Két idős asszony élénk beszélgetésbe merülve lépett be a liftbe. Egyikük hangosan mondja:
- Én egész életemben arról ábrándoztam, hogy de jó lenne egyszerre két férfival...
Hirtelen nagy csend lett, mindenki a nő felé nézett. Ő felnevetett és így folytatta:
- Az egyik megfőzne, a másik meg kitakarítana.

A cigány 5 kg hússal tér haza szokásos élelembeszerző körútjáról. A felesége rögtön ott terem.
- Te, aggyá mán egy kis húst, három napja nem ettem.
- Először igyál meg egy liter vizet. - megissza.
- No, Gazsi most mán ide azt a húst!
- Igyál meg először meg egy liter vizet.
- No most ma tényleg aggyá húst!
- Ha még egy liter vizet megiszol, adok. - nagy nehezen megissza.
- Te Gazsi, én mán nem is bírok enni.
- Látod, nem is éhes voltál te, hanem szomjas.

Egy csoport 2. és 3. osztályos gyerek megy a lóverseny pályára két tanítónő kíséretében, hogy tanuljanak a versenylovakról. Egy idő múlva a két tanítónő elhatározta, hogy itt az idő, hogy mindenki WC-re menjen. Az egyikük a lányokat vitte a női, a másik pedig a fiúkat a férfi WC-re, és kinn várta őket az ajtó előtt.
Egy kis idő múltán az egyik kisfiú kijött és panaszkodott, hogy egyikük sem éri el a piszoárt. Nem volt mit tenni, a tanítónő bement és mindegyiküket felemelte, hogy ne vizeljék le a nadrágjukat. Amikor éppen az utolsót emelte fel észrevette, hogy hatalmas méretű szerszáma van a többiekéhez képest. Próbált közömbösnek látszani, és így szólt:
- Te biztos a 4. elemiből vagy, ugye?
- Nem asszonyom, én a zsoké vagyok az 5. futamból.

Egy székely ember kiküldi a fiát vizet húzni a kútról. A gyerek jól meglendíti a gémet, de beleakad az ingujja és felrántja a magasba. Vergődik egy jódarabot, de nem szabadul, azért nekikezd erősen kiabálni:
– Idösapám! Idösapám, segítsen! Le fogok esni!
Az öreg nagy komótosan kiballag:
– No, aszt nincs elég hely?

A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezőt. Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A fenébe, hát nem elájult?

A legfrappánsabb ügyfélkezelés díját valószínűleg az ausztrál Ansett Airlines jegykezelőnője érdemelné ki az alábbi megoldásával:
Egy Ansett járat kimaradt Sydney repülőterén, mivel a légitársaság Boeing 767-es utasszállító gépe meghibásodott. Az utasokat gyorsan megpróbálták más járatokra áttenni, a főszereplő hölgy előtt is hatalmas, türelmetlen utasokból álló sor kígyózott. Ekkor egy ingerült utas előretört a sorban, lecsapta a jegyét a pultra, és felcsattant:
- Egy jegyet kérek a legközelebbi gépre, és ajánlom, hogy első osztályra adják!
A hölgy türelmesen válaszolt:
- Sajnálom, uram! Boldogan segítek Önnek, de előbb az itt sorban álló embereket kell elintéznem.
Az utast ez persze nem hatotta meg, hangosan, hogy mindenki hallja a sorban, megkérdezte:
- Hölgyem, tudja maga, hogy én ki vagyok?!
A nő elmosolyodott, majd gondolkodás nélkül a hangosbeszélő mikrofonja után nyúlt, és beleszólt:
- Figyelem! - kezdte, és a hangja visszhangzott a terminál egész területén. - A 14-es kapunál van egy kedves utasunk, aki nem tudja, kicsoda is ő. Ha bárki segíteni tud személyazonossága megállapításában, kérjük fáradjon a 14-es kapuhoz!
A sorban álló utasok hisztérikus röhögése közepette a dühös utas a fogait vicsorgatva odavetette:
- Kapja be!
A nő ezen sem ütközött meg, hanem mosolyogva válaszolt:
- Sajnálom uram, de ehhez is sorba kell állnia!

Tudósok végre megtalálták a gént, amely a szégyenlősségért felelős.
Nem volt egyszerű dolguk, mert két másik gén mögött rejtőzött!

A macska már napok óta idegesen járkál fel-alá az egérlyuk előtt, de eredménytelenül. Hirtelen eszébe jut, hogy mi lenne, ha ugatással próbálkozna a nyávogás helyett, mondván, hogy akkor előjön az egérke, mivel ahol kutya van, ott macska nem lehet. Így is tesz.
Kijön az egérke, és a macska e szavakkal nyalogatja a szája szélét:
- Hiába, nem árt néha egy idegen nyelvet tudni.

Egy részeg támaszkodik a hídon a korlátnak, és öklendezik.
Arra megy egy homokos, és megpaskolja a részeg fenekét.
- Helyes, csak kíméljük a kicsikét!

- Mondja bácsikám, miért ilyen soványak ezek a tehenek ezen a dús fűvü legelőn? - kérdezi az állatokat legeltető székelytől az arra járó turista.
- Hát bizony fiacskám, komoly oka van annak - feleli az öreg.
- Tudod, mióta eladtam mellőlük a bikát, csak nefelejcset esznek.