Kihallgatás folyik a rendőrségen, a vádlott egy külföldi fickó. A rendőr azt mondja a tolmácsnak:
- Ha a vádlott bevallja, hol található az arany, akkor kisebb büntetéssel megússza, ha pedig nem, akkor kivégzés lesz a vége.
A tolmács lefordítja a gyanúsítottnak, mire az elmondja a tolmácsnak, hogy hol található az arany. Erre a tolmács ezt feleli a rendőrnek:
- A gyanúsított azt mondta, hogy nem fél a haláltól.

A vádlott ügyvédje egy rendőrnek tesz fel keresztkérdéseket:
- Ön miért fogta el a vádlottat?
- Mert a kollégáim leírásából ráismertem az elkövetőre.
- Ön mindig megbízik a kollégáiban?
- Az életemet bíznám bármelyikre.
- Van önnek öltözőszekrénye a rendőrségen?
- Igen.
- És van rajta lakat?
- Igen.
- Ha úgy megbízik a kollégáiban, miért tesz a szekrényére mégis lakatot?
- Tudja, néha ügyvédek is járnak arra...
(A tárgyalóteremben kitört a röhögés, a bírónak szünetet kellett elrendelnie.)

Egy ügyvéd és egy mérnök üdülnek a Bahamákon. Azt mondja az ügyvéd:
- Képzelje, a múltkor kigyulladt a házam, elégett mindenem, de a biztosító fizetett mindent, abból vagyok most itt.
A mérnök:
- Én is így jártam, de nekem az árvíz öntötte el a házam. A biztosító nekem is fizetett mindent.
Az ügyvéd elgondolkozik, majd megkérdi:
- Ez se rossz. De áruld már el, hogy csináltál árvizet?

Egy bírósági tárgyalás után az alperes aggódva mondja az ügyvédjének:
- Ha elveszítem ezt a pert, akkor csődbe jutok.
- Most már csak a bírón múlik az ügy. - feleli az ügyvéd.
- Mit gondol? Nem segítene, ha küldenék a bírónak egy karton márkás cigarettát ajándékba?
- Uram, kérem semmiképp ne tegye! Ez a bíró talpig becsületes. Ha megpróbálná megvesztegetni, biztos, elveszítené a pert. Sőt még újabb pert akasztana a nyakába, abban biztos vagyok.
Néhány nap múlva, a következő tárgyaláson a bíró kihirdette az ítéletet: az alperest felmentette a bíróság.
Kint a folyosón hálás szavakkal fordul a férfi az ügyvédjéhez:
- Köszönöm a tippet a cigarettáról. Bevált.
- Óriási bajba keveredett volna, ha megpróbálja lekenyerezni a bírót.
- Pedig én küldtem ám neki egy doboz cigarettát!
- Úristen! Megőrült? Ezt nem mondja komolyan!
- De bizony, hogy küldtem. Azért nyertük meg a pert.
- Hogy-hogy? Nem értem.
- Vettem egy dobozzal a legolcsóbb cigarettából, mellétettem a felperes névjegyét, és elküldtem a bíró úrnak.

Az ügyvéd- dinasztia ifjú sarja leteszi ügyvédi vizsgáját. Pár nap múlva az apja átad neki egy hatalmas csomagot:
- Fiam, ezek itt a Kovács - Szabó féle birtokper iratai. Készülj fel, hétfőn te mész a tárgyalásra, és ne feledd, hogy ez a per már vagy 30 éve húzódik!
Hétfő délben örömteli arccal, csillogó szemekkel tér haza az ifjú ügyvéd:
- Apám! Győztem! Megnyertem a pert!
- Micsoda?!
- Igen! 30 év után egyetlen ügyes húzással...
Piff-paff, az apja lekever két hatalmas pofont:

- Fiam! Te normális vagy, 30 éve élünk ebből a perből! 30 éve ezen a pénzen járunk nyaralni! És erre te megnyered?!

Egy nagykereskedőnek röviddel a bírósági per utolsó tárgyalása előtt el kell utaznia. Megkéri az ügyvédjét, hogy küldjön SMS-t az eredményről.
A tárgyalás után az ügyvéd küldi az SMS-t:
- Győzött az igazság.
Pár perc múlva megjön rá a válasz:
- Fellebbezést azonnal benyújtani!

Kérdés: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
Válasz: Orális.
--------------------------------------------------
K: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
V: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdődött.
K: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
V: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
--------------------------------------------------
K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a vérnyomását?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a légzését?
V: Nem.
K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor elkezdte a boncolást?
V: Nem. Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
K: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
V: Igen, lehetséges hogy az egyén életben volt és ügyvédként praktizált valahol.

Két ügyvéd az erdőben túrázik, amikor meglátnak egy vicsorgó, támadni készülő medvét. Az egyik ügyvéd azonnal előveszi a futócipőjét, és elkezdi felhúzni.
- Megőrültél? - kérdi a másik. - Esélyed sincs, hogy elfuss egy medve elől, sokkal gyorsabb nálad!
- Nem is akarok nála gyorsabb lenni. Nekem elég, ha csak nálad leszek gyorsabb!

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
- Takács néni, ismer engem?
- Persze, hogy ismerlek! Gyerekkorod óta ismerlek és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek! Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
- Hát persze! A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban.
Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá két nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem! A védőügyvéd sokkot kapott.Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, majd nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi, hogy ismer-e engem, esküszöm, a börtönben fog megrohadni!

A NASA az első Mars-expedíciót szervezi, azonban a nehézségek miatt az űrhajósokat nem tudják visszahozni, így elhatározzák, hogy csak egy embert küldenek. Nekiállnak hát önkéntest vadászni az öngyilkos akcióra.
Az első jelentkező, egy mérnök:
- Én egymillió dollárt kérek cserébe, ezt az egyetemre hagynám, hogy ezzel is hozzájáruljak az emberiség fejlődéséhez.
A második jelölt egy orvos:
- Én kétmillió dollárt kérnék. Egymilliót hagynék a családomra, a másikat pedig a kórházra hagynám, hogy ezzel is segítsek az emberek szenvedését csökkenteni.
Végül, a harmadik önkéntes, egy ügyvéd:
- Én hárommillió dollárt kérek!
- Hogy-hogy hárommilliót?

- Nézzék, egymilliót adok maguknak, egymilliót megtartok magamnak, a harmadik millió a mérnöké, hogy menjen ő helyettem.