Neandervölgyi ősember fia otthon megmutatja apjának a bizonyítványát, ami nem lett túl fényes.
Így az apa:
- Na fiam. Az, hogy megvágtak bölényvadászatból egy dolog, kicsi vagy még, nincs elég erőd. Majd felnősz a feladathoz. Az, hogy meghúztak barlangrajzból is, egy másik dolog. Ez készségtárgy, neked meg igen kevés dologhoz van készséged. Idővel majd ezt is megtanulod. De, hogy történelemből nem voltál képes megtanulni azt a tetves 3 oldalt!? Na, az már felháborító!

- Pincér, a maguk étterme a tisztaság mintaképe!
- Igazán? Ennek nagyon örülök.
- Még a levesnek is szappan íze van!

Egy magyar család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.
- Miért, miből látszott?
- Égő csigát rajzolt. - mondja az óvónő.
- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki.. Talán volt más is?
- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat. - így az óvónő.
- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska.?
- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.
- Csonka tehén? Hm,.. Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka..
- ...és mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?
- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, ...kertek alatt a ludaink...

Három barát elmegy gyónni. Bemegy az első a gyóntatófülkébe.
- Atyám vétkeztem, paráználkodtam.
- Kivel édes fiam, talán a szép patikusnéval?
- Nem atyám, nem vele.
- Talán a bögyös kocsmárosnéval?
- Nem atyám, vele sem.
- Hát csak nem a kikapós postáskisasszonnyal?
- Nem atyám, ő sem.
- Édes fiam, én így nem tudlak feloldozni!
A fickó kijön a fülkéből, a barátai kérdezik:
- Na, mi van? Feloldozott?
- Sajnos nem, de adott három nagyon jó címet...

A rendőrségre kerül egy igen nagy értékben elkövetett lopás gyanújával egy kínai. A hadnagy személyesen akarja levezetni a nyomozást, mivel igen nagy értékről van szó, de nem tud kínaiul. Hívnak tehát egy tolmácsot.
Vallatáskor a következő párbeszéd zajlik:
Hadnagy: - Kérdezze meg tőle, hova rejtette az ékszereket!
Tolmács: - Azt kérdezik, hova rejtette az ékszereket?
Vádlott: - Nem tudok semmiféle ékszerekről.
Tolmács: - Azt mondja, nem fogja megmondani.
Hadnagy: - Mondja meg neki, hogy különben kivégezzük!
Tolmács: - Azt mondja, hogy ki fogják végezni.
Vádlott: - Akkor inkább elmondom: a mindszenti templom melletti temetőben, a jobb oldali első sírkő alá rejtettem.
Tolmács: - Azt mondja, inkább meghal...

A leendő após faggatja a vőlegényt:
- Mondd csak, fiam, dohányzol?
- Én, soha még egy szál cigarettát se szívtam el.
- Na de az italt, azt nem veted meg, ugye?
- Egyáltalán nem iszom.
- Hát a nőkkel hogy állsz? Hajtod őket?
- Uram, az ön lányán kívül senki más nincs és nem is lesz az életemben.
- Na, ha ez mind igaz, akkor semmi keresnivalód ebben a családban. Én nem akarom a feleségemtől egész életemben azt hallgatni, hogy "Bezzeg a vejem...."

Vetélkedőt rendeztek a világ királynéinak, hogy melyikük a legerősebb. Hárman jutottak a döntőbe. Mindegyiknek adtak egy diót, hogy törje össze.
Az első királynő a foga közé vette és összeroppantotta.
Rávésték a koronájára: „A legerősebb fogú királyné.”
A 2. a markába fogta és reccs, máris összetörte. Ezt vésték a koronájára: „A legerősebb kezű királyné.”
A 3. a combja közé rakta és egy pillanat alatt összeroppantotta. Hosszasan tanakodtak a bírák, hogy mit írjanak a koronájára?
Végül ezt a feliratot kapta: „Isten óvja a királyt!”

A hangverseny szünetében egy pasi benyit a karmester öltözőjébe:
- Kedves Mester, kötelességemnek tartom, hogy figyelmeztessem önt: a zenekarban többen lazsálnak. Észrevettem például, hogy a dobos csak akkor üt, ha ön odanéz!