Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle egyszer Franciaországban töltötte nyári szabadságát. Amikor hazafelé utazott, Párizsban beszállt egy bérkocsiba.
- Hová vihetem, Mr. Doyle? - kérdezte a kocsis.
- Elnézést, ismerjük, hogy tudja a nevem? - kérdezte a meghökkent író.
- Nem, uram még sosem. Viszont olvastam az újságban, hogy Marseillesben töltötte a szabadságát, és hát ez az a hely, ahol a Marseillesből érkezők szoktak kocsit fogni.
A napbarnított bőre azt sugallta, hogy éppen vakációról tér haza. A ruhája alapján egyből látni Önön, hogy angol és nem francia. Ezeket a részinformációkat összerakva végül arra a következtetésre jutottam, hogy Ön csakis Sir Arthur Conan Doyle lehet.
- Ez fantasztikus. Ön olyan vaslogikával rendelkezik, mint az általam kitalált Sherlock Holmes! - lelkendezett az író.
- Ugyan, ez azért túlzás - szerénykedett a taxis. - Az is sokat segített, hogy az egyik bőröndjén ott volt a neve.

- Kedves mester! Nem lesz nagyon vékony ez a fal? - kérdezi a megbízó.
- Dehogy uram! Jön még rá a tapéta!

A háziorvos a bolt előtt találkozik az egyik betegével.
- Ejnye, ejnye, Gábor bácsi! - magának szigorú fekvést írtam elő - dorgálja az orvos a páciensét. Mondja, mindenáron tüdőgyulladást akar szerezni?
- Dehogy doktor úr, csak néhány üveg sört.

Egy orvosnak viszonya van egy férjes asszonnyal, és a nő terhes lesz.
Amikor megszületik a baba, az orvos azt mondja a nőnek:
- Van egy ötletem. Épp most operáltam egy papot a másik szobában sérvvel. Mire felébred, odateszem neki a bébit, és azt mondom neki, hogy az övé.
Úgy is tesz. A pap felébred, és az orvos mondja neki, hogy csoda történt, és egy bébit operált ki a hasából. A pap nagyon hitetlenkedik eleinte, de aztán hazaviszi a gyereket és felneveli.
Mikor a gyerek 16 éves lett, a pap odahívja magához:
- Fiam, valami nagyon fontosat kell neked elmondanom.
- Micsodát? - kérdezi a fiú.
- Itt az ideje, hogy megtudd, hogy nem én vagyok az apád.
- Nem vagy az apám? - néz rá a gyerek csodálkozva.
- Nem fiam. Én az anyád vagyok. Az apád a püspök úr.

Két rendőr találkozik az utcán. Az egyik megkérdi:
- Mondd, miért dörzsölöd a kezedet?
- Mert nagyon fázik.
- Akkor miért nem teszed zsebre?
- Nem fér bele, ott a kesztyűm :(

- Megnézhetlek meztelenül? - kérdezi a srác a lánytól.
- Jó, nem bánom, de nem fogsz fázni?

A fiú hazatelefonál. Az anyja veszi fel a kagylót.
- Anyu, megnősülök!
- Drága fiam, ez nagyon jó hír! Annyira örülök!
- Csak tudod, a menyasszonyom néger.
- Semmi baj! Mi apáddal nem vagyunk rasszisták.
- Meg aztán van négy gyereke.
- Csodálatos! Apáddal szeretjük a gyerekeket.
- Az is gond, hogy nincs hol laknunk.
- Mindössze ennyi a probléma? Költözzetek be hozzánk a meghitt,
egyszobás
lakásunkba.
- És hogy fogunk ott mindannyian elférni?
- Ti a gyerekekkel a szobában, apád meg berendezkedik majd a spájzban.
- És te, anyu?
- Hát fiam, én most leteszem a kagylót és felakasztom magam.

Hadgyakorlaton kiküldenek egy katonát az ellenség vonalai mögé, hogy álcázza magát, és jelentse az ellenséges csapatmozgásokat. Rendben megy is a dolog, ám egyszer csak az őrszem feladja álcázott megfigyelőhelyét, és elkezd ugrálni. El is kapják, győz az ellenség.

Később a parancsnoka felelősségre vonja az őrszemet.
- Egy fatörzsnek álcáztam magam - mentegetőzik a katona.
- Nem is volt semmi gond, bár először egy csapat galamb telepedett rám, aztán meg egy kutya lepisilt.
Utána azonban két mókus futott fel a nadrágszáramon, és azt véltem hallani:

"Te, az egyiket együk meg most, a másikat tegyük el télire!"

Na, ezt már nem bírtam!

A nyuszika, és a medve sétálnak az erdőben. Egyszer csak előbukkan egy jó tündér.
- Teljesítem három kívánságotokat, mert ma jó kedvem van.
- Nyuszika, én kívánok kettőt, mert én vagyok a nagyobb és az erősebb.
- De miért? Ez nem ér!
- Nyuszika... - förmed rá a medve a nyúlra.
- Jól van, jól van, akkor kívánj te kettőt... De ez akkor sem igazságos...
- Tehát jó tündér, kívánok tíz gyönyörűséges medvelányt!
Mind a tíz gyönyörűséges medvelány ott terem a medve előtt.
- Még kérek tíz gyönyörűséges medvelányt!
Ez a kívánsága is teljesül a medvének.
- Na nyuszi, te mit kívánsz?
- A medve legyen buzi!

- Te, engem mindig kizár az asszony a lakásból, ha részegen megyek haza... Mit tegyek, nincs valami ötleted?
- Én azt szoktam csinálni, hogy bekopogok, levetkőzöm, beadom a ruháimat az ajtón, és nincs az az asszony, aki hagyná, hogy a férje meztelenül ácsorogjon az utcán.
- Rendben, kipróbálom...
Legközelebb mikor találkoznak, megkérdi a másik:
- Nos, bevált a tervem?
- Hát, csak részben...
- Hogyhogy részben?

- Bekopogtam, levetkőztem, beadtam a ruháimat az ajtón, az becsukódott, ám ekkor hirtelen bemondta egy hang: "Deák tér következik..."