- Géza, hát te itt vagy a strandon? Tudtommal nem vettél ki mára szabadságot.
- Hivatalos ügyben vagyok itt!
- Miféle hivatalos ügyben?
- Titkárnőt keresek a kft. részére...

Az utasszállító hajó egy jéghegy felé tart, és úgy vélik, nem tudják elkerülni az ütközést. Kapitány így szól az első tisztnek:
- Gyorsan menjen az utasok közé és szórakoztassa őket, hogy minél kisebb legyen a pánik!
Tiszt lemegy és belekezd.
- Hölgyeim és uraim! Szeretnék mutatni önöknek valami különlegeset. Nekem akkora szerszámom van hogyha előveszem, elsüllyed a hajó.
- Lássuk!Lássuk! -üvölt a tömeg.
A tiszt kiteszi az asztalra. A hajó megremeg,lassan kezd elsüllyedni. Pánik, menekülés.
Nem sokkal később az első tiszt és a kapitány kapaszkodnak egy darab deszkában. A kapitány megszólal:
- Hallja! Magának nagyon hülye viccei lehetnek, mert mégis sikerült elkerülni a jéghegyet.

Az igazgatót meglátogatja egy barátja, de csak egy nagyon szép robottitkárnő fogadja, aki géphangon közli:
- A fő-nököm betegál-lományban van, ha ó-hajtja, azért ki-szolgálom. Ha a jobb mel-lemet fogja meg, ká-vét, ha a balt, akkor te-át szolgá-lok fel.
A barátnak tetszik is a szép robotnő, kiváncsi is, és próbaképpen egyből a szoknyája alá nyúl, de ordítva kapja vissza a kezét.

- A lá-bam között van a ceruza-hegyező, egyéb-ként a fő-nököm is e-zért van betegál-lományban.

‎- Éttermünk különlegessége a csiga! - dicsekszik a pincér a vendégnek.
- Tudom! Tegnap ő szolgált ki.

A munkahelyemen minden reggel amikor kávézunk, valaki felolvassa az egyik napilapból az aznapi horoszkópot. Egyik reggel, amikor Kati, a titkárnő befejezte az olvasást, megkérdezi tőle a főnök:
- Katalin, maga egy okos, értelmes nő. Mondja, tényleg hisz a horoszkópban?
- Természetesen nem, de tudja főnök, mi bakok milyen szkeptikusak vagyunk!

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz.
- Sajnálom fiúk, ma támasz nélkül maradtok.
- Miért, főnök? - kérdezik.
- Mert nem érkeztek meg a lapátok.

Egy menedzser, közbejött elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni egy hangversenyre. Schubert Befejezetlen szimfóniáját játszották, jegyét az elemzési és fejlesztési osztály vezetőjének - azaz a termelékenységi szakértőnek - adta oda, hogy kárba ne vesszen. Másnap a következő jelentést találta az asztalán :

1. A három oboásnak huzamosabb ideig nem volt semmi dolga. A létszám csökkenthető, feladatuk elosztható a zenekar többi tagja között.

2. Negyven hegedűs mindvégig azonos kottából játszott. Felesleges munkaerő-pazarlás: a létszám drasztikusan csökkentendő. Amennyiben kívánatos a nagyobb hangerő, ez elektromos erősítő alkalmazásával gazdaságosabban is elérhető.

3. Bizonyos félhangok előállítása igen nagy erőfeszítésekbe kerül, és túlzott minőségi követelménynek tekinthető. Javaslom, minden hangot kerekítsenek fel, miáltal alacsonyabb képzettségű vagy betanított munkások alkalmazása is lehetővé válna ezekben a munkakörökben.

4. Semmi, látható értelme nincs annak, hogy a kürtök megismétlik a vonósok által egyszer már előadott részeket. Ha az ilyen fölösleges ismétléseket ki lehetne iktatni, a hangverseny időtartamát mintegy 25 percre lehetne csökkenteni. Ha Schubert figyelembe vette volna ezeket a javaslatokat, be tudta volna fejezni a szimfóniát.

A nyomozó kérdi a csinos titkárnőt:
- Hölgyem, nincs valami ötlete, hogy miért ugrott ki a főnöke az ablakon?
- Sajnos nincs. Pedig olyan kedves ember volt. A múlt hónapban vett nekem egy igazi szőrmebundát, ma pedig egy igazi gyémántgyűrűt! Aztán azt mondta, szeretne velem lefeküdni, és megkérdezte, hogy mit kérek cserébe.
- És mit mondott neki?
- Azt, hogy az irodában mindenki 100 dollárt szokott adni...

- Főnök úr, kivehetek 2 nap szabadságot, hogy meglátogassam a vidéken élő anyósomat?
- Szó sem lehet róla!
- Köszönöm, tudtam, hogy megértő lesz!

Szabó feldúltan érkezik haza.
- Ma aztán jól odacsaptam a főnök asztalára!
- Na végre! - csillan fel a Szabóné szeme.
- És mit szólt hozzá?
- Mit tudom én, szabadságon van.