Apuka leülteti a 13 éves fiát, és azt mondja neki:
- Fiam, eljött az ideje, hogy elmeséljem neked, hogyan is születnek igazából a gyerekek!
A fiú a fülére tapasztja a kezét, és felkiált:
- Nem! Nem akarom tudni!
- De miért nem? - kérdezi az apja megdöbbenve.
- Nézd, apa! Amikor 7 éves voltam, elárultad, hogy nem létezik a Télapó. Amikor 8 éves lettem, elárultad, hogy nem létezik a húsvéti nyuszi sem. Azt viszont már tényleg nem bírnám ki, ha most azt is elmondanád, hogy a gyerekcsináláshoz nem kell a lányokat megdugni!

Úgy sejtem, ha a telefonokban lehetne hallani még a hívás befejezése utáni 5 másodpercet is, mindenkinek jóval kevesebb barátja lenne...

Tessék, itt a 911.
- Segítsenek, kérem! Nehezen lélegzem, alig kapok levegőt... Azt hiszem, mindjárt elájulok!
- Uram, honnan hív?
- Egy telefonfülkéből. A Westend és a North sarkáról.
- Nyugodjon meg, a mentők már úton vannak. Nem asztmás?
- Nem.
- Mit csinált, mielőtt elkezdett nehezen lélegezni?
- A rendőrök elől futottam.

Egy apa a gyerekével utazik a buszon. Az első megálló egy könyvesbolt előtt van.
- Apúúú! Vegyél nekem mesekönyveet! Mesekönyvet akarook! - mondja a gyerek.
- Nyugalom, Kristóf, nyugalom! - így az apa.
A következő megálló egy cukrászda előtt van.
- Apúúú! Vegyél nekem fagyíít! Fagyííít akarook!
- Nyugalom, Kristóf, nyugalom!
A most leszálló ember mondja az apának:
- Hát tudja uram, hallatlan türelme van. Én már rég felpofoztam volna a kis Kristófot.
- Hát valóban nehezen türtőztetem magam. De egy dolgot félreért. A gyermekemet Dávidnak hívják, Kristóf én vagyok.

Egy idős nénike megszólít egy férfit a postán:
- Elnézést fiatalember, de megtenné nekem, hogy megírja ezt az üdvözlőlapot? Tudja, annyira gyötör a reuma, hogy nem tudok rendesen írni.
- Persze, szívesen.
Mikor készen van, megkérdi a nénitől:
- Tehetek még valamit Önért?
A néni nézegeti az üdvözlőlapot, és így szól:
- Legyen szíves, írja ide a végére, hogy "Elnézést kérek a csúnya kézírásomért..."

Egy házaspár a padlást takarítja, amikor találnak egy 3 évvel korábbi cipőjavításról szóló cédulát. Próbálnak visszaemlékezni, melyikük vitte javíttatni a cipőjét.
- Mit gondolsz, megvan még az a cipő? - kérdezi a férj.
- Nem tudom, talán utána kellene járni.
A férj autóba ül, elmegy a cipészhez, és bemutatja a cédulát. A cipész hátramegy a műhelybe, kis idő múlva üres kézzel jön vissza:
- Sajnos, csak szerdára lesz kész.

Kovácsékhoz betörtek...
A rendőrség a helyszíni szemlén van.
Kérdezik a háziasszonyt:
- Hölgyem, nem is gyanította, hogy tolvajok jártak a házban, amikor azt a sok kirángatott fiókot látta, a tartalmukat mind szétszórva a padlón?
- Egyáltalán nem. Én azt hittem, hogy a férjem keresett egy inget.

Az orosz hűtőgépgyár öreg munkása nyugdíjba megy és ebből az alkalomból interjút készítenek vele.
- Mondja elvtárs, van magának otthon hűtőszekrénye?
- Nem, nekem nincs.
- De ember, maga 40 évig egy hűtőgépgyárban dolgozott, ahol semmi mást nem gyártottak, csak hűtőgép alkatrészeket! Ha minden nap csak egy kis alkatrészt vitt volna haza, már lenne otthon hűtője!
- Higgye el, próbálkoztam több éven kersztül, de akárhogy raktam otthon össze az alkatrészeket, mindig tank jött ki belőle.

Az alkalmazott aki kiszedi a cigaretta csikkeket a kagylóból, az ugyanaz a személy aki a jégkockákat készíti az italodba!

Egy nyolcéves forma fiú megy az utcán, megáll mellette egy Suzuki.
- Ha beszállsz - mondja a sofőr -, adok egy százast és egy tábla csokit.
A gyerek szó nélkül továbbmegy.
- Adok egy ötszázast, és két tábla csokit - áll meg mellette a férfi a Suzukival megint.
A gyerek elhajtja és megy tovább.
- Rendben, akkor legyen egy ezres és annyi csoki amennyit csak meg tudsz enni.
- Nézd apa, te akartál Suzukit venni, most tégy vele amit akarsz.