Két középkori lovag megy az úton. Elérnek egy hídhoz, de látják, hogy az leszakadt.
Tanakodnak, mitévők legyenek. Meglátnak egy öreg varázslót, akinek a lába egy nagy kő alá szorult.
- Ha kiszabadítotok, és enni, inni adtok, akkor teljesítem egy kívánságotokat.
Úgy is lett, a lovagok kiszabadították, enni, inni adtak az öregnek, majd jött a kívánság.
- Csinálj nekünk egy hidat.
- Öreg is vagyok, a hátam is fáj, de tessék...
És ezzel a lendülettel az öreg lement hídba.

- Love juh...
- És hogyan fékezik meg a szerelmes bárányt?
- Állj! Love juh!

Két zsíros kenyér megy a sivatagban. Elszáguld mellettük egy harmadik.
Mire az első megkérdezi:
– Te, ez meg vajon hova siet ennyire?
– Biztos be van sózva!

Arisztid megáll az utcán egy kirakat előtt, és megakad a szeme egy táblán:
"Amit nem lát a kirakatban, megtalálja a boltban!"
Bemegy és megkérdezi:
- Tessék mondani, Tasziló barátom itt van?
- Kedves uram! Miből gondolja, hogy itt van?
- Mert a kirakatban nem látom!

Két szőlőszem megy a vasúti síneken. Azt mondja az egyik:
- Majd én szólok, ha jön a vonat.
Kis idő múlva:
- Must.

Két ember sétál egy kiszáradt folyómederben...
Kérdi az egyik:
- Te, ki hordta ide ezt a sok követ?
- A folyó - hangzik a válasz.
- És hova lett a folyó?
- Elment kőért!

- Hogy hívják a gyors indiánt?
- Igyek Szem.

Az arab gyerek kérdezi az apját:

- Apu, mi az a lúdtalp?
- Nem tudom kisfiam, kérdezd meg a libától!
- Ali bá, mi az a lúdtalp?

S mondá az Úr: legyen világosság! S váratá őt az E-on két hónapig.

Bonyolult állat a tehén!
De én mégis megfejtem.