Én elmentem a vásárba fél pénzzel,
Windowst vettem másolt CD-n fél pénzzel,
Windows mondja Kék Halál,
Kárikittyom büdös windows, mégis van egy fél pénzem.
Visszamentem a vásárba fél pénzzel,
Megkerestem a zugárust fél pénzzel,
Árus mondja: "Kell ápdét!"
Kárikittyom édes ápdét, mégis van egy fél pénzem
Hazamentem a vásárból ápdéttel,
Telepítek, installálok két kézzel,
Windows mondja 0E,
Kárikittyom a jó anyád, de még van egy fél pénzem.
Én elmentem szám. tech. boltba fél pénzzel,
Hardvert vettem szám. tech. boltban fél pénzzel,
Hardver mondja krr-krr-bumm,
Kárikittyom drága hardver, nem bírom ezt ép ésszel.
Lecseréltem az egészet, részletre,
Gatyám ráment, már nem eszek 2 éve,
A gépem már elavult,
Kárikittyom sörre költöm, ha lesz megint fél pénzem.

‎- Mit kérdez a főnöke az új titkárnőtől?
- ???
- Miféle, kiféle, kefél-e?

Egy apáca elhatározza, hogy megpróbálja jó útra téríteni a zárda mellett dolgozó építőmunkásokat, mivel igen zavarja a fülét az állandó káromkodás.
Úgy gondolja, hogy a legjobb módszer, ha az ebédszünetben ő is a munkásokkal ebédel, így nem tartja fel őket.
Becsomagolja az ebédjét egy zacskóba, és ebédidőben odamegy a munkásokhoz.
- Jó napot uraim! - kezdi a mondandóját mosolyogva. - Ismerik Önök Jézus Krisztust?
A munkások döbbenten egymásra néznek, majd egyikük odakiált az építkezés másik végében üldögélő munkásoknak:
- Hé! Ismeritek valaki Jézus Krisztust?
- Mé' kérded? - kiabálnak vissza.
- Mert meghozta a felesége az ebédet!

A melósok felfigyelnek rá, hogy a főnök sűrűn elmegy a munkaidő vége előtt, és már nem jön vissza. Elhatározzák, hogy ők sem várják ki a munkaidő végét, előbb hazamennek. Egyikük megy haza, és látja, hogy a főnök kocsija parkol a házuk előtt.

Belép a lakásba, és egyértelmű zajok hallatszanak a hálószoba felől, alig tud észrevétlenül visszavonulni.
2 nap múlva ismét elmegy a főnök, a munkások szedelőzködnek, de emberünk láthatóan maradni akar dolgozni.
- Mi van Béla, te nem jössz haza? - kérdezik a többiek.
- Nem, én a múltkor is majdnem lebuktam.

A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt:
- Hölgyem, nincs valami ötlete, hogy miért ugrott ki a főnöke az ablakon?
- Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem egy igazi szőrmebundát, ma pedig egy igazi gyémántgyűrűt! Aztán azt mondta, szeretne velem lefeküdni, és megkérdezte, hogy mit kérek cserébe.
- És mit mondott neki?
- Azt, hogy az irodában mindenki 100 dollárt szokott adni...

Autós a benzinkútnál:
- Kérem ellenőrizze az abroncsokat!
Mire a kutas:
- Egy, kettő, három, négy... Megvan az összes!

Az irodában az egyik kopasz dolgozó megunja, hogy mindenki a kopasz fején viccelődik. Egyik nap, amikor az egyik kolléga megsimogatja a fejét, és így szól: "Pont olyan érzés, mintha a feleségem fenekét simogatnám", cselekvésre szánja el magát. Ő is végigsimít a saját fején, és az mondja:

- Most, hogy mondod. Tényleg olyan, mint a feleséged feneke.

Az igazgatót meglátogatja egy barátja, de csak egy nagyon szép robottitkárnő fogadja, aki géphangon közli:
- A fő-nököm betegál-lományban van, ha ó-hajtja, azért ki-szolgálom. Ha a jobb mel-lemet fogja meg, ká-vét, ha a balt, akkor te-át szolgá-lok fel.
A barátnak tetszik is a szép robotnő, kiváncsi is, és próbaképpen egyből a szoknyája alá nyúl, de ordítva kapja vissza a kezét.

- A lá-bam között van a ceruza-hegyező, egyéb-ként a fő-nököm is e-zért van betegál-lományban.

- Maguknál nincs otthon ébresztőóra?! - kérdezi idegesen a főnök a héten már harmadszor elkéső dolgozótól.
- De van kérem, csak mindig olyankor csörög amikor én még alszom.

Egy vállalat vezetője egy nap új alkalmazottat vesz fel.
- Mi a neve? - kérdezi a jelentkezőtől.
- István - válaszol a férfi. A főnök arca elborul:
- Nézze, nem tudom, eddig milyen helyen dolgozott, de nálunk senkit nem szólítanak a keresztnevén.
Ez csak fölösleges bizalmaskodáshoz vezetne, ami tudvalevőleg a tekintély rombolását eredményezi. Alkalmazottaimat kizárólag a vezetéknevükön szólítom - Kovács, Kiss, Varga - csak a vezetéknév, érti, ugye? Magának én Nagy igazgató úr vagyok.
Semmi haverkodás, és akkor minden rendben lesz.
Akkor kezdjük még egyszer. Mi a teljes neve?
A jelentkező sóhajt, majd kiböki:
- Drágám. A nevem Drágám István.
- Rendben István, akkor beszéljünk az anyagiakról!