Óvodában a gyerekek beszélgetnek.
- Neked mi a jeled?
- Pillangó.
- Miért?
- Mert amikor még az anyukám hasában voltam, rászállt egy pillangó. Hát ezért.
- És neked mi a jeled?
- Vízcseppecske.
- Miért?
- Mert amikor még az anyukám hasában voltam, ráesett egy vízcsepp. Hát ezért.
- És neked mi a jeled?
- Z-z... zóóón... gora..

- Pistike, mi szeretnél lenni, ha majd nagy leszel?
- Katona!
- De hiszen azokat bármikor lelőheti az ellenség!
- Akkor ellenség szeretnék lenni!

Egy orosz üzembe ellenőrzés érkezik Moszkvából, az ellenőrzés vezetője kérdi az egyik munkást:
- Mondja csak elvtárs, ha megiszik maga fél deci vodkát, tud azért még dolgozni?
A munkás erre : Miért ne, persze, hogy tudok még dolgozni.
- És ha megiszik fél literrel?
- Természetesen, tudok még akkor is...
- És ha megissza az egész üveget?
- Miért, most talán nem dolgozom?

- Fiam, mi akarsz lenni, ha nagy leszel?
- Kertész.
- Kertész? Miért pont kertész?
- Akkor medencés fiú.
- Az meg miért szeretnél lenni?
- Akkor pizzafutár.
- Te qrva kölyök, megtaláltad a pornóvideókat, mi?

A tanítónő a "tragédia" fogalmát szeretné megtanítani a gyerekeknek. Meg is kérdezi Pistikét, hogy tudna-e példát mondani a tragédiára. Pistike nem habozik:
- Hát például tragédia az, hogy a nagypapámnak döglenek a tyúkjai!
- Nem Pistike, tévedsz: ez valóban nagy baj, de nem tragédia! A tragédia az volna, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul elhalálozna! Érted?
Néhány hét múlva szakfelügyelő érkezik az iskolába, és a tanítónéni imponálni szeretne neki, ezért ismét előveszi a témát, amit már olyan jól elmagyarázott.
- Gyerekek, meg tudná nekem valaki mondani, mi a különbség a baj és a tragédia között? Pistike?
- A tragédia az, ha a mi nagy vezérünk, Kádár elvtárs hirtelen és váratlanul meghal. Az tragédia! De nem baj! A nagy baj az, hogy a nagyapámnak döglenek a tyúkjai.

Egy parasztbácsi sétál a Hortobágyon...
Már nagyon szomjas, egyszer csak meglát egy kutat. Odasiet, felvesz egy kavicsot és beledobja, de nem hallja, hogy hol az alja. Erre megfog egy fadarabot, beledobja, de most se hallja, hogy hol az alja.
Már nagyon ideges és rettentő szomjas, ekkor meglát egy nagy üllőt és beledobja, de még mindig nem hall semmit. Ekkor hátranéz és látja, hogy egy kecske rohan felé és fel akarja öklelni.
Az öreg félreugrik, a kecske pedig beleugrik a kútba. Ezt nagyon nem érti szegény öreg, de ekkor jön egy ember és megkérdi az öreget, hogy nem látott-e erre egy kecskét. Erre a bácsi:
- Dehogynem! Épp az előbb ugrott bele a kútba.
Erre a férfi:
- De hát az lehetetlen! Egy nagy üllőhöz volt kikötve!

Miért van több ember, mint majom?
- Mert az ágyban könnyebb kefélni, mint fent a fa tetején.

A férj megtudja, hogy a feleségének viszonya van valakivel. Nem akarja elhinni. Egyszer aztán korábban megy haza, és ott találja az ágyban az asszonyt a legjobb barátjával. Rájuk néz és összecsapja a kezét:

- Nem értelek, drága barátom! Nekem kötelességem. De te…???

- Ha a kabátod összes zsebében találsz egy-egy ezrest, akkor mire gondolsz?
- É arra, hogy ez biztos, hogy valaki másnak a kabátja!

A székely gyerek a szomszéd faluba jár udvarolni. A falu nincs túl közel, ezért egyik nap mondja az apjának:

- Édösapám, oszt mi vóna, ha kőccsönadná nekem a biciglijét? Ígérem, hogy nem esik bántódása.

- Jóvan fiam, viheted, de itt ez a doboz vazelin és ha meghallod, hogy megdördül az ég, akkor abban a pillanatban rohansz és bekened vele, mer ha egy rozsdafoltot meglátok rajta, a fejedet széjjelvágom!
- Úgy lesz édesapám!

El is megy a gyerek a bringával a lányhoz. Aztán telik-múlik az idő, benyomják a vacsorát is a lány családjával. A kaja végeztével megszólal a lány apja:

- No, akkor aki előbb megszólal, biz az fog mosogatni.
Kemény játék, de senkinek nincs kedve azt a sok koszos tányért, meg zsíros fazekat simogatni így, hát ülnek csendben egy darabig.

Egyszer csak a fiú gondol egyet, felkapja a csajszit, felcsapja az asztalra és irgalmatlanul elkezdi döngetni.
A papa húzza a száját, vörösödik a feje, de nem szól semmit. Na megvolt a dolog visszaülnek szép csendben.
Ülnek még vagy fél órát, mire a gyerek megint gondol egyet, felcsapja a mamát is az asztalra, megdöngeti rendesen azt is.
A fater feje már majd szétmegy az idegtől, remeg mint a kocsonya, de meg nem szólal.
Visszaülnek megint, egyszer csak megdördül az ég! A gyerek előkapja a vazelint, mire a papa:

- Na jól van fiam, majd én mosogatok!