Feleség mondja a férjének:
- Nézd szívem, hogy háborog a Duna!
- Persze, mert most dobtam bele a süteményt, amit anyád sütött!

Aztán mit mondott az orvos, mama?
- Azt mondta, hogy jót tenne egy kis testmozgás, méghozzá magaslati levegőn.
- Nagyszerű! Úgyis régen volt már kitakarítva a padlás.

- Az én vejem áldott jó ember! - dicsekszik az anyós a vendégeknek - Mindenhová elvisz, ahova kérem...
A vő idegesen teszi hozzá:

- Ez igaz. De a drága mama sajnos mindenhonnan visszatalál.

Apa, apa! Az ufók a barátaink vagy az ellenségeink?
- Miért kérdezed, kisfiam?
- Mert az előbb az udvaron leszállt egy repülő csészealj és elvitték a nagymamát...
- A barátaink kisfiam, a barátaink!

Sándorra rászól az anyósa:
- Juj, de csúnyán ásítasz, Sanyikám! Ha én ásítok a kezemet mindig a szám elé teszem.
- Persze mama tudom, azért hogy ki ne essen a fogsora.

- Haver, te hiszel a kísértetekben?
- Á hagyd, azok nem léteznek!
- Hogy lehetsz ilyen biztos a dologban?
- Nézd, az anyósom már 3 éve halott. Ha lett volna rá módja, hogy engem kísértsen, már biztos megtalálta volna!

Új padlószőnyeget vettünk otthonra. Az árban benne volt a kiszállítás, és a lerakás is.
Beállított két fickó, behozták és ripsz-ropsz lerakták a szőnyeget. Elégedetten nézték munkájuk eredményét, mikor az egyik oldalba bökte a másikat.
Én is észrevettem, hogy egy hupli van a szőnyeg közepén. A másik fogta a kalapácsot, és néhány ütéssel nagyjából elegyengette a kitüremkedést.
Éppen szólni akartam, hogy ez azért nem tökéletes, mikor benyitott az anyósom, hogy nem láttuk-e a hörcsögét.

- Hétvégén ünnepelünk.Eljössz?
- Mit ünnepeltek?
- Lakodalom lesz.
- És,ki nősül?
- Az anyósomat vette el a jóisten.

Az anyósa temetéséről érkezik haza a férj, amikor hatalmas vihar támad. Dörög az ég, villámlik, és a szél egy cserepet a fejére sodor a ház tetejéről.

A férj felnéz, jól megszemléli a viharos égboltot és így szól:

- Na, úgy látszik felért!

Egy fickó lekiabál a negyedikről:
- Házmester úr, Házmester úr! Jöjjön gyorsan, az anyósom ki akar ugrani az ablakon!
- Hát aztán, miért kellek én oda?

- Mert sajnos nem nyílik az anyósom ablaka!