Kovács egyszer dühbe jön, és csúnyán elveri az anyósát. Az asszony persze szalad a rendőrségre, és feljelenti.
- Hogy merte megütni az anyósát?- förmed rá a rendőr. - Nem tudja, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga?

- Én nem bánom - feleli Kovács-, itt a botom, üsse akkor maga!

Autóbalesetet szenved egy család. Az anyós, mivel nem volt bekötve, kirepül az ablakon és meghal, a család többi tagja kisebb sérülésekkel megússza.
A helyszínelő rendőrnek feltűnik, hogy a családfő rezzenéstelen arccal válaszol a kérdésekre. Szemrehányóan megjegyzi:
- Elnézést, uram, de az ön anyósa az imént halt meg. Ez nem jelent Önnek semmit?
Mire a férfi:
- Bocsánat biztos úr, ha magának is így fájna mindene az ütközéstől mint nekem, magának se lenne kedve röhögni.

Anyósom halálának természetes oka volt...
Kizártam a házból, és megfagyott.

Két vadász beszélget poharazgatás közben:
- Tudod, mikor kacsintottam utoljára az anyósomra?
- Na mikor?

- Amikor célbavettem.

- Apa, apa!....az ufók a barátaink vagy az ellenségeink?
- Miért kérdezed, kisfiam?
- Mert az előbb az udvaron leszállt egy repülő csészealj és elvitték a nagymamát.
- A barátaink.

- Amikor megnősültem, azt mondtam az anyósomnak: az én házam a te házad.
- És?
- Másnap eladta!

A bíróságon a bíró?
- Miért nem segített, amikor látta hogy a gyilkos ki akarja lökni az anyósát az ablakon?
Vádlott:

- Mert láttam, hogy egyedül is boldogul vele!

Sándorra rászól az anyósa:
- Juj, de csúnyán ásítasz, Sanyikám! Ha én ásítok a kezemet mindig a szám elé teszem.
- Persze mama tudom, azért hogy ki ne essen a fogsora.

Tegnap összevesztem anyósommal, pedig csak igyekeztem kedves lenni.
Megkérdezte, hogy ha meghalna, akkor gyújtanék-e gyertyát a sírján halottak napján?
Mondtam neki, hogy még tűzijátékot is!

Miért viszik el az anyóst is a szavazásra?

- Hogy szokja az urnát!