Feleség mondja a férjének:
- Nézd szívem, hogy háborog a Duna!
- Persze, mert most dobtam bele a süteményt, amit anyád sütött!

- Elnézést kedves uram, de kinek a sírjára hozta ezt a szép csokrot?
- A nemrég elhunyt feleségemet gyászolom. És Ön kit sirat, ha szabad kérdeznem?
- Én a megboldogult anyósomat.
- Hááát, az se rossz!

- Mama, ebből a levesből háromszor ennyit kellett volna főznie.
- Miért mondod fiam, annyira ízlik?
- Nem, hanem akkor eltalálta volna, hogy mennyi só kell bele.

- Édesem, miért vágtad le a kutya farkát?! - kérdi a feleség a férjét.
- Nekem ne csóválja itt az a dög, amikor anyád jön!

Egy feldúlt férfi bemegy a temetkezési vállalkozóhoz:
- Szeretném elhamvasztatni az anyósomat.
- Semmi gond, holnap ideszállítjuk.
- Nem kell, itt áll kint a kapuban.

- Képzeld, a falióránk leesett a falról! Ha egy másodperccel hamarabb történik, pont az anyósom fejére zuhan!
- Ez a rohadt óra mindig is késett!

Anya és lánya beszélgetnek...
- Hallom váltok lányom!
- Igen mama.
- Nő van a dologban?
- Igen mama.
- És ki az a nő?
- Hát, te mama.

- Haver, te hiszel a kísértetekben?
- Á hagyd, azok nem léteznek!
- Hogy lehetsz ilyen biztos a dologban?
- Nézd, az anyósom már 3 éve halott. Ha lett volna rá módja, hogy engem kísértsen, már biztos megtalálta volna!

Kovács már nagyon unja, hogy állandóan parancsolgat neki az anyósa. Az egyik nap úgy dönt, hogy erélyes lesz vele. Hazamegy és kiabálni kezd:
- Ki az úr a házban?
Nem kap választ. Megint megszólal:
- Kérdeztem, hogy ki az úr a házban?
Megint semmi. Kimegy a konyhába, és elkezdi csapkodni az asztalt:
- Ki az úr ebben a házban?
Erre az anyósa szó nélkül fejbe vágja a sodrófával. Kovács aléltan tér magához:
- Már kérdezni sem szabad?

- Hallom meghalt az anyósod. Hány éves volt?
- Hetvenkilenc.
- Az elméje még ép volt?
- Az csak holnap fog kiderülni, ha felbontjuk a végrendeletét.