- Az én vejem áldott jó ember! - dicsekszik az anyós a vendégeknek - Mindenhová elvisz, ahova kérem...
A vő idegesen teszi hozzá:

- Ez igaz. De a drága mama sajnos mindenhonnan visszatalál.

Két barát beszélget:
- Hallottam meghalt az anyósod. Őszinte részvétem.
- Köszönöm barátom.
- És mikor lesz a temetés?
- Nem lesz temetés, úgy döntött a család, hogy elhamvasztjuk.
- Értem, persze ez egy korszerűbb és praktikusabb temetkezési forma. Na és mikor helyezitek el az urnát?
- Mi nem helyezünk el semmiféle urnát.
- Akkor mit csináltok a halott poraival?
- Beleteszem egy homokórába, hadd dolgozzon a vén boszorka!

Egyszer Sándor leül az anyósával beszélgetni.
A beszélgetés során Sanyi, hogy csillapítsa a haragos anyóst gondolja, mond egy jó bókot.
- Mama de hát maga olyan gyönyörű mint egy csillár.
Mire a mama:
- Ó köszönöm fiam tudom én azt.
Erre Sanyi:

- Csak kár, hogy nem lóg!

- Hallom, meghalt az anyósod. Hány éves volt?
- Nyolcvannyolc.
- Az elméje még ép volt?
- Az csak holnap fog kiderülni, ha felbontjuk a végrendeletét.

A híres séfet megdicséri az anyósa:
– Fiam, ma különösen jól sikerült a gombapaprikásod. Honnan szerezted ezt az új receptet?
– Nos egy detektívregényben olvastam…

A bíróságon a bíró?
- Miért nem segített, amikor látta hogy a gyilkos ki akarja lökni az anyósát az ablakon?
Vádlott:

- Mert láttam, hogy egyedül is boldogul vele!

Anyós az új vejéhez:

-Hát fiam, most, hogy benősültél hozzánk, 3 dolgot jegyezz meg, ha nem akarsz velem összeveszni:
1. Ha rendesen van a kendő a fejemen, akkor bátran szólhatsz hozzám.
2. Ha kicsit hátrébb van tűrve, akkor már óvatosan szólj, ha jót akarsz.
3. Ha a kontyom alatt van a kendőm, ne is szólj semmit.

Erre azt mondja a vő:

- Mama, ha már így szóba hozta, a békés egymás mellett élés szabályait, maga is jegyezzen meg három dolgot.
1. Reggel, ha felkelek, megiszok 2 deci pálinkát, éhgyomorra,
2. Ezután megeszek 6 tojásból rántottát
3. Majd a rántottát leöblítem 1,5 liter vörösborral. Utána már a tökömet se érdekli, hogy hogyan áll a maga fején a kendő.

A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
- Kovács honvéd, álljon fel! - mondja az őrmester.
- Elmondom magának, mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Kovács honvéd, maga de megváltozott. Na érti miről van szó?
- Igen. - mondja Kovács.
- Akkor most mondja vissza! - szólítja fel az őrmester.
Kovács belekezd:
- Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej, őrmester úr! Maga semmit sem változott!

- Drágám! Tudom, hogy ragaszkodsz hozzá, de elég zavaró, hogy édesanyád már 10 éve itt lakik velünk.
- Az enyém? Azt hittem, a tied!

Az anyós már régóta az ágyat nyomja súlyos betegségével. Hazaérkezik a férj és elkezd méretet venni róla, amint az ágyban fekszik.
- Mit csináltok?! Valami új ruhát vesztek nekem? - kérdi a beteg.
- Persze. Miből szeretné anyuka? Tölgyfából vagy mahagóniból?