A vezérigazgató aggódik egyik fiatal kollégája miatt, aki délben egy időre mindig eltűnik a munkahelyről.
Elhatározza, hogy utánajár, és magánnyomozót fogad!
A nyomozó annak rendje-módja szerint követi a megfigyelendő személyt, mikor délben elhagyja az épületet.
Másnap a vezérigazgató szobájába siet, hogy beszámoljon a tapasztaltakról:
- Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsijával a házához. Megebédelt az otthonában, majd szeretkezett a feleségével. Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjai közül. Végül visszatért a munkába.
- Akkor semmi gond, végül is ezt az ebédidejében megteheti. Én meg már valami rossztól féltem...
- Öööö... uram, megengedi, hogy tegezzem?
- Hát... Persze, miért is ne?
- Akkor hadd mondjam el ismét. Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsiddal a házadhoz. Megebédelt az otthonodban, majd szeretkezett a feleségeddel.
Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjaid közül. Végül visszatért a munkába...

Az építkezésen az egyik munkás üvöltve rohangál. A főnöke megkérdezi tőle:
- Mi van Bélám, miért üvöltesz?
- Egy tégla ráesett a lábamra!
- Jaj, ne nyavalyogj már, tegnap a Gézára rádőlt az egész fal, és még csak meg se mukkant.

Egy pasas bemegy az orvoshoz:
- Doktor úr, kérem segítsen rajtam! Mindig álmos vagyok, és gyakran elbóbiskolok munka közben. A főnököm azt mondta, hogy kirúg, ha még egyszer el merek aludni.
- Sebaj, tudok egy jó gyógyszert! Ebből vegyen be egyet lefekvés előtt és minden rendben lesz.
A pasas hazamegy, és lefekvés előtt két pirulát is bevesz egy helyett. Reggel frissen kel és elmegy a munkába.
- Főnök úr, soha többé nem fogok elaludni munka közben!
- Ennek örülök, de hol volt a múlt héten?

A főnök azt mondja négy dolgozójának:
- Sajnálom, de létszámleépítés van, valakit el kell küldenem.
Megszólal a roma:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mire a másik:
- Én pedig nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Azt hiszem, akkor én vagyok a meleg...

Még fiatal ügyvéd voltam, épp megkaptam az új irodámat, s már vártam is, kik jönnek.
Kis idő múlva az üvegajtómon keresztül emberi árnyékot vettem észre, s úgy gondoltam, az első ügyfelemre jó benyomást kell tennem, ezért felvettem a telefonkagylót és képzelt beszélgetésbe kezdtem.
Valahogy így hangzott: - Igen, Mr. John, megpróbálok időt szakítani az ön jelentéktelen kis ügyére is, csak az az igazság, hogy nagyon elfoglalt vagyok, mert sok az ügyfél.
Ekkor letettem a kagylót, és gondolván, hogy nagy hatással voltam első ügyfelemre, így szóltam:
- Jó napot! Kérem foglaljon helyet! Miben segíthetek?
És a válasz:
- Bocsánat uram, az előbb szóltak, hogy önnél még nincs bekötve a telefon!

A múlt hónapban probléma volt a telefonszámlámmal, ezért felhívtam a telefontársaságot. A következő különös üzenetet adta le egy üzenetrögzítő:
"Ön már első hívásával sikeresen elérte a megfelelő osztályt, ami ellentmond társaságunk alapszabályának.
Kérjük, tegye le a kagylót és tárcsázzon újra."

Egy pedagógiai szaklap pályázatot hirdetett fiatal tanárok számára.
A feltétel így szólt:
"Soroljon fel 3 indokot, amiért ezt a pályát választotta."
A díjnyertes válasz így hangzott:
"Június, július, augusztus."

Egy szegényes külsejű ember állít be az állami hivatalba:
- Kérem, tessék engem munkára felvenni, 10 kicsi gyerekem van otthon!
Mire a hivatalnok így felel:
- Rendben, és mondja, mihez ért még?

Egy kezdő ügyvéd a szenvedő alanya az alábbi párbeszédnek:
- Szóval maga ügyvéd. Van már valami ügye?
- Nincs.
- Szóval ügyetlen!
- Pontosabban volt már egy
- Akkor együgyű!
- De aztán elvették és másnak adták.
- Tehát ügyefogyott!

Az étteremben lepottyan egy vendég kanala.
A pincér odaugrik, és a zsebéből elővéve átnyújt egy másikat. A vendég csodálkozik:
- Mondja, maguk mindig ilyen figyelmesek?
- Igen, uram. Nemrég felvettünk egy statisztikust, aki kiszámította, hogy időnk 10%-át arra fordítjuk, hogy kicseréljük a leesett dolgokat. Ezért mindenki a zsebében hordja a tartalékot.
- Ez kiváló. És mondja, miért lóg egy madzag a sliccénél?
- Tudja, a statisztikusunk kitalálta, hogy amikor elmegyünk WC-re, ne kelljen kézzel hozzáérnünk a műszerünkhöz, mert akkor utána kezet kell mosni, ami időveszteség.
Így csak ezt a madzagot megrántjuk és mindjárt kint van minden.
- És mondja, hogyan teszi vissza?
- Nem tudom, a többiek hogy csinálják, én speciel a kanalat használom.