A főosztályvezető behívja az újonnan felvett munkatársat:
- Már megbocsásson, de ön az önéletrajzában azt állította, hogy 5 év szakmai gyakorlata van...
Nekem viszont most jutott a tudomásomra, hogy magának igazából ez az első munkahelye!
- Elnézést uram, de önök a hirdetésükben azt írták, hogy jó képzelőerővel rendelkező alkalmazottat keresnek.

A személyzeti osztályon egy fiatalember felvételi kérelmét vizsgálják.
- Uram, az aktáiból számomra az derül ki, hogy ön nagyon gyakran változtatta a munkahelyét.
Meg szabad kérdeznem, hogy mennyi ideig dolgozott az utolsó munkahelyén?
- Nem tudom, nem volt nálam az órám.

- Azt hiszem, Önt keresik Főnök úr - mondja a titkárnő.
- Mi az, hogy "azt hiszem"? - förmed rá a főnök.
- Nem vagyok egészen biztos benne. Amikor felvettem a kagylót, valaki beleordított: "Te vagy az, te vén hülye?"

- Nos uram, ahhoz képest, hogy semmiféle szakirányú képzettséggel nem rendelkezik, meglehetősen magas a fizetési igénye!
- Persze, - vágja rá jelentkező, - el se tudja maga képzelni, milyen nehéz úgy dolgozni, hogy nem tudja az ember, hogy mit csinál!

A kisinas és a nagyinas fekszenek a nyári konyhában, ahová kihallatszik a mester és felesége üzekedése.
Egyszer csak megkérdi a kisinas:
- Te, ezek kefélnek?
- Igen - válaszol a nagyinas.
- És az jó nekik?
- Biztos, mert ha nem lenne az, akkor velünk csináltatnák.

- Molnár kolléga! Én tudom, hogy a maga fizetése nem elég a nősülésre, de higgye el, egyszer ezért nekem még nagyon hálás lesz.

A gyárigazgató beviszi a fiát az üzembe.
- Mindent mutasson meg neki Micike! - mondja a titkárnőjének.
- Mindjárt az első nap?

"Kérjük azokat a dolgozóinkat, akik családtagjaik temetésére szeretnének elkéredzkedni, hogy szóljanak legkésőbb a meccs előtti napon."

Egy kezdő ingatlanügynök kétségbeesetten nyit be a főnöke irodájába:
- Uram, a vevő, aki már foglalót adott egy építési telekre, most reklamál, mert kiderült, hogy az egész terület víz alatt van. Mit csináljak, visszaadjam neki az előleget?
- Hát miféle üzletkötő maga ember?!Azonnal adjon el neki egy csónakot!

Egy gépészmérnök 35 évig dolgozott egy nagyvállalatnál. Mindenki elismerte tehetségét, ha egy gép elromlott, ő mindig tudta, hogy kell megjavítani.
Nem sokkal nyugdíjba vonulása után felkeresték a cégtől, mert egy nagyon drága gép leállt, és senki nem értett hozzá. A nyugdíjas mérnök szívesen vállalkozott a javításra. Átnézte a berendezést, majd bejelölt rajta egy helyet, ahol egy pici csavart ki kellett cserélni. A csere megtörtént, a gép jobb lett, mint új korában.
A mérnök benyújtotta a cégnek a számlát 10.001 dollárról, részletezve:

Csavar – 1 dollár
A tudás, hogy hova tegyék – 10.000 dollár.