- Pistike, hogy hívják a kutyádat?
- Egyiptom.
- Miért éppen így?

- Mert minden szobában hagy egy piramist...

- Na gyerekek, aki ma helyesen válaszol az első kérdésemre, az egyből haza is mehet!
Móricka mindjárt kap a lehetőségen és gyorsan kivágja a táskáját az ablakon.
- Móricka, mit csináltál?!

- Kidobtam a táskám az ablakon... viszont látásra!

Meggyónt egy férfi, a pap feloldozza és rendel öt Miatyánkot penitenciának.
A férfi elköszön:
- Viszontlátásra atyám.
- Szervusz fiam.
- Viszontlátásra atyám!
- Szervusz fiam!
- Viszontlátásra atyám!
- Mondd fiam, te bolond vagy? Miért köszönsz el annyiszor?
- Látja atyám, háromszor köszöntem és már hülyének néz. Mit fog
szólni az Úristen az 5 Miatyánkhoz?

- Miért tesz minden este lefekvés előtt a rendőr az éjjeliszekrényre egy vízzel teli és egy üres poharat?
- Mert vagy szomjas lesz, vagy nem.

- Pista bá, hogy legelnek ma a tehenek?
- A fehérek jól.
- És a barnák?
- Azok is.
- És mennyi tejet adnak?
- A fehérek sokat.
- És a barnák?
- Azok is.
De mondja Pista bá, mért mondja először a fehéreket és a barnákat csak utána?
- Mert a fehérek az enyémek.
- És a barnák?
- Azok is.

Egy férfi a bíróságon...
- Az ön tette minden kritikán aluli. Ahhoz, hogy az esküdtszék ne életfogytiglanit adjon önnek, nagyon meggyőző magyarázatot kell adnia.
- Tisztelt bíró úr, az én feleségem olyan buta volt, hogy egyszerűen nem tudtam magamat kontrollálni és kidobtam az ablakon.
- Az ön magyarázata nem elég, és ha azt szeretné, hogy még azelőtt elítélnék az esküdtek, hogy befejezi a mondandóját, hát jobban teszi, ha hihetőbb magyarázatot ad.
- Akkor elmesélem... Egy tízemeletes házban lakunk a legfelső emeleten. A földszinten egy törpe család lakik. A szülők egyméteresek, a gyerekek 12 és 14 évesek, 70 és 90 centi magasak. Azon a napon azt mondtam a feleségemnek:
"Borzalmas lehet törpének lenni. Szegény család, mind ilyen kicsik."
"Igen," mondja a feleségem, "igazi pireneusiak."
"Pigmeusokat akartál mondani..."
"Nem, pigmeus az, ami az ember bőre alatt van, amitől szeplős leszel."
"Az pigment..."
"Hagyjál már... A pigmentre a rómaiak írtak."
"Drágám, az pergamen."
"Hogy lehetsz ilyen kulturálatlan? Pergamen, amikor egy író publikálja írása egy részét."
Bíró úr, elképzelheti, hogy itt nyeltem egyet, és hogy ne folytassam a beszélgetést, fogtam egy újságot és elkezdtem olvasni. Alig helyezkedtem el a kedvenc fotelomban, mikor a feleségem mellém állt egy könyvvel a kezében és azt mondja:
"Nézd, ez az amit egy író ír és könyv a neve, ha nem ismernéd még. Vedd és olvasd a "Pompadúri márkízát"!" Kezembe vettem a könyvet és mondtam:
"Drágám, ez egy francia nyelvű könyv "Marquise de Pompadour", ne próbáld lefordítani a címét."
"Ez szép... Te adsz nekem francia leckéket, mikor engem egy egyetemi vektor tanított!"
"Annak nem vektor a neve, hanem lektor!"
"Nem vagy normális, Lektor egy ókori görög hős volt."
"Az Hector volt és trójai..."
"Hector egy területi mértékegység, te idióta!"
"Az hektár, drágám."
"Nagyon meglep a kulturálatlanságod. Hektár az istenek itala."
"Az nektár - mondom én nagyot sóhajtva."
"Fogalmad sincs neked, én tudom biztosan, még egy dal is volt amit két barátnő duóban énekelt."
"Nem duónak mondják, hanem duettnek."
"Már kezdesz idegesíteni, hogy vagy ennyire begyepesedett?"
Bíró úr, itt elfeketedett minden előttem, nem tudtam uralkodni magamon és kidobtam az asszonyt az ablakon.

A teremben csend... a bíró nagyot csap a kalapáccsal és azt mondja:
- Ön szabad, önvédelem volt. Én már Hektornál kidobtam volna.

A férfi elmegy az orvoshoz.
- Doktor úr baj van. A feleségem tovább bírja mint én.
- Itt van ez a piros por, ezt használja.
Két hét múlva megint megjelenik a pacák.
- Doktor úr baj van. A feleségem még mindig tovább bírja mint én.
- Itt ez a kék por, ezt használja.
Újabb két hét múlva megint jön a férfi.
- Doktor úr, a feleségem még mindig tovább bírja.
- Itt ez a fehér por, ezt vegye be.
Megint visszajön a pasi, hogy két hete nem lankad a cerka.
- Ja kérem, a gipsz az gipsz.

Kezdetben vala a semmi. Majd az Úr mondá: "Legyen világosság!" - s továbbra is vala a semmi, de már látni is lehetett azt.

- Képzeld, az egyik barátom egy különleges banán-diétán van.
- És sokat fogyott már?
- Nem igazán, viszont egész jól mászik már fára.

A nagymama bemegy az iskolába.
- Tanár úr, láthatnám az unokámat?
- Az lehetetlen hölgyem.
- De miért?
- Mert egy órával ezelőtt engedtem el az ön temetésére!