Egy ács az építkezésen dolgozik. Éppen a a kollégájával fűrészelnek, amikor megcsúszik a fűrész, és véletlenül levágja emberünk fülét. A fül leesik az utcára.
Arra jön egy járókelő, és az ács lekiabál neki:
- Elnézést uram, nem látta véletlenül a fülemet? Oda kellett leesnie az utcára...
A járókelő keresgél kicsit, majd megtalálja.
- Ez volt az? - kérdezi, és undorodva felemeli a földről.
- Nem - válaszolja az ács - az enyém mögött egy ceruza is volt.

A főosztály vezető magához hívatja a beosztottját:
- Uborka úr, igazán nem tudom, hogyan leszünk meg maga nélkül, de elsejétől mindenesetre megpróbáljuk!

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz.
- Sajnálom fiúk, ma támasz nélkül maradtok.
- Miért, főnök? - kérdezik.
- Mert nem érkeztek meg a lapátok.

A munkaügyi központban mondja az ügyintéző a jelentkezőnek:
- Maga mindig késik, nem törődik azzal, hogy a többiek sorban állnak, és mindenkivel udvariatlanul viselkedik!
- És akkor mi van?
- Van egy állásajánlatunk Önnek, a BKV buszsofőröket keres!

- Maguknál nincs otthon ébresztőóra?! - kérdezi idegesen a főnök a héten már harmadszor elkéső dolgozótól.
- De van kérem, csak mindig olyankor csörög amikor én még alszom.

Főnök a beosztottnak:

- Tudja Molnár az a baj, hogy az okosak mindig kételkednek, a hülyék meg mindig mindenben holtbiztosak.

- És ez tényleg így van főnök?

- Így hát!

Judit, a barátnőm egy műszaki üzletben talált állást. Felhívta a figyelmemet, hogy a főnöke nagyon nem szereti, ha a dolgozók ismerősei sokat lógnak a boltban. Ha véletlenül mégis összefutnék a boltvezetővel, mondjam neki azt, hogy Judit bátyja vagyok.
Egyik nap bementem az üzletbe.A pénztárban ült egy nő, mondom neki:
- Jó napot kívánok, Juditot keresem.
A biztonság kedvéért hozzátettem: - A bátyja vagyok.
- Ez érdekes! - felelte a nő - Mert én meg az anyja.

A repülőn egy férfi így szól a stewardesshez:
- Elnézést hölgyem, de már vagy 15 éve utazok rendszeresen önökkel, de sosem nézhettem a kedvenc filmemet, mindig ablak mellett kell ülnöm és nem mehetek WC-re amikor kell!
- Ne szórakozzon kapitány úr, inkább kezdje meg a felszállást!

Az öreg, szenilis színész már sehol sem kap egyetlen szerepet sem, mert mindig elfelejti a szöveget. Egy nap azonban egy könnyű feladatot ad neki az igazgató
- Fogod ezt a rózsát a középső és a mutatóujjad közé. Beleszagolsz és azt mondod: "Ó, ez a kedvesem illata!".
Minden jól megy a próbákon, eljön a premier napja. A színész elmondja a szöveget baki nélkül, mégis amikor befejezi, oltári nagy röhögés tör ki a nézőtéren. Mikor lejön, rögtön szalad az igazgatóhoz, hogy miért nevetnek, hiszen jól mondta a szöveget. Az igazgató vörös fejjel:

- A rózsát itt hagytad, te szerencsétlen!

Egy kancsal segédet vett fel a mészárosmester, és az első vágáshoz kiment a vágóhídra, hogy lássa, mit tud az új legény. Felvezetik az ökröt, a közelében helyezkedik el a mester, a legény már éppen emeli az irtóztató taglót, amikor a mester felkiált:
- Megálljon, ember! Maga oda szokott ütni, ahová néz?
- Persze, hogy oda.
- Akkor várjon egy kicsit, előbb helyet cserélek az ökörrel.