Sándor gazdát tanúként hallgatják ki amegyei bíróságon. A bíró figyelmezteti, hogy esküt kell tennie, ezért csak azt mondja, amit látott, és nem azt, amit hallomásból tud. Majd megkérdi:
- Mikor született?
- Már megbocsásson bíró úr, de ezt csak hallomásból tudom.

1. Nem az az égő, ha traktorral mész diszkóba, hanem az, ha az ekét elfelejted lekapcsolni.

2. Drágám, nem tudom hogy lennék meg nélküled! De holnaptól kipróbálom.

3. Többet nem mondják rám, hogy tyúkeszű! Majd lesnek, ha kikelnek a tojások!

Két középkori lovag megy az úton. Elérnek egy hídhoz, de látják, hogy az leszakadt.

Tanakodnak, mitévők legyenek.

Meglátnak egy öreg varázslót, akinek a lába egy nagy kő alá szorult.

- Ha kiszabadítotok, és enni, inni adtok, akkor teljesítem egy kívánságotokat.

Úgy is lett, a lovagok kiszabadították, enni, inni adtak az öregnek, majd jött a kívánság.

- Csinálj nekünk egy hidat.

- Öreg is vagyok, a hátam is fáj, de tessék.

És ezzel az öreg lement hídba.

A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezőt. Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A fenébe, hát nem elájult?

Az unoka megkérdezi a nagypapát, hogy mi az, hogy átlag. Nagypapi mond egy példát:
- Te 8 éves vagy, én 80, tehát ketten együtt 88 évesek vagyunk, vagyis átlagban 44 évesek, ami a legszebb férfikor, de te se tudsz mit kezdeni a nőkkel, meg én se!

Két űrhajós áll a Holdon. Nézik a Földet, majd egymásra néznek, majd az űrhajóra, újra a Földre, az űrhajóra, és újra egymásra.
- Ne nézz rám így, vazze, nem én hagytam benne a kulcsot!

Két úriember utazik a vonaton valamikor a 70-es évek elején. Egymással szemben ülnek.
Az egyik lába között egy üveg demizson van, amit néha-néha meghúz.
A másikat irritálja a finom pálinkaszag, nem sokáig bírja, kifakadva így szól a "pálinkás" úriemberhez:
- Ember! Van magának lelkiismerete? Itt issza előttem ezt a jófajta pálinkát, engem meg még véletlenül sem kínál meg?
- De uram, én tüdőbajos vagyok.
- Mit számít az? Én meg termelőszövetkezeti tag vagyok.

Három srác vitatkozik az iskolában, hogy melyikük apja fut a leggyorsabban.
– Az én apám olyan gyors, hogyha kilő egy nyilat, megelőzi menet közben. – mondja az első.
– Az enyém vadász, és olyan gyors, hogyha lő egyet a puskájával, hamarabb ér a célba, mint a golyó! – mondja a második.
– Az semmi! – legyint rákjuk a harmadik. – Az én apám mindennap fél ötig dolgozik, és már négykor otthon van...

A hangverseny szünetében egy pasi benyit a karmester öltözőjébe:
- Kedves Mester, kötelességemnek tartom, hogy figyelmeztessem önt: a zenekarban többen lazsálnak. Észrevettem például, hogy a dobos csak akkor üt, ha ön odanéz!

Összevert ember támolyog este az orvoshoz. A doki szörnyülködve így szól:
- Magával meg mi történt?
- Nekem jött egy hattyú!
- Egy hattyú?
- Utána elütött egy ufó!
- Hm, egy ufó...
- Aztán oldalba csapott egy angyal!
- Aha értem. És utána?
- Utána kikapcsolták a körhintát...