- No bátyám, aztán jó futó-e?
- Ez? Tíz kilométert fut megállás nélkül.
- Az nem jó!
- Aztán miért nem?
- Mert én innen 8 kilométerre lakom, aztán 2 kilométert mindig gyalogoljak vissza?

A székely és a fia hazafelé tartanak szekérrel a vásárból. Meleg van, az öreg megszomjazik, megállnak egy kocsma előtt.
-Na fiam, én ide bemegyek, megiszok egy sört, te addig vigyázol a szekérre, nemsoká jövök.
Telnek a percek, órák, a fiú már nagyon ideges. Kijön az öreg, mire a fia mérgesen:
-Idösapám, maga olyan mint a kutya fasza. Igen könnyen megyen bé, aztán meg nehezen gyün ki!!
Az öreg megpödri a bajszát, majd foghegyről odaveti:
-Igen fiam? Te meg mint az anyád p*csája, minél nagyobb vagy, annál kevesebb örömem telik benned...

Orgonaszínű inget akar vásárolni a székely.
A kereskedő halmozza a különféle színű ingeket, az egyik túl sötét, a másik
rózsaszínű, a harmadik zöldes, a negyedik pirosas.
A kereskedő már kezd kiborulni idegileg, ezért megkérdi:
- Uram, látott már valahol olyan inget?
- Láttam hát, ott van a kirakatban.
- Na de, az az ing fehér!
- És akkor? Maga még nem látott soha fehér orgonát?

Az öreg székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben.
A fiú megkérdezi:
- Mi lesz ebből a sok gyümölcsből édesapám?
- Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

Az öreg székely agy kínlódások között borotválkozik...
A gyerek odaszól hozzá:
- Mi a baj idesapám?
- Íletlen a beretva, nem viszi a szakállamat.
- Ne mongya mán idesapám, hogy keményebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit az előbb nyitottam ki vele!

Felborul a szekér, a székely fiú leül a kiborult széna mellé, minek siesse el a dolgot, rágyújt egy pipára. Arra megy a komája, leül melléje, az is rágyújt egy füstülőre. Hát így pipázgatnak, mikor a koma kiveszi a pipát a szájábul, oszt mögszólal:
- Fölborút?
Hát erre a fiú is kiveszi a szájából a pipát, s válaszol emígyen:
- Föl a.
Méregeti a koma a szekeret, aztán kérdi:
- Kéne-é segítség?
Vállat ránt a fiú:
- Kéne biz a.
Szippant egyet a koma:
- Híjjak segítséget?
Füst kieresztve:
- Híjjá.
Újabb szippantás:
- Apád jó lesz?
Füst ki, vállrántás.
- Jó biz a.
Szipp, kérdés:
- Oszt hun van ü most?
Füst, felelet:
- A szekír alatt.

Öreg székely bácsi ül a padon, mellette fekszik egy kutya. Odalép hozzá egy turista.
- Bátyám, harap a kutyája?
- Nem harap az.
Erre a srác meg akarja simogatni a kutyát, de az hirtelen jól megharapja.
- Jaj! Azt mondta, hogy nem harap a kutyája!
- Az enyém nem is, de ez a sógoromé...

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

Egy székely házaspár a lefekvéshez készülődik.
Az öreg kimegy az udvarra, majd 3 perc múlva visszajön, de tiszta nedves a nadrág szára.
Az asszony megkérdi:
- Esik?
Mire az öreg:
- Nem, fúj!