A Kovács család az anyóssal állatkertbe látogat, éppen a vízilovat nézegetik, amikor megszólal Kovács:
- Látja, mama! Mekkora szája van, aztán mégsem szól egy szót sem!

- Mi az abszolút vegyes érzelem?

- Ha látjuk, amint az anyósunk a szakadékba zuhan a vadonatúj Mercedesünkkel.

- Remek ez az étterem! - mondja a vendég az étterem tulajdonosának.
- Nagyon örülök, hogy meg van velünk elégedve uram. Elárulná, hogy elsősorban mi ragadta meg a tetszését?
- A zene! Olyan iszonyat hangos volt, hogy nem hallottam tőle az anyósom állandó locsogását!

- Melyik a jóindulatú daganat?

- Amelyik az anyóst támadja meg!

Az anyós haldoklik az ágyon:
- Jaj, mindjárt meghalok! A plafonon meg ott van egy pók!
Mire a veje:
- Mama! Egyszerre csak egy dologra koncentráljon!

- Honnan jön, barátom?
- Sárkányt eresztettem...
- Ezt hogy érti?
- Az anyósomat vittem ki a pályaudvarra, mert elutazott.

- Amikor megnősültem, azt mondtam az anyósomnak: az én házam a te házad.
- És?
- Másnap eladta!

Anyós az új vejéhez:

-Hát fiam, most, hogy benősültél hozzánk, 3 dolgot jegyezz meg, ha nem akarsz velem összeveszni:
1. Ha rendesen van a kendő a fejemen, akkor bátran szólhatsz hozzám.
2. Ha kicsit hátrébb van tűrve, akkor már óvatosan szólj, ha jót akarsz.
3. Ha a kontyom alatt van a kendőm, ne is szólj semmit.

Erre azt mondja a vő:

- Mama, ha már így szóba hozta, a békés egymás mellett élés szabályait, maga is jegyezzen meg három dolgot.
1. Reggel, ha felkelek, megiszok 2 deci pálinkát, éhgyomorra,
2. Ezután megeszek 6 tojásból rántottát
3. Majd a rántottát leöblítem 1,5 liter vörösborral. Utána már a tökömet se érdekli, hogy hogyan áll a maga fején a kendő.

- Hallottad, a Béla elájult az anyósa temetésén.
- Furcsa. Nem is tudtam, hogy ennyire oda volt az anyósáért.
- Hát nem is. Tudod, 5 éve már egyszer azt hitték hogy meghalt, de elejtették a koporsót és föléledt az anyós. Még 5 évet élt. Most az egyik koporsóvivő megbotlott, na, akkor ájult el a Béla.

Anyós panaszkodik a vejének:
- Jaj, a sok takarítás! Még most is fáj a kezem a seprűtől!
- Jaj, mama! Hát nem kell azt annyira szorítani, nem esik le róla olyan könnyen az ember...!