám elintézni a dolgot."
Szóval, belemegy. Az öreg kezd. Nekiszalad, és egy akkorát rúg az ügyvédbe, hogy az beleremeg.
A második rúgás akkorára sikerül, hogy az ügyvéd az orrával felszántja a földet.
A harmadikra még a szeme is könnyes lesz.
Leporolja magát, és odafordul az öreghez:
- Na, forduljon meg, most én jövök!
Az öreg megpödri a bajszát:

- Jól van, feladom. Vigye a kacsáját!

A rendőr megállítja a szőke nőt:
- Jogosítványt, forgalmit, személyit kérek!
- Mi az a személyi? - kérdezi a szőke nő.
- Az egy olyan kis tárgy, hogyha kinyitja, akkor ott látja benne a saját képét.
Keresgél a szőke nő a táskájában, talál egy tükröt, belenéz, és látja benne magát, odaadja a rendőrnek. Nézi a rendőr, majd megszólal:

- Hát miért nem azzal kezdte, hogy kolléga?

Neandervölgyi ősember fia otthon megmutatja apjának a bizonyítványát, ami nem lett túl fényes.
Így az apa:
- Na fiam. Az, hogy megvágtak bölényvadászatból egy dolog, kicsi vagy még, nincs elég erőd. Majd felnősz a feladathoz. Az, hogy meghúztak barlangrajzból is, egy másik dolog. Ez készségtárgy, neked meg igen kevés dologhoz van készséged. Idővel majd ezt is megtanulod. De, hogy történelemből nem voltál képes megtanulni azt a tetves 3 oldalt!? Na, az már felháborító!

A papot megszólítja az egyik hívő:
- Atyám, Ön szerint helyes dolog más nyomorúságából hasznot húzni?
- Dehogyis fiam.
- Akkor kérem adja vissza azt a húszezer forintot, amit tavaly az esküvőnk előtt adtam Önnek!

Az idegorvos azt mondja a vizsgálat végén a betegének:
− Nézze uram, én most felírok magának valami enyhe nyugtatót, de az tenne igazán jót magának, ha bele tudna temetkezni a munkájába.
− Az nem megy, doktor úr!
− Miért is?!
− Mert betonkeverő vagyok...

Megy haza a részeg, de a nagy kábulatban eltéved.
Ahogy mászkál ide-oda, betéved a temetőbe.
Mivel nagyon sötét van, nem vesz észre egy frissen ásott sírhelyet, és elterül benne.
Az ütődéstől elveszti az eszméletét, és csak másnap reggel tér magához.
Nagy nehezen kimászik a sírból, és felkiált:
- Azannyát! Eljött a Feltámadás ideje, és én vagyok az első!

A vonat étkezőkocsijában az egyik utas a vacsora után alaposan beivott és nem talált vissza a fülkéjébe, ahol a cuccait hagyta.
A kalauz azonban a segítségére siet:
- Kérem, mondja meg nekem a fülkéje számát!
- Hukk... nem tudom...
- Nem emlékszik semmire, amiről felismerné a fülkét?
- Dehogynem! - ragyog fel az utas arca. - Az ablak előtt egy hatalmas rét volt és tehenek legeltek rajta... hukk...

Az öreg székely áll a pusztában a botjára támaszkodva, és nézelődik.
Arra megy az egyik falubelije.
- Mit csinál itt Áron bátyám?
- Gondolkodok fiam!
- Oszt a nyáj merre van, Áron bátyám?
- Hát éppen azon gondolkodom fiam...