A nagymama haldoklik. Magához hívja az unokáját, és így szól:
- Mindig jó gyerek voltál, ezért rád hagyom a farmomat, beleértve a nagy házat, az istállót, a munkagépeket és 5 millió dollárt!
- Hű, nagymama - lelkendezik az unoka. - Nem is tudtam, hogy ilyen gazdag vagy! És amúgy hol található ez a farm?
- A Facebookon...

A gyógyszerész füstölgő hajjal és fekete, kormos képpel, morcosan megy oda a várakozó ügyfélhez:
- Uram, most pedig szépen visszamegy a doktor úrhoz, és elkéri újra a receptet, de ezúttal kinyomtatva!

- Gyere drágám, egyél te is! Isteni lett ez a gombapörkölt!
- Hol olvastad a receptjét?
- Tegnap, egy krimiben.

- Mi a vécés néni kedvenc regénye?

- Üvöltő szelek!

- Már elnézést uram, de maga fingott?
- Természetesen. Csak nem képzeli, hogy mindig ilyen büdös vagyok?!

- Hogyan búcsúzik egy temetkezési vállalkozó a hozzátartozóktól a szertartás után?
- A viszontásásra!

Egy öregasszony remegő lábakkal kérdi a rendőrt:
- Mondja biztos úr, ha rálépek a sínre, nem ráz meg az áram?
- Nem néni kérem, csak arra tessék vigyázni, hogy a másik lába ne érje el a felső vezetéket.

- Anya, bemehetek a tengerbe úszni egyet?
- Nem, kicsim, sok a cápa errefelé.
- De hiszen apa is fürdik!
- Az más, neki van biztosítása.

Az USA hadserege nyugdíjba vonulása alkalmából három tábornokot kíván megjutalmazni. Arra kérik őket, hogy adjanak meg tetszőlegesen két testrész között egy távolságot, azt lemérik és centiméterenként ezer dollárt kapnak.
Az első tábornok magas, azt kéri mérjék meg a feje búbja és a talpa közt a távolságot. Ez 190 cm, boldogan megy nyugdíjba a 190.000 dollárral.
A másodiknak hosszúak a kezei. Kinyújtott két keze a mérce, ujjai között a távolság 160 cm. 160.000 dollárral távozik.
A 3 kis termetű férfi. Azt mondja a bizottságnak mérjék meg a köldöke és a férfiassága között a távolságot.
Azt hiszik csak viccel, nem lehet az olyan sok.
De ő kitart az elképzelése mellett. Hát akkor mérnek! De a másodiknak említett testrészt nem találják!
- Hát hol a marsallbot tábornok úr? - kérdezik.
- Ja, fiaim, az ott maradt Vietnamban!

A fiatal ügyvéd vesz egy Mercit. Hazafelé tartva az autószalonból száguldozik az országúton.
A kocsi felgyorsul kétszázra, ám az ügyvéd későn veszi észre, hogy az út elég élesen elkanyarodik. Beletapos a fékbe, de már túl késő, a kocsi kipördül és felkenődik az út szélén álló óriási tölgyfára.

Egy motoros, aki épp a kocsi mögött ment látja a szörnyű balesetet, odamegy, hogy tud-e esetleg segíteni.
De csak azt látja, hogy az ügyvéd szanaszét szakadt ruhában és könyékből leszakadt alkarral áll, és bámulja a roncsot.
Észre sem veszi, hogy nincs karja, miközben így siránkozik:

- A kocsim! A gyönyörű kocsim!

A motoros erre megszólal:
- Ember, tényleg azt gondolja, hogy a kocsija miatt kéne aggódnia? Szerintem inkább a kezét nézze meg. Az ügyvéd fásultan néz le a bal karjára és meglátja a csonkot ami a kezéből maradt. Egyből elsápad, és felsikolt:

- A Rolexem!