A székely kaszál a mezőn. Egyszer csak látja ám, hogy futva érkezik a falu felől a fia. A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjék rögvest haza, mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek édesanyámmal a dunyha alá.
A székely kezében megáll a kasza, megvakarja a fejét, és elgondolkodva így szól:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj.

Két középkori lovag megy az úton. Elérnek egy hídhoz, de látják, hogy az leszakadt.

Tanakodnak, mitévők legyenek.

Meglátnak egy öreg varázslót, akinek a lába egy nagy kő alá szorult.

- Ha kiszabadítotok, és enni, inni adtok, akkor teljesítem egy kívánságotokat.

Úgy is lett, a lovagok kiszabadították, enni, inni adtak az öregnek, majd jött a kívánság.

- Csinálj nekünk egy hidat.

- Öreg is vagyok, a hátam is fáj, de tessék.

És ezzel az öreg lement hídba.

Tegnap nagyon megrémültem, amikor láttam a tévében egy fantomképet a környékünkön garázdálkodó betörőről.
Tényleg ilyen öregnek nézek ki az életben is?

A plébánia házvezetőnője bemegy a plébános irodájába.
- Plébános úr! Meghozták a mise borunkat.- mondja.
- Nem jól mondod Rozika, ugyanis a mise borból te nem ihatsz azt csak én használom. Úgy kell mondani, hogy "plébános úr meghozták a mise borát."
- Jól van! Azonkívül meghozták a plébános úr tűzifáját.
- Ejnye, ejnye! Már megint nem jól mondod Rozika. Úgy kell mondani, hogy "plébános úr meghozták a
tűzifánkat." Ugyanis a tüzelő mindkettőnknek meleget ad, tehát mindketten használjuk.
Most már megértetted?
- Igen megértettem ! - bólint rá Rozi.
- Van még valami ? - kérdi a plébános.
- Igen. A plébános úr elfelejtette begombolni a nadrágját és most a plébános úr nadrágjából kilátszik a pöcsünk!

Hatalmas tömeg van a buszon, de mégis, az összes utas az ajtók közelében szorong, pedig a busz belseje szinte üres. Ekkor megszólal a sofőr:
- Megkérném az összes csinos, okos női és jóképű férfi utasunkat, hogy húzódjanak a busz belsejébe, hogy legyen helye az összes buta, rusnya utasnak az ajtók mellett.

A finn háború után egy angol újságírónőt Finnországba küldenek, hogy készítsen riportot a leszerelő katonákkal. A riporternő több katonát is megállít az utcán, és a háborúról kérdezi őket. Megszólít egy szembejövő fickót:
- Elnézést, maga is kint volt a fronton?
- Igen, múlt héten értem haza.
- És mit csinált legelőször, amikor hazaérkezett?
- Azonnal megdöntöttem a feleségemet.
A fiatal újságírónő kicsit elpirult ettől, és próbálta másfelé terelni a témát.
- De amikor ezen túl volt, akkor mit csinált még?
- Még egyszer jól megdöngettem az asszonyt.
- Jó-jó, de mindezek után mi volt az első dolga itthon?
- Hát, lecsatoltam a síléceimet és letettem a hátizsákomat.

Egy férfi telefonált be a kívánságműsorba:
- Szeretném kérni A TIBITŐL A LÖTYÖGŐT!
A műsorvezető hirtelen nem tudta, hogy miről is lehet szó, de aztán sikerült kitalálnia, hogy a kért szám: ATB-től a Let You Go!

Egy ember fölkeres egy válóperes ügyvédet, és kéri, hogy segítsen neki diszkréten elválni a feleségétől.
- Természetesen vállalom - mondja az ügyvéd -, de azért árulja el nekem, mit ért diszkrét lebonyolítás alatt?
- Azt szeretném, ügyvéd úr, hogy a feleségem ne tudja meg, mert különben agyonüt!

A feleség a férjének:
- Édesem, meg kell neked gyónnom valamit. Én színvak vagyok !
- Nem baj kedvesem, én se szegedi vagyok, hanem szenegáli...

- Ha tényleg találta ezt a gyűrűt, miért nem adta le a rendőrségen? - mondja a bíró a vádlottnak.

- Mert bele volt vésve, hogy: "örökké a tiéd".