Egy székely házaspár a lefekvéshez készülődik.
Az öreg kimegy az udvarra, majd 3 perc múlva visszajön, de tiszta nedves a nadrág szára.
Az asszony megkérdi:
- Esik?
Mire az öreg:
- Nem, fúj!

Az új tanárnő elé jóképű legényt küldenek a vasútállomásra. Felrakják a csomagokat a szekérre, a csinos tanárnéni a legény mellé ül a bakra. A falu szélén a legelőn egy bika éppen közösül a tehénnel. A városi tanítónőt lenyűgözi a látvány, s azt kérdezi a legénytől:
- Honnan tudja a bika, hogy, izé, szóval, hogy mikor alkalmas a pillanat?
- Elárulja azt a nőstény illata.
Hajtanak tovább, most egy csődört és egy kancát látnak hasonló helyzetben.
- És a csődör honnan tudja? - kérdi a kíváncsi nő.
- Neki is a nőstény illata árulja el, ahogy a birkáknak és a kutyáknak is.
Megérkeznek a szálláshoz, lepakolnak, a fiú búcsúzik:
- Hát minden jót!
- Köszönöm a fuvart! - mondja a tanítónő. - És majd látogass meg egyszer... majd ha már elmúlt a náthád.

A rövid hollywood-i házasságokra alapozva egy helyi ékszerüzlet mérföldekkel megelőzte konkurenseit új ötletével.
Náluk ugyanis, már bérelni is lehet a jegygyűrűket!

Grün visszatér a másvilágról. Első útja Moszkvába vezet a főtitkárhoz.
- Főtitkár úr, van önnek egy rossz hírem. Van Isten.
- Itt van 100.000 rubel, csak ne tudódjon ki! - feleli a főtitkár.
Grün felül a Vatikánba tartó gépre, odamegy a pápához.
- Exelenciás uram, most jövök a másvilágról, van önnek egy rossz hírem. Nincs Isten.
A pápa rémülten néz. Itt van egy 200.000 dollár, csak ne tudódjon ki!
Grün felveszi a pénzt majd Washingtonba repül odamegy az elnökhöz.
- Elnök úr, most jövök a másvilágról, van egy rossz hírem. Van Isten, de néger!

Hoffmann Rózsa elmegy a fodrászhoz.
Amikor belép, a fodrász felkiált:
- Jó napot kívánok, államtitkár asszony! Milyen frizurát parancsol?
- Hát maga ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem fodrásznak.
Kész a frizura, az államtitkár megy haza taxival, ahogy beszáll, a taxis így szól hozzá:
- Jó napot kívánok, államtitkár asszony! Hová lesz a fuvar?
- Hát maga is ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem taxisnak.
Hazaérnek, kiszáll a taxiból, odamegy hozzá egy rongyos koldus:
- Jajj, aranyos, drága államtitkár asszony! Adjon egy pár forintot, otthon éhen hal az asszony meg a gyerekek.
- Ember, csak azt ne mondja, hogy maga is tanár volt!
- Jaj, dehogy, drága államtitkár asszony! Én még mindig tanár vagyok, csak most lyukasórám van...

- Mi az, hogy leánykereskedő? - kérdi Kovácsné újságolvasás közben a férjétől.
- Olyan ember, aki nőket ad el szerelmi célokra.
- Például engem is eladna, ha a markába kerülnék?

- Na de drágám, ne keverd össze a régiségkereskedővel.

Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott vidámkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel.
Szépen kivárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy Viagrát a pálinkájába.
Az öreg komótosan felhajtja. Egy kis idő elmúltával kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja.
Kérdezik tőle:
- Mi történt magával bátyám?
- Kimentem, elővettem, hát láttam, hogy nem az enyém, és visszatettem.

Egy borostás alak bemegy a munkaközvetítőbe.
- Jó napot, munkát szeretnék.
- Kérem meséljen magáról röviden...
- Nemrég szoktam le a piáról, és csak érettségim van. Mit tudna ajánlani?
- Lenne itt egy könnyű munka sok szabadidővel, de kevés fizetéssel.
- Hú, az nem jó, mert ha sok szabadidőm marad, akkor megint elkezdek inni. Nincs valami más?
- Hát kérem, van egy másik, ott éjjel-nappal gürcölni kell, de sokat is fizet.
- Az se jó, mert ha sok pénzem lesz, eliszom az egészet.Olyan nincs, hogy rengeteget kell melózni, és kevés a fizetés?
- Természetesen van olyan is, de ahhoz már diploma kell.

- Doktor úr, ettem egy dobozból, amire rá volt írva, hogy "mérgező".
Most meg fogok halni?
- Persze, hiszen attól mindenki meghal!
- Mindenki????! Úristen, mit tettem...?

- Nézd drágám - magyarázza a rajtakapott, hűtlen férj a feleségének -, ezt meg kell értened. Olyan ez, mint a gramofon, néha lemezt kell cserélni...
- Elhiszem - feleli az asszony -, csak azt nem értem, hogy akkor te miért őrjöngsz, ha én meg néha tűt akarok cserélni?