A férj autót vezetni tanítja a feleségét:
- Nem lesz semmi baj drágám, ha mindig figyelsz a táblákra és jelzésekre, főleg a lámpánál. Amikor zöldre vált, indulj el, amikor piros, állj meg, és amikor elsápadok, lassíts!

Mindig kenjük le magunkat naptejjel!

A rendőrségi továbbképzésen mondja az oktató:
- Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a balesetek 20%-át ittas vezetők okozzák, akkor mi következik ebből?
Az egyik rendőr jelentkezik:
- Az, hogy józanul vezetni nagyon veszélyes dolog!

Anyósom halálának természetes oka volt...
Összevesztünk, kizártam a házból, és megfagyott.

Egy kutya olcsóbb, mint egy feleség. Kevesebbet eszik és már bundája is van.

Elkapja két skinhead a cigányt.
- Itt egy dobókocka. Ha egytől ötig dobsz, akkor megverünk.
- És mi van, ha véletlenül hatost dobok? - kérdi reménykedve a cigány.
- Akkor újra dobhatsz.

Egy ifjú hölgy a kocsijával két autó közé szeretne beállni.
Nehezen megy neki a művelet, előbb a mögötte álló kocsinak koccan, majd az előtte álló autót sikerül meglöknie.
Egy rendőr mosolyogva nézi, majd így szól hozzá:
- Hölgyem, ön most parkolni szeretne, vagy csak biliárdozik?

A tanítónő a "tragédia" fogalmát szeretné megtanítani a gyerekeknek. Meg is kérdezi Pistikét, hogy tudna-e példát mondani a tragédiára. Pistike nem habozik:
- Hát például tragédia az, hogy a nagypapámnak döglenek a tyúkjai!
- Nem Pistike, tévedsz: ez valóban nagy baj, de nem tragédia! A tragédia az volna, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul elhalálozna! Érted?
Néhány hét múlva szakfelügyelő érkezik az iskolába, és a tanítónéni imponálni szeretne neki, ezért ismét előveszi a témát, amit már olyan jól elmagyarázott.
- Gyerekek, meg tudná nekem valaki mondani, mi a különbség a baj és a tragédia között? Pistike?
- A tragédia az, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul meghal. Az tragédia! De nem baj! A nagy baj az, hogy a nagyapámnak döglenek a tyúkjai.

Drága Vejem!
Tudom, hogy a válás óta nem hallottál felőlünk, de hosszas gondolkodás után szeretném elmondani, mennyire sajnálom hogy tönkrement a házasságod a lányommal.
Sajnos igazad van hogy otthagytad, most jöttem rá hogy valóban gyakran félrelépett, és semmi sem volt elég jó neki amit te csináltál.
Tudom, én sem voltam jó anyósod, nagyon sajnálom hogy soha nem tudtam befogni azt a nagy, mocskos pofámat, és mindenbe beleszóltam, de csak azért, mert segíteni akartam.
Igazad volt, mégsem volt jó ötlet, hogy hozzátok költöztem, és mozdulni sem tudtatok miattam, azt is nagyon sajnálom, hogy úton-útfélen csak téged ócsároltalak.
Ez úton szeretnénk mindketten bocsánatot kérni, rájöttünk, hogy nálad szorgalmasabb, dolgosabb, rendesebb embert nem hordott még a hátán a föld.
Most, így 10 év távlatából mégiscsak te vagy az az ember, aki férjül kívánnék az egyetlen lányomnak. Remélem a közben eltelt idő megszépítette az emlékeidet, lecsillapodott benned a harag.
Tudom, ennyi idő után nehéz újrakezdeni, de mindketten örülnénk neki, ha néha meglátogatnál minket, talán újra fellángol köztetek a régi szerelem.

Nagyon várjuk hogy jelentkezz.

Csókol: szerető anyósod

Ui.: Gratulálunk a lottónyereményedhez !!!

- Tasziló, kéhem! Most, hogy nagykohú lett a fiúnk, itt az ideje, hogy felvilágosítsa - mondja Anasztázia grófnő.
- De csak nagyon tapintatosan, káht ne tegyen az éhzékeny lelkében! Legjobb lenne valami példázattal, mondjuk a méhecskékkel meg a virágokkal.
A vasárnapi ebéd után Tasziló félrehívja a fiút:
- Ugyebáh fiam, péntek esténként bemegyünk a váhosba?
- Igen papa.
- És olyankor legtöbbszöh egy pihoslámpás házba is elmegyünk?
- Úgy van, papa.
- Nos kéhlek, amit mi ott a lánnyokkal csinálunk, na, ugyanazt csinálják a méhecskék és a virágok...